Tibai Rita (2023) Munkaerő-megtartó lehetőségek az X, Y és Z generációs munkavállalók körében. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)
PDF
Tibai_Rita_IK8LOY.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (577kB) |
|
PDF
SZTK_O_Tibai_Rita.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (255kB) |
|
PDF
TibaiRita_Bírálat_Külső-konzulens_SzekeresSzilvia.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (375kB) |
|
PDF
Tibai Rita_2023.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (199kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomat a munkaerő-megtartást fokozó lehetőségekről írtam az X, Y és Zgenerációs munkavállalók körében. Munkám során primer és szekunder kutatást folytattam leannak érdekében, hogy pontos képet kapjak a különböző generációk munkahelyi igényeit éselvárásait illetően. A kapott információk segítségével a munkáltató szervezetek munkaerő-megtartásra irányuló intézkedéseinek fejlesztését, javítását kívánom segíteni a jövőben, mintemberi erőforrás területén dolgozó munkatárs.A dolgozat első része a bevezetést követően az elmúlt évek hazai is nemzetköziszakirodalmát tekintette át a munkaerő-megtartás témájához kapcsolódóan. A jelenséghezszorosan kapcsolódó fogalmakat és a jelenlegi helyzetet tártam fel három alfejezetben. Amunkaerőpiac változásainak és a fluktuáció szerepének bemutatása, valamint a megtartás-menedzsment fogalmának kifejtése a munkaerő-megtartás jelenségének fontosságára hívta fela figyelmet az első egységben. A következőkben a munkaerő-megtartást fokozó körülményekközül a szervezetre ható külső és belső tényezőket vizsgáltam meg, valamint foglalkoztam azelköteleződés szerepével és hatásával is. Mivel a témát a munkaerőpiacon jelenleg is aktívhárom generáció szempontjából közelítettem meg, így az elméleti áttekintés utolsó részébenkitértem a különböző generációk általános jellemzőire, munkahelyi elvárásaira, valaminthasonlóságokat és különbségeket is megállapítottam közöttük.Kutatási kérdésem arra vonatkozott, hogy melyek a legvonzóbb munkaerő-megtartókörülmények az X, Y és Z generációs munkavállalók körében. A korcsoportokösszehasonlításával arra is fényt derítettem, hogy melyek azok a lehetőségek, melyek mind ahárom generáció számára egyaránt fontosak, valamint milyen eltérések tapasztalhatók akülönböző korú munkavállalók munkahelyi elvárásait és igényeit illetően. A szakirodalomalapján három hipotézist állítottam fel, melyeket primer kutatási eredményeimen vizsgáltammeg részletesen.A szakdolgozat második része saját kutatásomat mutatta be, melyben a módszertan, azadatgyűjtés és az adatok elemzése is helyet kapott. A felmérés online kérdőíves formábanzajlott, melyet összesen 109 kitöltő küldött vissza, akik generációs megoszlásukat tekintve,közel azonos arányban képviseltették magukat. A felállított hipotéziseim közül a vizsgálatsorán kettő bebizonyosodott, a harmadik pedig csak részben nyert bizonyosságot. Az egységvégén a kutatás során vizsgált következtetéseket vontam le, valamint javaslatokat tettem,melyekkel a munkát adó szervezetek fejleszteni tudják a munkaerő-megtartásra vonatkozóintézkedéseiket, stratégiájukat.Primer és szekunder kutatásom egyaránt igazolta, hogy a jól végzett munkáért járóelismerés és az elvégzett munkával kapcsolatos visszajelzés minden munkavállalónak fontoskorosztálytól függetlenül (3. hipotézis). Az X generációval kapcsolatban az elméleti áttekintésután azt állapítottam meg, hogy számukra leginkább az anyagi javak bírnak jelentőséggel, ígya juttatások fontosabbak számukra, mint a másik két generációnak. Primer kutatásom igazoltaezt a feltételezést, a hipotézishez kapcsolódó öt vizsgált tényező közül négy esetébenbizonyosságot nyert (1. hipotézis). Az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatosan aszakirodalom alapján azt állapítottam meg, hogy az Y és Z generáció képviselői fontosabbnaktartják a rugalmas munkaidőt, az otthoni és távmunkavégzés lehetőségét, mint az X generáció.Vizsgálatom során kiderült, hogy ez az általam megkérdezettek esetében ez csak részben igaz,ugyanis a Z és az X generáció számára fontosabbnak bizonyult ez a tényező, mint az Ykorcsoport esetében (2. hipotézis).Összességében elmondható, hogy a munkaerőpiacon jelenleg is aktív generációkmunkahellyel szemben támasztott elvárásai és igényei különböznek, ezért érdemes ezeket azeltéréseket felmérni. Mivel azonban a munkahellyel szembeni elkötelezettséget nemcsak amunkavállalók életkora határozza meg, hanem számos egyéb tényező (pl.: egyénisajátosságok, eltérő élethelyzet, a munkahely szociális, fizikai és kulturális adottságai, stb.)így a dolgozók elégedettségét érdemes rendszeresen szervezeti szinten is felmérni. Azelégedettségi kérdőívek, személyes beszélgetések, visszajelzések segítségével a vállalatokolyan munkaerő-megtartó stratégiákat alakíthatnak ki, melyek adott helyzetre és szervezetreszabottak.Mindent egybevetve úgy gondolom, a szakdolgozat megírásával olyan információkratettem szert, melyek segítségemre lesznek munkám során és remélem, a szervezetekmunkaerő-megtartást fokozó körülményeire is hatással lesznek. A jövőben érdemes lenne akutatást bővíteni a jelenleg még a közoktatásban részt vevő Alfa generáció általánosjellemzőinek feltárásával és munkahelyi elvárásaival is, hogy a szervezetek vezetői és azemberi erőforrás területén dolgozók, köztük jómagam is, felkészülten várhassák a hamarosanmunkaerőpiacra lépő munkavállalókat is.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | záródolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | megtartás menedzsment, munkaerő-megtartás, X generáció, Y generáció, Z generáció |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jún. 28. 10:27 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jún. 28. 10:27 |
Actions (login required)
Tétel nézet |