Pingiczer Flóra (2023) A munkavállalók munkahelyi jóllétének és érzelmi elkötelezettségének kapcsolata. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Pingiczer_Flóra_IKT4YE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Pingiczer_Flóra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (281kB) |
|
PDF
Bírálat_PingiczerF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (164kB) |
|
PDF
BA_B_Pingiczer_Flóra_Laczkáné.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Az elmúlt évek során egyre jobban megváltozni látszik az ideális munkáról és munkaadóról alkotott kép, ezen munkaerőpiaci változások kialakítottak egyfajta versenyt a minőségi és szaktudással rendelkező munkaerőért. Az alkalmazottakat is jobban vonzzák az olyan munkahelyek, ahol kellemes a légkör és megbecsülve érezhetik magukat. Ezen változásokat a munkáltatók is érzékelik, és egyre többet foglalkoztatja őket az, hogy miként hozhatnak létre olyan körülményeket munkavállalóik számára, amelyek jóllét-érzetüket ezzel pedig szervezet iránti lojalitásukat is növelik. Dolgozatom célja feltárni, hogy van-e kapcsolat a munkahelyi jóllét és érzelmi elkötelezettség között a foglalkoztatási szakigazgatás dolgozóinak a körében. A továbbiakban pedig kerestem a választ arra is, hogy melyek lehetnek azon jólléti intézkedések/munkatényezők, amelyek pozitív hatással vannak az alkalmazottak érzelmi elkötelezettségére a szervezeten belül. Dolgozatommal szeretnék egyfajta módszert mutatni a munkáltatóknak, amely segítségével elindulhatnak a fejlődés útján, ha úgy érzik, hogy nagy a fluktuáció a szervezetben és növelni szükséges az elkötelezettséget. Dolgozatom két nagy részre bontottam, melynek első felében a szakirodalmi áttekintés olvasható. Az elméleti háttér alkalmával a két fő fogalmikör (munkahelyi jóllét, szervezeti elkötelezettség) részletes megismertetésére és a közöttük lévő logikus kapcsolatok feltárására fektettem a hangsúlyt. A munkahelyi jóllét kapcsán ismertettem a jóllét szubjektív meghatározását, majd a munkahelyi jóllétet definiáltam. A fogalmak tisztázása után pedig rátértem két jólléti modellre, melyek kutatásom alapját is képezték. A két modell Warr (2007) Vitamin modellje és Seligman (2011) PERMA modellje, melyek által tökéletesen felvázolhatóak azon lehetséges jólléti intézkedések egy munkahelyen, amelyek elősegítik a jóllét-érzet növelését, illetve azon jellemzők, amelyek alapján megítélhető egy adott személy jólléte. A szervezeti elkötelezettség kapcsán elsőként az általánosan vett elkötelezettség meghatározásával majd konkrétan a szervezeti elkötelezettség definiálásával kezdtem. Az elméleti áttekintés ezen részében is a legfőbb hangsúly a különböző elkötelezettség modelleken volt. Közülük hármat ismertettem, Meyer és Allen (1991) TCM modelljét ezt kiegészítve Krajcsák Zoltán ötfaktoros modelljével, illetve az Aon Hewitt (2011) elkötelezettség modelljét.A TCM modell által megismerhettük, hogy az elkötelezettség három komponensből tevődik össze, melyek az érzelmi elkötelezettség, folytonossági elkötelezettség és normatív elkötelezettség. Az Aon Hewitt elkötelezettség modellje pedig rávilágított azon mozgatórugókra, melyek kialakíthatják az elkötelezettséget egy munkahelyen, itt lehetett leginkább látni, hogy a munkahelyi jóllét és szervezeti elkötelezettség között van átfedés. Szakirodalmi áttekintésem lezárásaként, pedig a két fő fogalmikör közötti összefüggéseket tártam fel. A dolgozat második felében saját primer kutatásomat mutatom be. A kutatási részt a kutatásom módszertanának és menetének ismertetésével kezdtem. Kvantitatív módszertant választottam, a felmérést egy az elméletekre épülő kérdőív segítségével végeztem, melyet egy foglalkoztatási szakigazgatási szervezet dolgozói, pontosan 51 fő töltött ki. Kutatáson során két fő kérdésre kerestem a választ. Első kérdésem: Van-e kapcsolat a munkahelyi jóllét és az érzelmi elkötelezettség között a vizsgált foglalkoztatási szakigazgatási szervezet dolgozóinak a körében? Ha igen milyen mértékben magyarázza a munkahelyi jóllét az érzelmi elkötelezettséget? Második kérdésem: Az alkalmazottak érzelmi elkötelezettségét milyen mértékben magyarázzák az egyes munkahelyi jólléti tényezők és egyes kontrollváltozók? Kérdőívem eredményeiből részletes képet kaptam a szervezet dolgozóinak munkahelyi jóllétéről, szervezeti elkötelezettségéről és annak főként érzelmi profiljáról. Az eredmények alapján szignifikáns kapcsolatot találtam a kitöltők munkahelyi jólléte és érzelmi elkötelezettsége között, a munkahelyi jóllét pedig 34,2%-ban magyarázza az érzelmi elkötelezettséget. Választ kaptam arra, hogy a vizsgált kontrollváltozók közül az alkalmazottak kora, családi állapota, szervezetnél eltöltött ideje és munkahelyváltási szándéka szoros kapcsolatban áll a szervezet iránti érzelmi elkötelezettségükkel. A munkahelyi jólléti tényezők közül pedig hat (vezetési stílus és eszközrendszer, szervezeten belüli kommunikáció, szervezeten belüli autonómia és stabilitás, szervezeten belüli fejlődés és lehetőségek, jövedelem/javadalmazás, szervezeten belüli társas kapcsolatok) mutat biztos kapcsolatot az érzelmi elkötelezettségükkel. Többszörös regressziószámítást is végeztem, mely alapján amodellbe került független változók 75,9%-ban magyarázzák az alkalmazottak érzelmi elkötelezettségét.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | elkötelezettség, érzelmi elkötelezettség, folytonossági elkötelezettség, munkahelyi jóllét, normatív elkötelezettség |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jún. 28. 10:27 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jún. 28. 10:27 |
Actions (login required)
Tétel nézet |