A regionális beruházási támogatások európai uniós jogiszabályi háttere és a két legjelentősebb hazai regionális beruházási támogatási program bemutatása

Vágó Dániel Pál (2023) A regionális beruházási támogatások európai uniós jogiszabályi háttere és a két legjelentősebb hazai regionális beruházási támogatási program bemutatása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Vágó_Dániel_Pál_MSC_PÜ_A regionális beruházási támogatások európai uniós jogiszabályi háttere és a két legjelentősebb hazai regionális beruházási támogatási program bemutatása.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Vágó_Dániel_Pál_MSC_PÜ_Szakdolgozat összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (199kB)
	Archive (ZIP) mellékletek.zip Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF MA-Vágó Dániel Pál_Beruházási támogatások.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (331kB)
	PDF Bírálat_Vágó_Dániel_Pál_LM.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (687kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája, az európai uniós állami támogatási jog hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatások voltak. A dolgozatválasztást az indokolta, hogy a gazdasági híreket olvasva, illetve egy korábbi munkahelyemen szerzett tapasztalatokat alapul véve szerettem volna megvizsgálni, hogy valóban helyes-e az a megérzésem, miszerint a magyar kormány nagyon intenzíven támogatja a hazai beruházásokat. Ugyanis az ember nap mint nap találkozik új beruházások bejelentéséről, gyárátadásokról szóló hírekkel, amely projektek védnöke rendszerint Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere. A kutatásom során hamar világossá vált számomra, hogy csak abban az esetben végezhetek alapos munkát, ha a hazai regionális beruházási támogatási politikát és a két legjelentősebb hazai regionális beruházási támogatási programot megfelelő kontextusba helyezem. Ez a kontextus pedig nem más, mint az Európai Unió állami támogatási joga, mivel az EU tagállamai csak az uniós állami támogatási jog szabályainak megfelelő támogatásokat nyújthatnak a területükön működő vállalatok számára. Az integrációban részt vevő tagállamok állami támogatási politikájának szabályozására a verseny tisztaságának megőrzése céljából van szükség. Főszabály szerint az EU állami támogatási joga tiltja az állami támogatások nyújtását, de az Európai Unió működéséről szóló szerződés megjelöli azokat az eseteket, amelyek fennállásakor az állami támogatás okozta előnyök (mint például az elmaradottabb régiók felzárkózásának megindulása, a kkv-k támogatása, vagy a K+F projektek ösztönzése, stb.) a társadalom egészére nézve felülmúlják az állami támogatások okozta hátrányokat (mint például a vállalatok között az EU belső piacán zajló verseny torzítása). A dolgozat a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető regionális támogatások szabályrendszerét ismerteti mélyrehatóan a második bekezdésben, mivel – mint a dolgozat harmadik fejezetéből kiderül – Magyarország erre a támogatási kategóriára fordította a bruttó nemzeti össztermékéhez képest a legjelentősebb összeget. A regionális támogatások európai uniós szabályrendszere két pilléren nyugszik. Az egyik pillér az általános csoportmentességi rendelet, amely rendeletnek megfelelő támogatások mentesülnek a főszabály szerinti előzetes bejelentési kötelezettség alól, de az Európai Bizottságot – mint a verseny tisztasága fölött őrködő szervet – ettől függetlenül utólagosan tájékoztatni kell az ilyen támogatások nyújtásáról is a tagállamoknak. A másik pillér a regionális támogatási iránymutatás, amely az előzetes bejelentési kötelezettség alól nem mentesülő támogatások Európai Bizottság általi elbírálását ismerteti. Ez utóbbi kategóriába eső támogatások – jellemzően a támogatási összeg nagysága végett – a verseny tisztaságára potenciálisan nagyobb veszélyt jelentenek, így sokkal szigorúbb feltételek vonatkoznak rájuk. Az Európai Bizottság már egy bő évtizede szándékosan úgy alakítja a szabályokat, hogy a tagállamok alapvetően az általános csoportmentességi rendeletet használják és csak kivételes esetekben folyamodjanak olyan támogatás nyújtásához, amely az Európai Bizottság előzetes engedélyéhez kötött.A kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy a vizsgált nyolc éves időszakban Magyarország a bruttó nemzeti össztermékéhez képest a lehető legnagyobb mértékben igyekezett kihasználni az európai uniós állami támogatási jog adta lehetőségeket.Ennek következtében a vizsgált időszakban a GDP-jéhez képest a második legtöbbet költötte állami támogatásokra az összes tagállam közül. Az adatokban tovább lefúrva a hipotézisem is igazolódott, mivel hazánk a legtöbb állami támogatást valóban a regionális beruházások ösztönzésére fordította, amely összeg a vizsgált időszakban a GDP-jének évent átlagosan a 0,73%-át tette ki. Ez több, mint kétszer annyi volt, mint a GDP-jéhez mérten regionális támogatásokra második legtöbbet költő tagállam azonos mutatója. Miután azonosításra került az állami támogatási torta legnagyobb szelete, azt is megvizsgáltam az Európai Bizottság által közzétett adatok alapján, hogy a regionális beruházási támogatási programok közül melyek voltak a legjelentősebbnek tekinthetők a vizsgált időszakban. Az adatok azt mutatták, hogy a legnagyobb büdzsével rendelkező támogatási program az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható támogatás volt, míg a második legnagyobb a fizetendő társasági adóból igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény. Az EKD támogatás egy vissza nem térítendő, utófinanszírozott készpénztámogatás, amely megítélésére a magyar kormány egyedi döntése alapján kerül sor és amelynek összegét leghangsúlyosabban a beruházás által eredményezett árbevétel-, és bértömegnövekmény, valamint a beruházásnak helyszínt biztosító régió fejlettsége befolyásol. A fejlesztési adókedvezmény által pedig a beruházó mentesül a társasági adó 80%-ának a megfizetése alól a beruházás üzembe helyezését követő adóévben (vagy az adózó döntése szerint az üzembe helyezés adóévében) és az azt követő tizenkét adóévben. A magyar kormány tudatosan úgy alakította ki a regionális beruházási támogatási gyakorlatát, hogy a kedvezményezettek a két támogatást egymást kiegészítve tudják kihasználni. Ugyanis az érintett régióban adható maximális támogatási intenzitás szerinti összeget nem szokta megkapni a kedvezményezett vállalkozás vissza nem térítendő készpénztámogatás formájában. A támogatás csak egy részét szokta az EKD támogatás képezni, míg a fennmaradó összeget fejlesztési adókedvezmény formájában tudják megigényelni a beruházók. Véleményem szerint ezzel a gyakorlattal a kormány kettős célt tud elérni. Egyrészt nem jelentkezik azonnal a teljes kiadás a beruházási támogatások esetében, hanem azok egy része csak hosszú idő alatt elmaradó társasági adóbevételek formájában érinti az államháztartást. Másrészt a fejlesztési adókedvezményt csak pozitív adóalap esetén tudják a kedvezményezettek igénybe venni és értelemszerűen annál hamarabb és annál többet tudnak a fejlesztési adókedvezményből profitálni, minél hamarabb fokozzák a termelékenységüket az új beruházás által. Az adatok azt mutatják, hogy az említett támogatási rendszerrel a magyar kormány sikeresen ösztönzi a vállalatokat hazánk területén történő letelepedésre, illetve a már letelepedett szereplőket további beruházások végrehajtására. A Külgazdasági és Külügyminisztérium már hosszú évek óta minden évben büszkén jelentheti be, hogy a megelőző évben is megdőlt a beruházási rekord, és ez 2023-ban sem lesz másképp. Ugyanakkor kérdéses, hogy a globális minimumadó bevezetésére irányuló törekvések mennyire fogják élét venni a kormány beruházásösztönzési fegyverének. Érdekes lesz figyelemmel kísérni, hogy vajon milyen hatással lesz a kormány beruházásösztönzési eszköztárára, ha a szabályok esetleg nem teszik majd lehetővé a fejlesztési adókedvezmény kapcsán elengedett adófizetési kötelezettség figyelembe vételét a globális minimumadó kiszámítása során.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami támogatás(ok), állami támogatások, beruházási adókedvezmény, beruházási döntések, Európai uniós jogharmonizáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:30
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:30

Actions (login required)

Tétel nézet