Az idősödő munkavállalók szellemi területen való alkalmazását meghatározó tényezők a kkv szektorban és az állami szférában

Szeli-Varga Mónika (2023) Az idősödő munkavállalók szellemi területen való alkalmazását meghatározó tényezők a kkv szektorban és az állami szférában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Szeli-Varga Mónika_végleges.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglalás_SZeli-Varga Mónika.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (475kB)
	PDF VSZ bírálat_SzVM.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (282kB)
	PDF sZELEI vARGA mÓNIKA.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (318kB)
	PDF Szeli_Varga_M_SZAKMAI ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (281kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglalás Az elöregedő társadalmunk mind Magyarországon mind pedig Európában súlyos kérdéseket vet fel a munkaerő piacon. A társadalom kor szerinti eloszlása kéz a kézben jár a nyugdíjrendszer egyre nehezebb helyzetével, hiszen Magyarországon a jelenlegi nyugdíjasok javadalmazását az aktív dolgozók által befizetett adóból finanszírozzák. Ezt már évtizedek óta felismerték, és a kormányok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezen az állapoton változtassanak. Ennek része az idősebb korosztály visszairányítása a munkaerő piacra. Jelenleg is több kedvezményt kapnak azok a cégek, akik nyugdíjas munkavállalókat foglalkoztatnak. Alapvető kérdés az egészség megőrzése annak érdekében, hogy az emberek minél hosszabban képesek legyenek részt venni aktívan a társadalom életében. A fenti probléma kifejtését szeretném dolgozatomban feltárni, mind a cégek, mind a munkavállalók és az állami beavatkozások szemszögéből. Magyarországon továbbra is fennáll a trend, hogy ha egy 50-60 év között aktív munkavállalónak valamilyen oknál fogva megszűnik a munkaviszonya sokszor bizony akár hónapokba telik, mire újra munkába tud állni, mert a munkahelyek nem szívesen veszik fel a kora miatt. Mind a kkv szektor mind pedig az állami szektor munkáltatóit szeretném megvizsgálni abból a szempontból, hogy vajon valóban csak az életkor az, ami akadályként gördül egy idősebb munkavállaló újra elhelyezkedése útjába. Mi az, ami meg tudja változtatni a cégek esetén a gondolkodásmódot. Milyen sztereotípiák miatt gondolnak negatívan a korosabb emberekre, és mi lenne az, ami segítene feloldani ezeket az elképzeléseket. A cégeknek megéri-e képezni az idősebb alkalmazottakat, illetve milyen formában kellene ezt tenni ahhoz, hogy mindenki jól járjon. Tanulás, illetve képzésként sokszor az iskolai képzést értjük, de a cégek saját hatáskörben is tudnak tanfolyamokat szervezni, illetve sokszor a munkatársak egymástól tanulnak. Ennek elősegítése esetleg szervezett keretek közötti megjelenése vajon segíthetne-e az idősebb foglalkoztatottaknak. Szakdolgozatom központi témájának az idősebb munkavállalók szellemi területen való alkalmazásának különbségeit és egyezőségeit vizsgáltam a kkv szektorban és az állami tulajdonú vállalatok esetén. A szakirodalom az 1970-es évek óta egyre fokozottabban foglalkozik az idősebb, azaz a 45- 50 év feletti generációval, mint munkaerővel. Az említett korosztály évtizedek óta küzd negatív megkülönböztetéssel a munkaerőpiacon. A negatív sztereotípiák folyamatosan jelen vannak ennek a korosztálynak a megítélése folyamán. Ezek ellen a negatív megítélések ellen több területen is elindult a küzdelem az idősödő korosztály védelmében. Fontos lépés lehet az élethosszig tartó tanulás, képzés, ennek akár formális, informális vagy nem formális változata is segítségére lehet a kérdéses korosztálynak. A rohamosan fejlődő technikai tudást le kell követni, ahhoz, hogy valóban potenciális tudás birtokában tudjon munkát vállalni egy 45-50 év feletti személy és ehhez a munkáltatók szemléletváltása is szükséges, hogy minden támogatást megadjanak a lehetőségeikhez mérten ennek a korosztálynak. A jelenlévő negatív sztereotípiák feloldása szintén fontos lenne az idősödő emberekkel szemben. A sztereotipizálás része életünknek, mégis sokszor rossz irányba visz bennünket, mert olyan tulajdonságokkal ruházunk fel számunkra ismeretleneket, amikkel valójában nem is rendelkeznek. Az életkori sokszínűség egy vállalat vagy cég életében pozitív következményekkel jár. Az idősebb munkavállalók akár mentori szerepet is be tudnak tölteni egyes pozíciókban, illetve a fiatalabb munkavállalók szintén segítségére lehetnek az idősebb korosztálynak a modernebb eszközök, elsősorban az informatika területén. Az állam szerepe szintén kiemelt az idősebbek munkavállalásával kapcsolatban, a különféle törvényi szabályozások tovább segítik a korosztály megerősödését a munkaerő piacon. Véleményem szerint elméletben már a cégek mind a kkv mind pedig az állami tulajdonú vállalatok esetén tisztában vannak azzal, hogy az idősebb munkavállalóknak milyen haszna van. Érdemes lenne a kutatást tovább folytatni és megvizsgálni egyéb szegmenseket is nagyobb vállalatokat, vagy akár fizikai munkaerőt foglalkoztató cégeket az idősebb munkavállalók alkalmazásával kapcsolatban. Szintén érdemes lenne 45-50 éves magánszemélyeket is megkérdezni arról, hogy ők hogyan látják a munkaerő piacot jelenleg, mennyire gondolják nehéznek a saját helyzetüket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vezetés és szervezés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami vállalat, diversity in the workplace., felnőttképzés, idősek, kkv, munkaerőpiac, sztereotípia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:28
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:28

Actions (login required)

Tétel nézet