Magyarország egészségügyi rendszere és az OTP Bank Nyrt. munkaegészségügyi rendszere

Géczi Dorottya (2022) Magyarország egészségügyi rendszere és az OTP Bank Nyrt. munkaegészségügyi rendszere. Faculty of Finance and Accountancy.

	PDF GÉCZI_DOROTTYA_GMQNKU.pdf Hozzáférés joga: Repository staff only until 2027. December 13.. Download (1MB)
	PDF titkosítás1.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (31kB)
	PDF BA_O_GÉCZI_DOROTTYA.pdf Hozzáférés joga: Repository staff only until 2027. December 13.. Download (341kB)
	PDF Géczi Dorottya.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (377kB)
	PDF ZARÓVZSGA SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT ÉS JAVASLAT.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Abstract

„Az egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jóllét állapota, nemcsak a betegség vagy a fogyatékosság hiánya”.(1946-ban az Egészségügyi Világszervezet egészség-meghatározása) Dolgozatom aktualitását a fenti mottó hitelesen fejezi ki, hiszen mindannyiunkban mostanra tudatosult az idézet jelentősége. Egészségi állapotunk helyreállítására, a betegségek gyógyítására való törekvés hosszútávon nem elegendő. Kulcsfontosságú a betegségek megelőzése és az egészség fenntartása is, melyet az elmúlt időszakban a társadalmunk nem megfelelő súllyal kezelt. Bár dolgozatom fenti mottójaként idézett fogalom meghatározását azEgészségügyi Világszervezet megváltoztatta, a kutatott témámat tekintve azonban ezen idézetet ítéltem találónak.A koronavírus egy eddig ismeretlen járvány, 2019 évi megjelenését követően 2020-ra átterjedt az egész világra. A népesség számára hatalmas változás következett be. A vírus nem csak Magyarország, hanem valamennyi ország gazdaságát és egyéb területeit is súlyosan érintette. Hatása a mai napig újabb és újabb megoldandó akadályok elé állítja az embereket. A vírus berobbanása rendkívül negatívan érintette a kül- és belkereskedelmi ágazatokat, a kis- és középvállalkozásokat, legfőképp a vendéglátást, turisztikát és hatalmas terhet rótt az egészségügyi ellátásra. A koronavírus hatásainak enyhítésére azonnali intézkedéseket kellett bevezetni többek között az egészségügyben is. Cél a járvány leküzdése volt és a rohamos népességcsökkenés megakadályozása.Gyökeresen megváltoztak médiahasználati-, fizetési-, vásárlási szokásaink, embertársainkhoz való viszonyaink, munkavégzés körülményei (Home Office), végül, de nem utolsó sorban pedig kiemelt hangsúlyt kapott az egészségünk fenntartása.Dolgozatom első hipotézise, hogy a Covid-19 járványt kezelő hazai kormányzati intézkedések az egészségügy ellátó rendszerére pozitív hatással voltak, egyaránt közép- és hosszú távon.Vizsgálni kívánom a finanszírozási rendszerben történő változtatásokat, milyen forrásátcsoportosítások történtek és ennek következtében az egészségügy mely területei sérültek. Érintőlegesen ismertetem, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer mennyiben tér el a nemzetközi ellátórendszerektől.A pandémia időszakát követően szükséges levonnunk következtetéseket, hatástanulmányt végezni arra vonatkozóan, hogy a post-covid tünetek az egészségügy részéről milyen finanszírozási változtatásokat indokolnak, illetve az egészségmegőrzés és a megelőzés kíván-e finanszírozás oldalról módosítást.A pandémia kezelésére vonatkozó nemzetközi összehasonlítások készítése és következtetések levonása tanulmányomnak nem célja.Első hipotézisem alátámasztása érdekében azt kívánom bemutatni, hogy milyen pozitív robbanásszerű változás alakult ki az e- egészségügy területein. Hogyan és az egészségügy mely területein történt dinamikus és azonnali változás a digitalizáció területein, annak tudatában, hogy a kormány az elmúlt évtizedben is már tett erőfeszítéseket a digitalizáció felgyorsítására.Meglátásom szerint, ugyanis a világjárvány következtében kialakult helyzet azonnali intézkedéseket igényelt, melyekre korábban elképzelhetetlen gyorsasággal sikerült reagálni és megoldást találni, megcáfolva ezzel, azt a teóriát, mely szerint több hónapos és éves projektekkel valósíthatók meg a digitalizációs változtatások.A digitalizációt kizárólag az egészségügy vonatkozásában vizsgálom, ezzel nem csökkentve az oktatásban végbement digitalizáció jelentőségét.Ezalatt az időszak alatt az egyészségügyi humánerőforrás területén is kihívások mutatkoztak. A digitalizáció fejlődése ellenére a gyógyításban továbbra is elsődleges maradt az emberi erőforrás szerepe. A járványhelyzet kezelése sürgőssé tette az egészségügyi dolgozók jövedelmének rendezését, mely több körben valósult meg.Dolgozatomban erre a nagy témát felölelő kérdéskörre kitekintek, de nem vizsgálom, az egészségügy finanszírozásának ezen részét részletesen.Második hipotézisem, hogy az OTP Bank Nyrt. a dolgozói egészsége érdekében adott béren kívüli juttatásokkal, kedvezményekkel, az egészség megőrzése és kezelése érdekében tett lehetőségek biztosításával elősegíti a munkavállalói egészségtudatosságát. Hipotézisem az OTP dolgozói körében zajlott dolgozói elégedettségi felméréssel is alá fogom támasztani.Szakmai gyakorlatom az OTP Bank Nyrt-nél töltöttem, ahol lehetőségem volt megismerni a bank munkaegészségügyi rendszerét, egészségpolitikáját. Megismerhettem továbbá, a dolgozók véleményét a bank által kialakított munkaegészségügyi rendszerrel kapcsolatosan. Emiatt dolgozatomban annak jelentőségét szeretném ismertetni, hogy a magánegészségügyi ellátás a koronavírus időszaka alatt hogyan és mekkora teret nyert, illetve ezen térnyerésnek van-e létjogosultsága a jövőt illetően.

Institution

Budapest Business University

Kar

Faculty of Finance and Accountancy

Department

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

UNSPECIFIED

Szak

Pénzügy és számvitel

Item Type:	Thesis (UNSPECIFIED)
Uncontrolled Keywords:	digitalizáció, dolgozók elégedettségi vizsgálata, egészségügy, finanszírozás, otp
SWORD Depositor:	User Archive
Depositing User:	User Archive
Date Deposited:	2024. Jun. 28. 09:56
Last Modified:	2024. Jun. 28. 09:56

Actions (login required)

View Item