Az OTP Bank Nyrt. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének értékelése több év beszámolói alapján

Varga Dániel (2023) Az OTP Bank Nyrt. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének értékelése több év beszámolói alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Varga_Dániel_HKF8PE.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. December 07.. Download (1MB)
	PDF titkosítási_kérelem_Varga_Dániel_HKF8PE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (336kB)
	PDF BA_O_Varga_Dániel_HKF8PE.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. December 07.. Download (167kB)
	PDF BA_B_Varga_Dániel.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (958kB)
	PDF Varga Dániel_szakdolgozat bírálat_belső.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (365kB)

Absztrakt (kivonat)

Ahogy azt a dolgozat címe is sejteti, ez a dokumentum az OTP Bank Nyrt. elmúlt 3 üzleti évének konszolidált mérlegéből, eredménykimutatásából, valamint cash flow-kimutatásából került sor ennek a magyar óriásvállalatnak a vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének az elemzésére. Mivel egy vállalat gazdasági helyzetének az elemzése több oldalról is történhet, így a beszámolóból azok az arányszámok és mutatók kerültek számszerűsítésre, bemutatásra (és akár összehasonlításra is), amelyek egy bank elemzésénél a leggyakrabban szoktak előfordulni. Az elemzésemhez (a hivatkozott szakmai könyveken, valamint az egyéb, hivatalos publikációkon kívül) felhasználtam az adatelemző tapasztalataimat is, melyet a banknál töltött szakmai gyakorlatom során szereztem. Ez utóbbi abban nyújtott számomra nagy segítséget, hogy a beszámolóból milyen tételek és milyen részletező információk a legfontosabbak annak érdekében, hogy lényegre törő és a bankszakma irányzatainak is megfelelő legyen a vizsgálatom.Azonban ennek teljeskörű megértéséhez elengedhetetlen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) ismerete, mivel tőzsdén jegyzett vállalatként, az abban foglaltaknak megfelelően kell összeállítania a beszámolóját mind egyedi, mind konszolidált szinten.A mérlegelemzés szempontjából (a volumenek számszerűsítésén és arányának meghatározásán túl) fontos, hogy annak magyarázatára is sor kerüljön, hogy a 4. fejezetben taglalt egyes mérlegtételek (mint például a hitelek) esetében mitől függ, hogy amortizált bekerülési értéken, vagy valós értéken vannak nyilvántartva. Az előbbi tételt azért is emelném ki, mivel (ahogy az a 4.2. alfejezetben is látható) Csoport szinten ezek a hitelek számítanak a bank legnagyobb eszközoldali tételének, egészen pontosan 50%-át jelenti a mérlegfőösszegnek (állományi értéke 2022-ben 16000 milliárd Ft volt). Eszköz oldalon nagyságrendben ezt követi az „Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok” (11-15%), majd a „Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal” (10-13%). Ezt követve a 4.3. alfejezetben a Forrás oldalon a kötelezettségek túlsúlya látható, az összes passzívához mérten 84-85%-ban az idegen források dominálnak. Mind állományban, mind arányban a Csoport legnagyobb kötelezettségét az Ügyfelek betétei teszik ki, ami a folyamatos növekedésnek köszönhetően, 2022-ben túllépte a 25188 milliárd Ft-os volumenértéket (77%-ot tett ki az összes forráshoz képest). A bank Saját tőkéje ehhez képest 3322 milliárd Ft volt (10-11%), melynek a fő eleme az Eredménytartalékok, annak pedig 55-60%-ban a fő mozgatórugója a „Leányvállalatok előző években felhalmozott tőkeváltozása és konszolidáció miatti változások” tételsor volt, ami a 2022-es üzleti évben meghaladta 2000 milliárd Ft-os állományt. Ezt a gondolatmenetet folytatva, a mérlegtételek súlyának meghatározása után (a 4.4. alfejezetben), olyan specifikus mutatók kerültek kiszámításra és részletezésre, mint a bank üzletpolitikáját tükröző hitel/betét arány (78-80%), a stabilitást bemutató tőkemegfelelési mutató (18-19%), vagy akár a behajthatatlan követelések súlyát szimbolizáló nem teljesítő hitelállományok aránya (5-6%). Ezek mind olyan mérlegből számítható tételek, amelyek termelő vállalatok esetében ritkán, vagy egyáltalán nem számíthatóak ki.Az 5. fejezetben a Csoport eredménykimutatása, azon belül is a bevételeinek és költségeinek az összetétele, valamint azok nagyságrendje van a középpontban. Ebben a részben szintén egy különös jelenség figyelhető meg, ugyanis fő bevételi forrásként a kamatbevételek a legjelentősebbek, 2022-ben ez a szám meghaladta a 2000 milliárd Ft-ot, melyből a hiteleken realizált kamatbevétel, majdnem 1000 milliárd Ft volt. Ezzel szemben az eredményt csökkentő tételként a kamatozó forrásoknak a kamatráfordításai jelennek meg, ami 2022-ben minden eddigi évet meghaladó, 912 milliárd Ft volt (2020-ban és 2021-ben 200-240 milliárd körül mozgott ez a szám). Eredményt csökkenti továbbá a hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés is, amit kockázati költségként mutatnak ki az eredménykimutatásban (2022-ben ez 210 milliárd Ft volt). Az 5.3. alfejezet a legfőbb jövedelmezőségi mutatók számszerűsítéséről szól, amelyek a megszokott Sajáttőke-arányos megtérülés (Return on Equity, ROE) és Eszköz arányos megtérülés (Return on Assets, ROA), valamint a Költség/Bevétel arány (Cost to Income, C/I) mellett olyan egyedi mérőszámok is részletezésre kerültek, mint például a Nettó kamatmarzs (Net Interest Margin, NIM). 2022-ben a Csoport nettó kamatmarzsa és C/I rátája szinten maradt, addig a ROE és ROA értéke az alacsonyabb adózott eredménye miatt 5,5 százalékponttal alacsonyabb a 2021-es értékéhez képest. Az OTP Bank Nyrt. ezen értékeit a 2020-as és 2021-es évre vonatkozóan összehasonlítottam a magyarországi, közép- és kelet-európai, valamint a nyugat-európai bankszektor átlagértékeivel, amihez a The World Bank Group adatbankjában szereplő adatokat használtam fel. Ezen információkra támaszkodva látható, hogy az OTP Csoport mindegyik kategóriában az átlag felett teljesített.A 6. fejezetben a Csoport cash flow-kimutatásnak a vizsgálatán volt a hangsúly, melyből kiválóan látszódik, hogy a vállalatnak a működési, befektetési és finanszírozási pénzáramai pontosan milyen tételekből állnak. A működési tevékenységek pénzáramai esetében megfigyelhető az a tendencia, hogy mindegyik évben körülbelül 1000 milliárd Ft-tal magasabb volt az Ügyfelek betéteiből származó pénzbeáramlás (2022-ben: + 3 788 milliárd Ft), mint a folyósított hitelek során bekövetkező pénzkiáramlás (2022-ben: - 2733 milliárd Ft). Összességében a nettó pénzforgalma a vállalatnak 2022-ben 716,5 milliárd Ft körül mozgott, ami jelentősen eltér a 2021-es értéktől (ekkor -35 milliárd Ft volt ez az érték). Ennek oka a befektetési tevékenységből adódó pénzáramokban keresendő, ahol az értékpapírok vásárlása közel 1375 milliárd Ft-os cash out-ot eredményezett. Az utolsó, 7. fejezet pedig a bank ESG jelentéséről, annak bemutatásáról szól, ami a környezeti, társadalmi, valamint irányítási dimenziók, nézőpontok mentén értékeli a vállalat működését. Ezeknek a fenntarthatósági jelentéseknek a megléte évről-évre lényegesebb lett az utóbbi időkben, mert kimutatható, hogy ezen elemek is befolyásolják a befektetők, partnerek megítéléseit, üzleti döntéseit. Ezen túlmenően közvetve pedig befolyásolhatják a különböző gazdasági és piaci mutatóit a vállalatnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	banki bevételek, banki ESG jelentés, banki mérleg, cash flow kimutatás, eredménykimutatás, mérlegelemzés, OTP Bank Nyrt.
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:31
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:31

Actions (login required)

Tétel nézet