Digitalizáció a számvitelben és az elektronikus kapcsolattartás kihatásai a számviteli munkakörnyezetre

Ujvárosi Levente (2023) Digitalizáció a számvitelben és az elektronikus kapcsolattartás kihatásai a számviteli munkakörnyezetre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Ujvarosi_Levente_FRF39J.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Ujvárosi_Levente.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (328kB)
	PDF Ujvárosi Levente.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (190kB)
	PDF Ba_B_Ujvarosi_Levente.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (266kB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatás alapján lényeges volt megismerni, hogy mi is az a számvitel és könyvelés, milyen ágakra és területekre tagolódik. A számvitel megtalálható minden gazdálkodó életében, mert a könyvelés jogszabályi kötelezettség az összes vállalkozó és vállalkozás számára. Ebből adódóan a számvitel részterületei nap mint nap használatosak a gazdasági életben. A számvitel egy nagyon összetett információs rendszer, mely több jogszabállyal is kapcsolatban áll, így nem csak a számvitellel kell tisztában legyenek a könyvelők, hanem más hozzá kapcsolódó törvényekkel és rendeletekkel is. A dolgozat időrendi sorrendjében méltattam Luca Pacioli, a „könyvelés atyja” munkásságát. Hozzá köthető a kettős könyvvitel alapjainak megalkotása. Ez nemzetközi szinten hosszú utat járt be, mire eljutott a mai kifejlett rendszerig. Ugyanakkor a magyar számvitel is ezen alapokra építkezik, de ténylegesen csak 19. században kezdett kialakulni és fejlődni. A magyar számvitel egy adaptált rendszer, melynek kezdete kettő fordulópontra - a kiegyezés és a rendszerváltás - tehető. A kiegyezés idején már megjelent számos gazdasági jogszabály, de még nem volt konkrét számviteli törvény, így más törvények szabályozták a számvitelt. Rendszerváltás idején született meg a ma ismert 2000. évi C. számvitel törvény elődje az 1991. évi XVIII. számviteli törvény, mely igényelt számos pontosítást és változtatást. Így meg is született 2000-ben a ma ismert számviteli törvény, melyben a korábbi rendszerben felmerült pontatlanságokat orvosolták. A szakdolgozat előre haladtával ismertettem számos olyan digitalizációs eszközt, melyek a számviteli szakmában is használatosak. Ezek között voltak ismertebb rendszerek, mint az ÁNYK és kevésbé ismert rendszerek, mint az ERP vállalatirányitási rendszerek. Lényeges befolyásoló tényező a digitalizációs munkavégzés során a Home Office, melynek több előnyét és hátrányát is kifejtettem. Ezen digitalizációs fejlődés nagy vívmányait is részleteztem az E-számla és az online pénztárgép dolgozatba történő bevonásával. A digitalizáció napjainkban számos kérdést vet fel a könyvelői szakmával kapcsolatban, mely a köztudatban úgy jelenik meg, hogy ezen szakma 10-15 éven belül megszűnik. Bár ez az állítás közel sem tartalmaz minden részletet, ezért fontosnak véltem ezen részt a robotokkal és az automatizálással öszefüggésben kifejteni. Kutatómunkám eredménye alapján kimondható azon konklúzió, hogy a könyvelői szakma mergszűnni azért nem fog, de jelentős mértékben át fog alakulni a digitalizáció hatására. Azt is megismerhettem, hogy a robotok által végzett munka közel sem lesz olyan egyszerű, mint az emberek azt gondolják, mivel számos probléma merülhet fel ezen folyamatok során. Ilyen probléma a felelősségvállalás és személyes kapcsolat kialakítása egy cég és a könyvelő között. A szakdolgozat szakirodalmi áttekintőjének vége felé haladva pedig említésre kerültek a számvitelhez szorosan a kapcsolódó tevékenységek is. Foglalkoztam az adózással, melynek keretében áttekintettem, hogy a papír alapú adóbevallások hogyan is alakultak át elektronikus bevallásokká. Ezen felül betekintettem számos Magyarországon használatos rendszerbe is, mint az ÁNYK, Ebev, NAV online számla. Ilyen említésre méltó terület volt az adatszolgáltatási kötelezettség is, mely jelentős mértékben átalakult a digitalizáció hatására. Az adatok felgyorsult megjelenése miatt elektronikus adathalmazokat tartunk számon, melyek a Big Data elnevezést kapták, ennek vizsgálatára a szakdolgozat végén került sor a mesterséges intelligenciával együtt. A kapcsolattartásra is kitértem, mert úgy gondoltam, hogy a mai rohanó világban lényeges az embereknek a gyorsaság és hatékonyság, melyet az elektronikus környezet tesz lehetővé. A kapcsolattartásnál szükségesnek éreztem, hogy megemlítsem az adóhatóság rendszerét is, ami az ügyfélkapun belül Értesítési Tárhely néven működik. A szakdolgozatom végén kerítettem sort a primer kutatásra, melyben a hangsúly a kapcsolattartási típusokon volt. Megfogalmaztam a kutatási kérdéseimet és hipotéziseimet. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek hiába végeznek távmunkát, ugyanolyan fontos számukra a személyes kapcsolattartás, mint az elektronikus. Így kimondható, hogy a személyes kontaktusra való igényt nem befolyásolja a távmunka. A következő hipotézis elemzése során annak vizsgálatára is sor került, hogy mennyire fontos napjainkban általánosan az elektronikus kapcsolattartás. Megállapítottam, hogy a kitöltők nagy többségének ez az első számú kapcsolattartási módszere. Majd az utolsó hipotézis során azt is megvizsgáltam, hogy korosztály szerint, mely korcsoportok küzdenek meg a legnehezebben az újonnan érkező szoftver frissítésekkel, illetve programok frissítéseivel. Kiderült, hogy a legnagyobb számban a fiatal korosztálynak volt nehezebb ezen frissítéseket elsajátítani, bár az idősebb korcsoportok jelentős része is nehéznek tartotta, de nem akkora arányban, mint a fiatal generáció. A középkorúak csoportjának válaszai szinte egyenlően oszlottak meg, ezért ezen csoport részletesebb vizsgálatot igényelne, több jellemző alapján. Szakdolgozatom készítése és kutatómunkám során számos számvitellel kapcsolatos digitalizációs eszközt és tevékenységet ismerhettem meg. Azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy az emberek mind a két kapcsolattartási formát lényegesnek vélik, de mint kiderült, sokkal több érv szól az elektronikus mellett.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adózás, digitalizáció, jogi szabályozás - jogszabály, könyvelés, számvitel
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:27
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:27

Actions (login required)

Tétel nézet