Az orosz-ukrán háború globális gazdasági következményei, korlátok és lehetőségek az EU energia- és nyersanyag függőségének csökkentésében

Papista Vivien (2023) Az orosz-ukrán háború globális gazdasági következményei, korlátok és lehetőségek az EU energia- és nyersanyag függőségének csökkentésében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Papista_Vivien_MSC_PÜ_Az orosz-ukrán háború globális gazdasági következményei, korlátok és lehetőségek az EU energia- és nyersanyag függőségének csökkentésében (9).pdf] PDF
Papista_Vivien_MSC_PÜ_Az orosz-ukrán háború globális gazdasági következményei, korlátok és lehetőségek az EU energia- és nyersanyag függőségének csökkentésében (9).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (3MB)
[thumbnail of Összefoglalás_Papista Vivien.pdf] PDF
Összefoglalás_Papista Vivien.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (416kB)
[thumbnail of Papista.pdf] PDF
Papista.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (201kB)
[thumbnail of Papista Vivien_Bírálat_NGy.pdf] PDF
Papista Vivien_Bírálat_NGy.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (487kB)

Absztrakt (kivonat)

2022 február 24-én Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen, lépéseit a világ közösségének nagy része elítélte, felszólították Moszkvát, hogy vonja ki a csapatait Ukrajnából. A háború azóta is tart és számos nehézséget okozott, valamint okoz világszerte. Az orosz-ukrán háború kezdete óta az egész világon drasztikusan megemelkedtek a nyersanyagpiaci árak, az energiaárak és az élelmiszerárak. A sorozatos költségsokkok hazánkban és más országokban az infláció emelkedéséhez vezetett. Az Európai országok nagymértékben függenek az orosz olaj és gáztól, mely a konfliktus következményeként ellátási zavarokat okoz. A hozott intézkedésekre Oroszország több országba leállította a gázszállítását, emiatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A kőolaj és a földgázárak drágulására kialakult egy energiakrízis világ szinten- Szakdolgozatomban megvizsgáltam az amerikai dollár és az orosz rubel árfolyamának alakulását 2022 január és 2023 november közötti időszakban. A háború kirobbanása előtt 1 dollár mindössze 77,116 orosz rubelbe került. A háború kirobbanása után árfolyama március 7-én elérte a 133,25 USD/RUB-et is. Ehhez a drasztikus ugráshoz az Európai Unió által hozott szankciók nagy mértékben hozzájárultak. Február elejéhez képest a dollár értéke 1,7-szeresre nőtt az orosz rubel pedig több mint egyharmadát veszítette. A nagy mértékű rubel gyengülés hamar normalizálódni látszott 2022 áprilisában értéke már 79,5-re csökkent. Oroszország fontos szereplője az olaj és gázszállítások tekintetében. Az innen származó bevételük a szankciók hatására nem szűnt meg. A megnövekedett exportbevételeknek köszönhetően tovább áramlott a deviza Oroszországba, mely szintén az orosz rubel erősítéséhez vezet. Egy év a háború kitörése után 2023.03.06-án a USD/RUB árfolyama 76,175, az oroszok fizetőeszköze szinte megegyezik a konfliktus kirobbanás előtti értékkel. 2023 szeptemberében értéke azonban ismét 100 fölé emelkedett a dollárral szemben. Az értékvesztés feltehetően a visszaeső exporthoz és a kőolaj, illetve gázbevételek visszaeséséhez kapcsolódik. Novemberre úgy látszik az orosz rubel stabilizálódni kezdett értéke 92,46-ra változott. A holland gáztőzsde adatait vizsgálva három jól elkülöníthető fázist különböztethetünk meg. Az első szakaszban az árstabilitás volt jellemző, ekkor a gáz havi átlagára cca 20 euró/MWh volt. A koronavírus egyik sajátossága a túlkínálat és a mérsékelt kereslet volt, ez vezetett az árstabilitáshoz. 2021 márciusában a földgáz ára lassan emelkedni kezdett, 2022 tavaszától pedig egyre drámaibb lett. 2022 február végén a havi átlagár elérte a 193 euró/MWh-t is, mely majdnem egy tízszeres növekedés, a TTF árak körülbelül 300%-kal emelkedtek. Az orosz-ukrán háború kitörését követően rendkívül hektikusan mozogtak az gázárak, jellemző volt az ingadozás. 2022 augusztusában új rekordot ért el 339,20 euró/MWH-t. A 2022 nyári hőhullám nagy nyomás alá helyezi az energiapiacot. Egyrészt a hűtési célok miatt nő az energiaigény. Másrészt a rendelkezésre álló energia pedig csökken. A rekord érték után fokozatos árcsökkenés vette kezdetét a világpiacon. A gázárakkal párhuzamosan a villamos árak is emelkedtek. 2022 januárjában ez a szint már elérte a 135,72-öt. Rekord értéket pedig 2022 októberében mértek 184,19-cel, azóta csökkenő trendet mutat. Az inflációs ráta alakulásának vizsgálatában 2022 szeptemberében az Európai Unió tagállamok többsége elérte a kétszámjegyű inflációs rátát. Hazánkban ekkor 16,4%-os volt. Egy év elteltével a legtöbb országban javulás volt megfigyelhető, egyedül Magyarország inflációs rátája maradt tíz százalék fellett. Hollandiában negatív inflációs rátát láthattunk, ami azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés vissza van fogva, mely akár a gazdaság visszaeséséhez is vezethet. A tanulmányomban csináltam egy korrelációelemzést, mely azt mutatja meg, hogy a változók milyen szorosan függenek össze egymással. Az adataim az eurostat hivatalos adatbázisából származnak, amiben 2022, 2023 első és második negyedéves időszakot vettem alapul. Az elemzésben a változóim a következők voltak: Infláció, energia infláció, élelmiszer infláció és a GDP. A vizsgálatot az EU-ra, hazánkra és az EU-s szomszédjainkra (Horvátország, Ausztria, Románia, Szlovénia és Szlovákia) végeztem el. A korrelációs számításom alapján elmondható, hogy mivel nagyon hasonló tényezők kerültek megvizsgálásra, többnyire fedezhetünk fel statisztikai összefüggéseket. A hasonlóságból adódóan, ahol volt kapcsolat két tényező között azok erősen hatottak egymásra. A GDP volt az egyedüli olyan változó, amelynél nem találkozhattunk statisztikai kapcsolattal. Egyedül a GDP más időszakára vonatkozóan láthattunk kapcsolódást. 2023Q2-es tényezőket tekintve sem az infláció, az energia infláció és az élelmiszerinfláció nem hat a GDP egyik időszakára sem. Továbbá leíró statisztikát készítettem, amiben megvizsgáltam az EU, Magyarország és hazánk szomszédos országait a fent említett változók és időszakok tekintetében. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy 12 mutatóból 9 esetében van Magyarországnak átlag feletti értéke. Az inflációs mutatók tekintetében mindegyik esetben egy kivételével magasabb értékünk van az átlagnál, mely azért nem túl pozitív azt kijelenthető. Egyedül egyszer 2022-ben volt átlag alatti értéke az energia infláció során (az inflációs mutatók között). Továbbá a GDPQ1 és Q2-es időszakban van még átlag alatti értéke.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: energiaválság, élelmiszer-ellátás, élelmiszerbiztonság, háború, infláció
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jún. 28. 10:29
Utolsó módosítás: 2024. Jún. 28. 10:30

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet