Kontrolling a mesterséges intelligencia korában

László Dominik (2023) Kontrolling a mesterséges intelligencia korában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of László_Dominik_MSC_SZV_Kontrolling a mesterséges intelligencia korában.pdf] PDF
László_Dominik_MSC_SZV_Kontrolling a mesterséges intelligencia korában.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Absztrakt_László_Dominik_MSC_SZV_Kontrolling a mesterséges intelligencia korában.pdf] PDF
Absztrakt_László_Dominik_MSC_SZV_Kontrolling a mesterséges intelligencia korában.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (107kB)
[thumbnail of LÁSZLÓ DOMINIK.pdf] PDF
LÁSZLÓ DOMINIK.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (298kB)
[thumbnail of SZV László Dominik (Ilyés).pdf] PDF
SZV László Dominik (Ilyés).pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (364kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témaköreként a mesterséges intelligencia digitális folyamatokba történő implementálási lehetőségeinek feltárását, előnyeinek és hátrányainak bemutatását választottam. Fő célom volt bemutatni, hogy a mesterséges intelligencia milyen változásokat hozhat a vállalatok kontrolling rendszereibe Magyarországon. Úgy vélem, ezen téma jelentős aktualitással bír, mivel az AI alapú eszközök, szoftverek fejlődésének üteme az elmúlt egy-két évben megsokszorozódott, a köztudat egyre nagyobb figyelmet fordít a vívmány sajátosságaira. Értekezésemet szakirodalmak részletes feldolgozásával indítottam. Számos tudományos könyv, cikk és folyóirat állt már most is rendelkezésre a témakörrel kapcsolatban. Először is a digitalizáció, mint fogalom és jelenség témakörét jártam körbe, amely magában foglalta a negyedik ipari forradalom, a gazdasági digitalizáció, valamint a Magyarországi vállalatok digitális fejlettségének témakörébe tartozó szakirodalmak feldolgozását. Ezután a kontrolling szakma jellemzőit, a kontrolling ágazatait, valamint digitális fejlettségét taglaltam. Végül a mesterséges intelligencia technikai hátteréről, felhasználási területeiről és potenciájáról fejtettem ki a szakirodalmakban foglalt gondolatokat. A következő fejezetben bemutattam a kutatásomhoz használt módszertanokat. A kutatást kevert módszertannal végeztem el, mely során először egy kvantitatív kérdőíves felmérést végeztem magyarországi kontrollingot alkalmazó vállalatok körében. A mintavételt hólabda módszerrel végeztem el, amely során kapcsolati hálóm felhasználásával mintaalanyokat kérdeztem a kontrolling digitális fejlődéséről és a mesterséges intelligencia térnyeréséről. Később esettanulmányi jelleggel egy magyarországi tőzsdei nagyvállalat kontrolling rendszerének sajátosságait mértem fel abból a célból, hogy testközelből láthassam, milyen mértékű a digitális fejlettsége egy komplex vállalati környezetben, a kontrolling milyen szegmenseiben tud a mesterséges intelligencia drasztikus változásokat hozni. A kutatásom során a kontrolling ágazatai közül a pénzügyi kontrollingra szűkítettem a témakört, mivel magam is pénzügyi kontrollerként dolgozom, valamint az esettanulmányban szereplő nagyvállalat is pénzügyi kontrolling osztállyal rendelkezik. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a napjainkban elérhető mesterséges intelligencia eszközök elősegíthetik-e a pénzügyi kontrolling digitális fejlődését, milyen előnyökkel, hátrányokkal, esetlegesen veszélyekkel járhat bevezetésük, működtetésük. Továbbá fel szerettem volna tárni, hogy milyen jövőbeli fejlődési irányzatokhoz vezethet ezen technológia alkalmazása a pénzügyi kontrolling területén. Az eredmények bemutatását a kérdőíves felmérés eredményeinek ismertetésével kezdtem. A kérdőívet három fő fejezetre lehetett bontani: kontrolling digitális fejlettségére hazánkban, a mesterséges intelligencia kontrolling területen való potenciális alkalmazására, valamint a demográfiai felmérésre. A kontrolling digitalizációjával kapcsolatban felmértem, hogy a válaszadó vállalatok milyen arányban használnak ERP rendszereket, milyen üzleti intelligencia eszközöket ismernek, illetve használnak, valamint miként vélekednek a kizárólag Microsoft Excel alapú kontrolling rendszerekről, annak hatékonyságáról. A mesterséges intelligencia kontrolling területen történő alkalmazásával kapcsolatban felmértem, hogy milyen szinten ismerik a válaszadók a mesterséges intelligencia alapú szoftvereket, az AI kontrolling folyamatokban történő használata milyen előnyökkel, könnyítésekkel, hátrányokkal, valamint potenciális veszélyekkel járhat. Továbbá jövőbe tekintően megkérdeztem a kitöltőket, hogy milyen véleménnyel vannak a pénzügyi kontrolling területének potenciális küldetésváltásáról, amit a mesterséges intelligencia drasztikus feladatátvétele okozhat, és hogy ez a jelenség esetleges bekövetkezése milyen időtávon belül várható. Végül a demográfiai adatokat mértem fel, ahol a kitöltők nemét, korát, a vállalatuk méretét, fő tevékenységét, valamint az ott betöltött munkakörüket mértem fel. Az esettanulmány elkészítéséhez egy magyarországi tőzsdei nagyvállalatot kértem fel, hogy megvizsgálhassam az évek óta működő, teljes vállalati működést felölelő kontrolling rendszerét. A kontrollerekkel és a vezetőséggel együttműködve átnéztem a kontrolling dokumentációkat, felmértem a digitalizáció mértékét, valamint a szoftveres és adatfeldolgozási környezetet. Értekezésemben bemutattam a kontrolling tervezési, ellenőrzési és információellátási folyamatait, ezen funkciók ellátáshoz szükséges szoftvereket, majd javaslatokat, meglátásokat fogalmaztam meg a mesterséges intelligencia implementálására. A kutatás eredményeként összefoglalva megállapítható, hogy hazánkban, ugyan egyes vállalatok már törekednek olyan informatikai rendszert kialakítani, amely a kontrolling tevékenységet elősegíti, valamint felkészül a mesterséges intelligencia eszközök beépítésére. Kutatási kérdéseimre válaszként feltártam, hogy a kontrolling területén jelenlegi ismereteink alapján a riportok automatizációjában, a tervekhez kapcsolódóan piaci tendenciák elemzésében, valamint az ismétlődő feladatok átvételében tud elsődlegesen segítséget nyújtani a mesterséges intelligencia. Mindezen előnyök ellenére figyelembe kell venni az AI használatából fakadó veszélyeket is. A jövőben meglesz a lehetősége, hogy a mesterséges intelligenciát egyes vállalatok nagyobb bizalommal alkalmaznak, mint kontrollereket a kontrolling funkciók végrehajtására. A kérdőív eredményeiből is kiderült, hogy a válaszadók ezt, valamint a személyes, és vállalati adatok védhetőségét tartják kritikus területnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Ilyés Csaba István
Belső
főiskolai docens; Számvitel Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: controlling, digitalizáció, IFRS, mesterséges intelligencia, pénzügyi controlling
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jún. 28. 10:26
Utolsó módosítás: 2024. Jún. 28. 10:26

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet