IPO - a tőzsdei bevezetés folyamata és kihívásai

Sánta Zsombor Bálint (2023) IPO - a tőzsdei bevezetés folyamata és kihívásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Sánta Zsombor Bálint_E3IABZ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Sánta Zsombor Bálint.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (228kB)
	PDF avdhA2-7d7fb26e-5aca-4502-bce0-b24f32f431ed.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (604kB)
	PDF bírálat Sánta Zsombor Bálint.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (172kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat első fejezetében több szemszögből körüljártam az IPO jelenségét, amely segített abban, hogy egy világos képet kapjak az IPO jelentéséről és fontosságáról, valamint a vele járó lehetőségekről és buktatókról. Az IPO fogalmának tisztázása után, bemutattam, hogy miért is lényeges a tőzsdei bevezetés, ismertettem az IPO mögötti motivációkat és az előnyeit. A motivációk között szó volt a rugalmas forrásbevonásról, a folyamatos finanszírozási lehetőségről és a tulajdonosi exitről. Az előnyök között szerepelt: egy új marketingeszköz megteremtése, a likviditás növelése, a vállalati bizalom erősödése, a hitelképesség javítása és egy új ösztönzőrendszer bevezetése. Az első fejezet végén bemutattam az IPO-val járó kockázatokat és hátrányokat. A hátrányok között szó volt a tőzsdei jelenléttel járó közzétételi követelményekről és a részvényárat befolyásoló külső tényezőkről. A kockázatok között ismertettem a jogi kockázatokat, a versenyelőny elvesztését, a részvényesek befolyásának csökkenését, és a vállalatirányításra vonatkozó kockázatokat. A második fejezetben bemutattam az IPO folyamatának résztvevőit és a feladataikat. Elsőként szó esett a tőzsdei bevezetés két kulcsszereplőjéről, a kibocsátóról és a kibocsátás szervezőről, részletesen bemutattam a két szereplő kapcsolatát, feladataikat és céljaikat. Ezután bemutattam az értékelő, az ügyvédek és a könyvvizsgálók feladatait, akik szintén elengedhetetlen részét képezik egy zökkenőmentes és sikeres tőzsdei bevezetésnek. A résztvevők között bemutattam a tőzsde, a befektetők és a befektetői kapcsolattartók feladatait, valamint a szabályozó hatóságokat magyar és amerikai vonatkozásban. A szereplők megismerése után a következő fejezetben bemutattam az IPO típusait, kitérve az egyes típusok előnyeire és hátrányaira is. A fő típusok között szó volt a hagyományos IPO-ról, annak egyszerű és klasszikus változatáról, a közvetlen listázásról és a SPAC-ról. A negyedik fejezetben bemutattam a magyar piacon elérhető tőzsdei bevezetés választékát. Három tőzsdei kategóriáról volt szó, ezek a Prémium, a Standard és az Xtend kategóriák voltak. Ismertettem a kategóriákhoz tartozó kritériumokat és jellemzőket, az elérhető részvények kínálatát, valamint a felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat és a kategóriaváltást. Az ötödik fejezetben arra kerestem a választ, hogy mi az előkövetelménye a nyilvános kibocsátásnak. Ebben a fejezetben a tőzsdeérettség jellemzőit és ismérveit mutattam be. Szó esett a tőzsdeérettség három tényezőjéről, ezek a vállalat cégjellemzői, a minőségi tényezők és a tőzsdei bevezetés alkalmasságának ismérvei voltak. Az IPO folyamatának lépéseit sokféleképpen fel lehet bontani, én a kutatásom során arra jutottam, hogy alapvetően három nagy fázisra bontható a folyamat. A hatodik fejezeteben ezt a három fázist: az Előkészítést a Visszaszámlálását és a Bevezetést mutattam be. A fázisok számos lépésből állnak, ezeket is részletesen ismertetem. A hetedik fejezetben megvizsgáltam, hogy az IPO milyen költségekkel jár. A tőzsdei bevezetés költségeit háromrészre bontottam le, ezek a közvetlen, a közvetett és a folyamatos költségek voltak. A fejezet végén bemutattam a BÉT-re történő tőzsdei bevezetés költségeit a három tőzsdei kategóriára vonatkozóan. A nyolcadik fejezetben azt vizsgáltam, hogy mitől tekinthető sikeresnek az IPO. Arra jutottam, hogy az IPO sikerességét kétféleképpen lehet megvizsgálni, ez történhet a tőkeérték és a piaci árazás vizsgálatával. A következő fejezteben a magyar és amerikai IPO trendeket kutattam. A fejezet első részében a hazai tőzsdepiac részvénykategóriáinak népszerűségét vizsgáltam meg. Arra jutottam, hogy a BÉT sikeres volt a 2019-es részvénykategóriák szabályainak módosításával. A változásoknak köszönhetően a magyar tőzsdepiacon az elmúlt években egyre több cég választotta a részvénykibocsátást, mint alternatív finanszírozása módot. Ennek katalizátora az Xtend kategória népszerűsége volt, ez a kis- és középvállalkozások tőzsdére való bevezetését segítette. Ezt követően a fejezetben bemutattam az amerikai a IPO trendeket, megvizsgáltam, hogy mi is az a spinoff, és mik azok az unikornis cégek. A fejezet végén bemutattam a legértékesebb és legismertebb unikornis vállalatokat. Az utolsó fejezetben a tőzsdei bevezetés hatásait elemeztem a BÉT-en közzétett IPO kiadványban megjelent magyarországi vállalatvezetők gyakorlati meglátásai alapján.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	IPO, külső finanszírozás, részvénykibocsátás, tőzsdeérettség, tőzsdei bevezetés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:28
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:28

Actions (login required)

Tétel nézet