A fast fashion árnyékában: milyen fenntartható megoldások léteznek a divatiparban? – Fókuszban a vállalati fenntarthatóság

Varró Viktória (2023) A fast fashion árnyékában: milyen fenntartható megoldások léteznek a divatiparban? – Fókuszban a vállalati fenntarthatóság. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Varró_Viktória_E6CZOQ.pdf] PDF
Varró_Viktória_E6CZOQ.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Varró_Viktória.pdf] PDF
BA_O_Varró_Viktória.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (207kB)
[thumbnail of Varró_szakdolgozat-biralat_2023december_LE.pdf] PDF
Varró_szakdolgozat-biralat_2023december_LE.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (200kB)
[thumbnail of BA_B_Varró_Viktória.pdf] PDF
BA_B_Varró_Viktória.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

Jelen szakdolgozatomban a divatiparon belül a fast fashion alakulását, a fenntarthatóságra gyakorolt hatását vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy milyen fenntarthatósági lehetőségek léteznek, melyek a fast fashion fenntarthatatlan mivoltát képesek lennének kezelni. Dolgozatomban kiemelten kezelem a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás kérdéskörét, hiszen a vállalatok hozzáállása a probléma kezeléséhez nagyon fontos. Véleményem szerint a divatipar helyzete kiemelt szerepet érdemel a fenntarthatósági törekvések között, hiszen a különböző ruhaneműk elengedhetetlen részét képezik a mindennapjainknak. A téma kidolgozásában az aktualitáson túl a személyes érdekeltség is nagy hangsúlyt kapott, korábbi tanulmányaim során a fogyasztói társadalom és a fast fashion problémáit elsősorban alkalmazott filozófiai szempontból vizsgáltam. Dolgozatomban először a fast fashion fogalmát és a kialakulásához vezető tényezőket mutattam be, valamint azt, hogy a világtörténelem negyedik legsúlyosabb katasztrófáját magának tudó jelenséget miért nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Különböző elméleti, majd gyakorlati megközelítések mentén vizsgáltam a fenntarthatóságot – bemutatva, hogy az egyes törekvéseknek milyen előnyei és hátrányai léteznek. A különféle nemzetközi összefogások és törekvések, keretrendszerek és szabályok vizsgálatához ismertettem a fenntartható fejlődés fogalmát, valamint azt, hogy a fenntarthatóság többféle módon is értelmezhető. Bemutatásra kerültek a Millenniumi Fejlesztési Célok és a Fenntartható Fejlődési Célok, majd a körforgásos gazdasági modell, mely mind a fast fashion, mind a fenntartható divat vonatkozásában értelmezhető. A vállalatok fenntarthatósági törekvéseit az „environmental”, „social” és „governance” angol szavak, röviden az ESG keretrendszerén keresztül vizsgáltam. A fenntarthatósági jelentések kapcsán bemutatásra került a zöldre festés fogalma, és hogy milyen okok vezetnek ahhoz, hogy ezen fenntarthatósági információkat sokan kétkedve fogadják. A szakdolgozatom primer kutatásaként először hat magyarországi fast fashion vállalat legutolsó elérhető fenntarthatósági beszámolóját vizsgáltam egy előre meghatározott, az ESG pilléreire építő értékelő táblázaton keresztül. A kutatásból kiderült, hogy a három pillér összesítve szinte azonos hangsúllyal szerepel a beszámolókban. Kiemeltem, hogy a beszámolókban bemutatott konkrét akciótervek, programok és keretrendszerek a valóságban nehezen vizsgálhatók, ezért a riportok főleg vállalati transzparencia értékelésére hasznosak. A kutatásom második részében egy nyolc fős fókuszcsoportos mélyinterjú keretében vizsgáltam a fogyasztók véleményét a vállalati fenntarthatóságról. A fókuszcsoport véleménye szerint – reflektálva a primer kutatás korábbi részére – a fenntarthatósági riportok elsősorban a fogyasztóknak szólnak. A fókuszcsoport véleményét ezután tovább árnyalta egy szakértői mélyinterjú – itt megfigyelhető volt, hogy a fókuszcsoport inkább egy pesszimista, míg a szakértő inkább egy optimista véleményt képviselt a vállalati fenntarthatóság tekintetében. Ezen túl, a fókuszcsoport és a szakértő is úgy vélekedett, hogy jelenleg a legtöbb vásárlói döntést nem a fenntarthatóság, hanem a gazdaságosság vezérli – így minden bizonnyal szükséges lesz a törvényhozásnak olyan keretrendszert megalkotnia, mely lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság „megérje” az embereknek. A primer kutatás kapcsán megfogalmazásra került két-két kutatási kérdés, és mindegyik kutatási kérdéshez kapcsolódóan egy-egy hipotézis is. Ezen hipotéziseket a kutatás eredményei alapján igazoltam vagy cáfoltam. A vizsgálat jellege és a vizsgált elemszám miatt a kutatási eredmények nem minősülnek reprezentatívnak, általános következtetések nem vonhatók le. Véleményem szerint érdemes volna a rendelkezésre álló kvalitatív kutatási eredményeket felhasználni egy jövőbeni kutatásra. Egyrészt létre lehetne hozni további fókuszcsoportokat eltérő kiválasztási módszer alapján, valamint fenntarthatósági tanácsadásban és riportálásban jártas szakértők véleményét is meg lehetne kérdezni a vállalati fenntarthatóság tekintetében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: divat, ESG, fast fashion, fenntartható divat, fenntarthatóság, fenntarthatósági jelentés, Vállalati felelősségvállalás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jún. 28. 10:28
Utolsó módosítás: 2024. Jún. 28. 10:28

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet