Gazdasági válságok okai, jellemzői és a válságkezelés folyamatának vizsgálata a bankszektor szemüvegén keresztül.

Rabóczi Márk László (2023) Gazdasági válságok okai, jellemzői és a válságkezelés folyamatának vizsgálata a bankszektor szemüvegén keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Rabóczi_Márk László_V103G9.pdf] PDF
Rabóczi_Márk László_V103G9.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of BA_O_Rabóczi_Márk László.pdf] PDF
BA_O_Rabóczi_Márk László.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (159kB)
[thumbnail of Szakdolgozat_Bírálat_Rabóczi _Márk.pdf] PDF
Szakdolgozat_Bírálat_Rabóczi _Márk.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (1MB)
[thumbnail of RábócziMárk.pdf] PDF
RábócziMárk.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat témáját a gazdaság működésében időnként fellelhető válság jelenség adta különösen a magyar bankszektor szemszögéből vizsgálva. Kifejtésre került a bankrendszer felépítése, a gazdasági válságok jellemzői és okai, korábbi nagy globális válságok, illetve a magyar bankrendszer működése a 2000-es évek elejétől kezdve. Az írásból többek között az is kiderül, hogy a gazdasági válságok elkerülhetetlenek, a gazdaságnak van egy törvényszerű ciklikussága, amely jellemzően a kereslet-kínálati egyensúly megbomlásával recessziót idéz elő. Közgazdászok bizonyos csoportja azt vallja, hogy a válság fogalma nem létezik, csupán átmeneti zavarok léphetnek fel, amelyet a gazdaság önszabályozó mechanizmusa minden esetben orvosol. Ezzel szemben találkozhatunk olyan véleményekkel is, amelyek a kapitalizmus elveiben látják a válság kialakulásának okait. A korábbi pénzügyi kríziseket megvizsgálva, láthatjuk, hogy a válságot megelőző időszakban elterjedt volt a deregulációs gondolkodás, amely azt jelenti, hogy a profitorientált vállalatoknak és a lakosságnak egyre szabadabb szabályozási rendszernek kellett megfelelniük, amelynek hatására létrejöttek egyre kockázatosabb portfoliók, a válságok során ezek rendre komoly veszteségeket okoztak. Vannak olyan esetek, mikor a gazdaságon kívül álló okok miatt következnek be visszaesések például járványhelyzet vagy éppen háborús konfliktusok hatására. Ez esetben a gazdaság szereplői csupán alkalmazkodni tudnak a kialakult helyzethez, a végleges megoldást az adott külső ok rendezése jelenti, ezért ameddig ez nem következik be a bizonytalansági faktor mindaddig jelen van. Erre példaként szolgálhat a 2020-ban kirobbant koronavírus járvány, amelynek hatására mind a vállalatoknak, mind a lakosságnak változtatnia kellett az addig megszokott rutinján. Jellemzően azok az intézmények tudtak könnyebben alkalmazkodni a kialakult körülményekhez, akik már a járványt megelőzően elindultak a digitalizáció útján. A magyar gazdaság a rendszerváltást követően elindult a szabadpiaci felfogás irányába, amely természetesen a bankszektor működésében is megtette hatását. A nyugati anyabankok keleti térhódítása azt eredményezte, hogy számos külföldi tulajdonban lévő bank került nyilvántartásba, ennek köszönhetően verseny alakult ki a lokális és a külföldi leánybankok között. A magyarországi bankrendszer a deregulációs gondolkodásnak köszönhetően szabályozatlan volt, ezért a bankok között kialakult verseny idővel kockázatalapúvá vált. Megjelentek az egyre kockázatosabb termékportfoliók, többek között például az igen népszerű devizahitelek. Ezek a kockázatok a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatására realizálódtak és nem csak gazdasági, hanem politikai és társadalmi károkat is okozott. A devizaalapú hitelállományok kivezetése éveket vettek igénybe és azóta is a magyar bankrendszert gyakorlatban is prudens működés jellemzi. Ennek köszönhető, hogy a koronavírus járvány hatására kialakult recesszió idején a bankok működését sokkal inkább „csak” az egészségügyi kockázatok nehezítették, mint sem a pénzügyi tényezők. Gazdasági szempontból a járvány leginkább a kkv-k működését sodorta veszélybe, ugyanakkor mindez befolyásolta a kereskedelmi bankok hitelezési politikáját is. A jövő válságainak okairól és gyakoriságáról nehéz jóslatot tenni, ugyanakkor ma 2023-ban a válságok kialakulásának kockázatát talán a politika jelenti, ezen belül is a háborús gócpontok fellobbanása. Ugyanakkor a gazdaságon belül az pénzügyi innovációnak is köszönhetően bármikor kialakulhatnak szabályozatlan szegmensek, melyek pénzügyi buborékokat és válsághelyzetet teremthet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: 2008-as válság, bankrendszer(ek), devizahitel válság, gazdasági válság, jegybank, kapitalizmus, kereskedelmi bank(ok), közgazdaság, magyar bankrendszer, pénzügyi válság, válságkezelés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jún. 28. 10:28
Utolsó módosítás: 2024. Jún. 28. 10:28

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet