Dolgozói elégedettség változás a hibrid munkavégzés megjelenése óta a vizsgált pénzügyi vállalatnál

Szabó Benjámin (2023) Dolgozói elégedettség változás a hibrid munkavégzés megjelenése óta a vizsgált pénzügyi vállalatnál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szabó Benjámin_végleges szakdolgozat .pdf] PDF
Szabó Benjámin_végleges szakdolgozat .pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. November 29..

Download (1MB)
[thumbnail of Titkosítás.pdf] PDF
Titkosítás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Szabó_Benjámin.pdf] PDF
BA_O_Szabó_Benjámin.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. November 29..

Download (308kB)
[thumbnail of BA_B_Szabó_Benjámin.pdf] PDF
BA_B_Szabó_Benjámin.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (605kB)
[thumbnail of Szabo Benjamin_biralat_RK.pdf] PDF
Szabo Benjamin_biralat_RK.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (213kB)

Absztrakt (kivonat)

2021-ben mikor elkezdtem dolgozni ennél a szervezetnél, már bőven a hibrid munkavégzés világába csöppentem, így könnyen megtaláltam kötődésem a témához. A cég a világjárvány kialakulása után eleinte a teljes home office, majd a járvány visszahúzódása óta a 60% - 40%-os távmunka - irodai jelenlétet támogatja, amelyben egyre több és több kihívást, valamint lehetőséget fedezhetünk fel. Szakdolgozatom során először bemutatom a hibrid munkavégzés sajátosságait a pandémia kialakulása előtt, majd a kitörése után is, hiszen ez a járvány alapjaiban változtatta meg minden cég életét. Maga a forma már létezett a vírus előtt is, de az igazi elterjedése egyértelműen ezután volt fellelhető. A vállalatnál minden back office-ban lévő munkavállalót érintett a változás, így ők biztosították kutatásom alapját, mivel a cég nem tette lehetővé a munkavégzés használatát a front office-ban dolgozó alkalmazottak számára, ezáltal ők kiestek a potenciális válaszadók közül.Dolgozatom folytatásában kielemzem a hibrid munkavégzéssel járó előnyöket vállalati, valamint alkalmazotti oldalról megfigyelve is. Fontos azonban kiemelni, hogy a sok előny és lehetőség mellett számos hátránnyal és kihívással is szembe kellett és továbbra is kell nézni a vállalatoknak. Miután bemutattam a hibrid munkavégzés pozitív hatásait, áttérek a negatív oldalra is. Mivel az átállás egyik pillanatról a másik történt, rengeteg technikai/informatikai problémába ütköztek a cégek. Az általam elemzett pénzügyi vállalat például napjaiban is igyekszik mindent megtenni, hogy a különböző informatikai rendszerei és a szükséges adatok elérhetőek legyenek tökéletesen home office munkavégzésben is. A személyes kapcsolatok sérülése újabb kérdéseket vet fel, eltávolodás a kollégáktól, valamint a kommunikációs nehézségek is egyre gyakoribbak lehetnek. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt sem mivel nincs meg az az érzésünk, hogy bementünk a munkahelyre, majd a 9-től 17-ig tartó munkaidőnk lejártával aznapra befejeztük feladataink, ezért egyes emberek még az esti órákban is hajlamosak levelekre válaszolni, mintha egy 24 órás munkanapot élnének át.A szakirodalmi áttekintésem lezárásaként bemutatom a dolgozói elégedettséggel kapcsolatos alapfogalmakat, valamint ennek befolyásoló tényezőit. Az elméletek prezentálásának köszönhetően, az olvasó teljes mértékben informált lesz a szakdolgozatom témájával, így a kvalitatív és a kvantitatív eljárás során alkalmazott kérdések és dimenziók is maximálisan érthetővé válnak.Kutatásom során választ adok, hogy hogyan változott a dolgozói elégedettség a hibrid munkavégzés során a covid világjárvány kialakulása után az általam vizsgált pénzügyi vállalatnál. A kérdés mérésére strukturált, önkitöltős kérdőívet készítettem, mivel a szervezet nagy létszámot foglalkoztat. A kérdőív különböző témakörök alapján épül fel, mely között megtalálhatóak például a bérrendszerrel, valamint a vezetéssel való elégedettségi kérdések is. Annak ellenére, hogy jelen esetben a mélyinterjú egy kevésbé használt módszer az időigényessége végett, én mégis a használata mellett döntöttem, mivel itt árnyaltabb képet kaphatunk a kritikus pontokról, valamint jobban megismerhetjük a szervezet gyengeségeit. A két kutatási forma összesítésével rálátást biztosítottam mindkét oldal nézőpontjára, hiszen a kitöltött kérdőívekből láthatjuk az alkalmazotti oldal véleményét, míg a mélyinterjúk fókuszában a vezetők voltak, ezáltal demonstrálhatjuk az esetleges eltéréseket.Kutatásom eredményeképp megállapítható, hogy az alkalmazott oldal a bérezéssel a legkevésbé elégedett, míg a vezetést tartják a legmegfelelőbbnek. A vezetők véleménye szerint a változásokhoz való viszonyulás témaköre végzett a legjobb helyen, ellenben a kommunikáció és informáltság dimenziónál fogalmazták meg a legtöbb változtatni való szempontot. Az eredmények összességében olyan pozitív légkörről tanúskodnak, amely minden vállalat számára irigylésre méltó lehet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Fetter István
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Mészárosné Kóris Rita
Belső
egyetemi docens; Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: dolgozók elégedettségi vizsgálata, hibrid munkavégzés, home office, pandémia, távmunka
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jún. 28. 10:28
Utolsó módosítás: 2024. Jún. 28. 10:28

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet