Egy középvállalkozás munkavállalói elégedettség elemzése

Németh-Bene Katalin (2023) Egy középvállalkozás munkavállalói elégedettség elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Németh-Bene_Katalin_ZR1M99.pdf] PDF
Németh-Bene_Katalin_ZR1M99.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (5MB)
[thumbnail of SZTK-O_Németh-Bene-Katalin.pdf] PDF
SZTK-O_Németh-Bene-Katalin.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (318kB)
[thumbnail of SZTK_B_Németh-Bene_Katalin.pdf] PDF
SZTK_B_Németh-Bene_Katalin.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (244kB)
[thumbnail of Németh-Bene Katalin_2023.pdf] PDF
Németh-Bene Katalin_2023.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (198kB)

Absztrakt (kivonat)

A munkavállalói elégedettség fogalmát számos szakcikk alapján határoztam meg. Számomra legfrappánsabb: a munkával kapcsolatos érzések, gondolatok és tetteket jelenti. (Gyökér, I. 1999 in Nagy, Zs. 2004) A munkavállalói elégedettség, munkavállalói jóllét, elkötelezettség és motiváció egymással szorosan összefüggő fogalmak. A munkavállalói elégedettség fontos szerepet játszik a munkaerőmegtartásban. A jól szakképzett dolgozók megtartása mára már stratégiai célként jelenik meg a vállalatoknál. Ez köszönhető napjaink munkaerőpiaci helyzetének, hiszen egyre nagyobb a munkaerőhiány, különösen a jól képzett szakembereké az elvándorlás és elöregedés miatt. Emellett a fluktuáció is problémát okoz, ma már sokkal könnyebben váltanak az emberek munkahelyet, amennyiben nem felel meg az elvárásaiknak, továbblépnek, így a munkaerőmegtartásra különös figyelmet érdemes fordítani a cégvezetésnek. Az ember központi tényező, a szervezeti sikerekben kulcsfontosságú szereplő. Az ismert motivációs elméletekből, úgy mint, Maslow, Herzber, Taylor, Engländer, Handy elméleteiből indultam ki. Végül a Herzberg modell higiéniás és motivációs tényezői mentén indultam el, azok fontosságát, a felmerülő problémákat és a bennük rejlő lehetőségeket elemeztem. A higiéniás tényezők megfelelő biztosítása az elégedetlenség kialakulása miatt kulcsfontosságú, a motivációs tényezők minél inkább történő megismerése, pedig az elégedettség növekedésének alapja. A higiéniás tényezők, vagyis a munkakörülmények – felügyelet, munkafeltételek, munkatársakkal való kapcsolatok, fizetés és munkahely biztonsága, vállalati politika, a motivátorok, mint a teljesítmény, elismerés, munka, felelősség, előmenetel és gyarapodás faktorok alkotják magát a modellt. Ezek részletes ismertetése mellett kiemeltem a vezetők szerepét, mennyire jelentőségteljes a munkájuk, hozzáállásuk, kommunikációjuk, visszacsatolásuk az alkalmazottak részére. Habár a modellben nem szerepel, szerintem nagyon jelentős hatással van az elégedettségre az életkor, családi helyzet, iskolai végzettség, a munka iránti attitűd. Primer kutatásom során egy működő középvállalkozásnál végeztem elégedettségi felmérést. Az elégedettség vizsgálatára különböző kérdőívek állnak már rendelkezésre, azonban én egy saját készítésű kérdőív mellett döntöttem, amit a Herzberg modell alapján szerkesztettem meg. Összesen 29 kérdést fogalmaztam meg, illetve e kérdőív elején három személyes adatot kértem megjelölésre. Az eredmények értékelését a faktorok alapján végeztem. A vállalat összeredménye 69 százalékos elégedettséget mutat, nők és férfiak kapcsán nem igazán tapasztalható eltérés. Korcsoportonként elemzésnél a legfiatalabb, 18-28 éves korcsoport átlaga tért el negatívan az átlagtól, illetve ők vannak a legkevesebb. A 29-43 év közötti korcsoport arány a legnagyobb. A kategóriák átlageredménye 56 és 81 százalék között alakult. Az átlag alatti eredmények javítására intézkedési ötleteket írtam. Higiéniás tényezők esetében a fizetés és munkahely biztonsága faktor esetén lett alacsony az eredmény, ennek megoldása feltétlenül javasolt. A motivációs faktorok között a képzés és előmenetel, valamint az elismerés kapcsán született jóval átlag alatti eredmény, feltétlenül érdemes ezeken a területeken is lépést eszközölni. Az eredményeket és az általam tett javaslatokat megosztom a vezetőséggel. Azt tanácsolnám nekik, hogy mindenképpen legyen valami visszacsatolás a kérdőív alapján a dolgozók felé, jelezzék, hogy igenis fontos a véleményük. Mivel több terület is érintett az előbb említett három faktor mellett, én kezdeményezném, hogy válasszanak legalább még párat, ahol elindítanak valami törekvést annak javítására. Mivel összefüggésben is vannak egymással ezek a tényezők, így akár négy-öt terület mellett további területeken is várható kisebb fajta elmozdulás, azonban mégsem akkora pénzügyi befektetést igényel a vállalat részére, illetve nem lenne akkora többletfeladat az érintettek számára. A további sikeres működéséhez szükség lenne egy emberi erőforrás munkatársra, aki amellett, hogy összefogná a toborzás-, kiválasztás feladatait, bevezetne egy hatékony teljesítményértékelési rendszert, valamint a dolgozói elégedettségére is kellő figyelmet fordítana. A munkavállalói elégedettség témakörét számos szakirodalom, szakcikk felkutatásával támasztottam alá, melyek megbízható alapot adtak egy egyéni, saját szerkesztésű elégedettségi felmérés elvégzéséhez. Szakdolgozatom Henry Ford üzletember gondolatával zárom .„Mindent még jobban lehet csinálni, mint ahogy eddig csináltuk!”

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Üzleti és HR menedzsment

Mű típusa: záródolgozat
Kulcsszavak: dolgozók elégedettségi vizsgálata, elégedettség, elégedettségvizsgálat, kérdőíves felmérés, munkaerőpiac, munkavállalók
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jún. 28. 10:27
Utolsó módosítás: 2024. Jún. 28. 10:27

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet