Mohari-András Eszter (2023) Az IFRS-ek hatása a magyar számviteli rendszerre. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Mohari-András_Eszter_RF7A7D.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Mohari-András_Eszter.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (198kB) |
|
PDF
Külső konzulens bírálati lap_aláírt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (402kB) |
|
PDF
Mohari-András Eszter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (296kB) |
Absztrakt (kivonat)
A gazdasági élet rohamos fejlődése, illetve az országhatárokon átívelő nemzetközi tranzakciók és tőkebefektetések okán egyre inkább relevanciát nyer, hogy a különböző országokban jelen lévő vállalkozások pénzügyi kimutatásait össze tudjuk hasonlítani. Ezáltal a pénzügyi kimutatások felhasználói, leginkább a befektetők, átlátható és közös elveken alapuló, azonos tartalmú pénzügyi kimutatásokhoz juthassanak, amely alapján lehetőségük nyílik a különböző vállalkozások teljesítményeinek összemérésére. Emiatt egyre több gazdálkodót érint az IFRS-ekre való áttérés és a törvényi szabályozás adta lehetőségek kihasználásával napjainkban egyre több magyarországi vállalkozás is az IFRS-eknek megfelelően készíti pénzügyi kimutatásait. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy melyek a két pénzügyi kimutatás közötti főbb különbségek, illetve, hogy a magyarországi vállalkozások miként vélekednek az IFRS-ekre való áttérésről. Ezen kívül arra is kíváncsi voltam, hogy melyek az áttérés leggyakoribb okai, illetve, hogy milyen előnyöket és hátrányokat tapasztalnak a vállalkozások az IFRS-ek egyedi beszámoló szintű alkalmazása kapcsán. Az első fejezetben annak jártam utána, hogy pontosan mi vezetett a számviteli harmonizáció igényéhez, hogyan alakultak ki a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard-ok, melyek voltak az IFRS-ek magyarországi bevezetésének mérföldkövei, illetve hogy melyek az IFRS-ekre való áttérés előnyei és hátrányai. A második fejezetben azt vizsgálom, hogy melyek az IFRS és magyar pénzügyi kimutatások közötti főbb különbségek, milyen előfeltételeknek kell megfelelniük a gazdálkodóknak, amennyiben szeretnének áttérni az IFRS-ekre, illetve, hogy melyek az IFRS beszámoló készítésének szabályai.y A negyedik fejezetben az IFRS-ek és magyar számvitel közötti különbözőségeket szemléltetem a lízingek elszámolásának példáján keresztül a lízingbevevők szempontjából. Az utolsó fejezetben a szakdolgozatom kutatási részét fejtem ki, mely során azt vizsgáltam, hogy a kutatásomba bevont a magyarországi vállalkozások milyen arányban készítenek beszámolót az IFRS-ek és magyar számviteli szabályok szerint, hogy melyek az áttérés leggyakoribb okai, illetve, hogy eddigi tapasztalataik szerint milyen előnyöket és hátrányokat tapasztalnak a megkérdezett vállalkozások az IFRS-ek egyedi beszámoló szintű alkalmazása kapcsán.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | hatás, IFRS, IFRS bevezetés, lízing, magyar számvitel, Nemzetközi Számviteli Standardok |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jún. 28. 10:31 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jún. 28. 10:31 |
Actions (login required)
Tétel nézet |