A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó főbb irányelvek az Európai Unióban valamint a fenntarthatósági jelentések lehetséges elkészítési folyamatának és elemzésének bemutatása

Sárosi Kinga (2023) A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó főbb irányelvek az Európai Unióban valamint a fenntarthatósági jelentések lehetséges elkészítési folyamatának és elemzésének bemutatása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Sárosi_Kinga_MSC_SZV_A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó főbb irányelvek az Európai Unióban valamint a fenntarthatósági jelentések lehetséges elkészítési folyamatának és elemzésének bemutatása.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglalás_Sárosi_Kinga_MSC_SZV_szakdolgozathoz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (235kB)
	PDF Sárosi_K_gyzs.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (291kB)
	PDF SárosiKinga_mester_Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (318kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatban bemutatásra kerültek a legfontosabbnak ítélt fenntarthatósággal kapcsolatos direktívák, valamint egy rövid történelmi visszatekintés is, mely rámutatott a fenntarthatóság és az államok, vállalatok kapcsolatára. Már hosszú évtizedek óta napirendi ponton lévő téma a fenntarthatóság, a környezeti értékek védelme és számos zöldmozgalom szerveződött, publikációk születtek, melyek mind megpróbálták felhívni a társadalmak, vállalkozások, államok figyelmét arra, hogy nem lehet a végletekig növekedni. A világ legfejlettebb államai által tartott világkonferenciákon is rendszerint előkerült a fenntarthatóság témaköre, újból és újból megtervezésre kerültek bizonyos részletszabályok, az államokat közös felelősségvállalásra szerették volna bírni, azonban egy újabb konferencia elején azzal szembesültek ezek a vezető államok, hogy nem sikerült elérni a kijelölt célokat. A konferenciákat, a vállalások aláírását és hatályba lépésüket hátráltathatták az egyes államok közötti politikai és egyéb érdekellentétek, időben több évig is elhúzódhatott, mire egy nyilatkozat aláírásra került. Napjainkra számos súlyos probléma alakult ki, melyek lassan, fokozatosan nőtték ki magukat (hulladékkezelési problémák, a szemét mennyisége, élővilág károsítása, felmelegedés, munkaerő kizsákmányolása, és még lehetne folytatni a meglévő fenntarthatósággal kapcsolatos problémák sorát), és muszáj rávenni a világ legnagyobb, befolyásoló hatással bíró országait és vállalatait, hogy tegyenek ezek ellen. Ennek eszközei lehetnek például a dolgozatban bemutatott direktívák, melyek a vállalatokra vonatkozóan tartalmaznak különböző előírásokat. A részletesen tárgyalt direktívák/standardok a következők:NFRD,CSRD,ESRS,SFDR,EU Taxonómia,Keretrendszerek, pl. GRI, TCFD, GHG Protocol, SASB.A 2023-től hatályos CSRD kibővítette az NFRD hatókörét és több szempontból is tekinthető szigorúbb direktívának. Az új irányelv elvárja majd a hatálya alá tartozó vállalatoktól, hogy részletgazdagon mutassák be a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseiket és cselekvési terveiket, fenntarthatósággal kapcsolatos kockázataikat. Érvényesíteni kell majd a kettős materialitást, azaz az adott vállalatnak be kell mutatnia, milyen hatással van a tevékenysége a fenntarthatósági célkitűzésekre és emellett pénzügyi helyzetére is, például érhető-e el költség csökkentés és ezáltal az eredmény növekedése. Audit jelentéssel lesz szükséges alátámasztani a fenntarthatósági jelentéseket, az első években korlátozott bizonyosságú jelentésekkel, melyek néhány vizsgált teljesítménymutatóról adnak véleményt, azonban a cél a következő években, hogy a jelentéseket majd kellő bizonyosságot adó audit jelentéssel támasszák alá a vállalkozások. Az első CSRD előírásainak megfelelő fenntarthatósági jelentések először 2024-ben fognak készülni és közzétételre kerülni a 2023-as évtől, azonban a bevezetés időben eltolva fog megvalósulni. A dolgozat következő fejezetében a fenntarthatósági jelentések elkészítésének folyamatáról, nehézségeiről olvashatunk. Ezen rész megírásában támaszkodtam egy munkahelyi ESG menedzserrel készített szakmai interjú eredményeire. A fenntarthatósági jelentés elkészítése rendkívül időigényes és összetett szakértelmet igénylő feladat. A vállalkozásoknak valószínűleg be kell vonniuk szakértőket, tanácsadókat az elkészítési folyamatba, mivel ez új és kihívást jelentő teendő lesz azoknak a vállalkozásoknak, akik még nem készítettek ilyen jelentést. Azok a vállalkozások is sok esetben együtt dolgoznak tanácsadókkal, akik már évek óta készítenek jelentést, esetleg évről évre felkérnek cégeket, hogy segítsenek nekik ebben a feladatban. A jelentés elkészítésének fontos lépései a lényegességi felmérés elkészítése, ennek eredménye mentén a törzsszöveg megírása vezetői interjúk és cégen belüli szabályzatok segítségével, majd a vezetői jóváhagyás, a könyvvizsgálat, és a közzététel. A vállalkozások számára ajánlott lesz egy írásos összefoglaló dokumentum elkészítése, amely hasonlít a számviteli politikához, azonban a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos eljárásokat, értelmezéseket tartalmazza. Az audit során egy ilyen dokumentum kiindulópontot jelent az auditornak, valamint a jövőre nézve egy hatalmas segítség a vállalkozásnak a jelentés elkészítéséhez. A dolgozat további részeiben saját elemzéseim eredményeit mutatom be, két fajta vizsgálatot végeztem: az egyik azt vizsgálta, hogy milyen arányban készítenek jelentést a Magyarországon működő legnagyobb vállalatok, a másik vizsgálat keretében pedig kiválasztottam hat különböző iparágban, Magyarországon működő nagyvállalat fenntarthatósági jelentését, és különböző szempontok és kérdések mentén elemeztem azokat, kerestem a közös jellemzőket, valamint az eltéréseket, melyek az iparági-, valamint az adott vállalkozás sajátosságai vezethetők vissza. Az első vizsgálatba egy nemzetközi publikáció alapján rangsorolt nagyvállalatok közül 64 db magyar nagyvállalatot vontam be. Az eredmények alapján a jelentéskészítési arány több, mint 80%, azonban itt szerepet játszanak a külföldi anyavállalatok is, akik a csoportszintű jelentésükbe bevonják a magyar leányvállalatot is. A jövőben várhatóan ez az arány továbbra is magas lesz, de több egyedi szinten készülő jelentéssel is találkozhatunk majd magyarországi viszonylatban a CSRD következtében. A hat jelentés vizsgálatánál kiválasztásra került autóipari, gyógyszeripari nagyvállalat, biztosítótársaság, élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó nagyvállalat, távközlési iparágban működő cég és energiaipari szereplő is. Több közös jellemzőt is találtam, például a legtöbb jelentéshez találtam audit jelentést is (korlátozott bizonyosságot nyújtót), valamint maga a jelentés struktúrája hasonló mintát követett, fenntarthatósági célkitűzések (SDG), használt keretrendszer, stb. Voltak olyan jellemzők, ahol például csak két-három kiválasztott cég között találtam hasonlóságot, valamint voltak nagyon különböző területek is (például a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok). Következésképpen elmondható, hogy valószínűleg a közös keretrendszer előírásai miatt több hasonlóságot is lehetett találni a különböző iparágak egy-egy kiválasztott képviselői között fenntarthatósági jelentésük tekintetében, valamint például a termelő, és/vagy nyersanyagoknak kitett vállalkozások célkitűzéseiben, lényegesnek ítélt témaköreikben, azonban a részletes fenntarthatósági akciótervek és kockázatok vállalatspecifikus területek. Ezekben is felfedezhetünk hasonlóságokat, azonban inkább a cél általános mondanivalójával kapcsolatban és nem pedig a részletekbe menő leírásukban. Az adott vállalkozás működési iparága nagyban meghatározza, hogy annak a vállalkozásnak mit jelent a fenntarthatóbb működési stratégia, és mely dimenziót (ESG) hogyan is tud magára szabni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	CSRD, ESRS, Európai Unió, fenntarthatóság, fenntarthatósági jelentés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:30
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:30

Actions (login required)

Tétel nézet