Munkaviszonyból származó jövedelem közterhei (nemzetközi összehasonlítással)

Földi-Bakos Beáta Mária (2023) Munkaviszonyból származó jövedelem közterhei (nemzetközi összehasonlítással). Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Földi-Bakos_BeátaMária_MSC_PÜ_Munkaviszonybólszármazójövedelemközterheinemzetköziösszehasonlítással.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglalás_Földi-Bakos_BeátaMária_MSC_PÜ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (217kB)
	PDF MA-Földi-Bakos Beáta Mária_Élőmunka közterhei.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (333kB)
	PDF Földi-Bakos Beáta Mária szakdolgozat bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (190kB)

Absztrakt (kivonat)

Fontosnak tartottam, hogy olyan témáról írjak, amely aktuális és sok embert érint. Napjainkban nagyon sok fiatal hagyja el az országot és próbál külföldön boldogulni. Szakdolgozatom témaválasztásában és kutatási területem kiválasztásánál ez volt az egyik fő szempont. A lehetséges okok közül az egyiket választottam, amely a közterhek nagyságához kötődik, vizsgálva azt, hogy ez vajon befolyásoló tényező lehet-e a fiatal (vagy idősebb) munkavállalók körében. Bevezetésemben a lehetőségekhez képest próbáltam a szakdolgozatom felépítését bemutatni, illetve a hipotézisemet felállítani úgy, hogy fókuszba állítom ezeknek a fontosságát. Írásom a munkabérből származó közterheket helyezi a középpontba, hogy a bruttó és a nettó bér mennyire és miért tér el jelentős mértékben. Fő hipotézisem az, hogy Magyarországon kell az aktív korú munkavállalóknak a munkájuk-kal szerzett jövedelmük után a legmagasabb közterheket fizetni mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató oldaláról az európai országok közül a különböző kedvezmények nélkül, amiből következik a második felvetésem, miszerint a túlzott mértékű adó- és járulékterheknek köszönhetően, a jobb élet reményében hagyja el jelentős számú fiatal munkavállaló az országot. Az első része a szakdolgozatomnak a munkavállaló által fizetendő közterheket elemzi ki, hogy pontosan milyen mértékű személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a bruttó bérből. Ennél a fejezetnél mind a személyi jövedelemadó, mind a társadalombiztosítási járulék esetében összehasonlítást végeztem más országok (különösen az európai országok) befizetéseivel azért, hogy a hipotézisem bizonyítását vagy cáfolását kutathassam. Úgy gondolom, hogy az aktív munkavállalók esetében ez a leglényegesebb, hiszen a bruttó bér és a nettó bér különbözete számukra itt érződik a legjobban, így itt van a járulékfizetésnek a leghangsúlyosabb pontja, mivel a szerződés szerinti bér és a kézhez kapott bér ebben az esetben a leglátványosabb az átlag dolgozónak. A második része a szakdolgozatomnak a munkáltatók által fizetendő közterhek elemzése, részletezése, amelyben jól látszik, hogy egy adott munkavállaló a munkabérén kívül milyen plusz költségeket jelent a munkaadók számára. Ennél a topiknál is a cél a hipotézis bizonyítása, hiszen egy fiatal, aktív személy nem csak munkavállaló, hanem munkáltató is lehet, így különösen fontos, hogy megéri-e, és ha nem, akkor miért nem vállalkozni 2023-ban Magyarországon. A munkáltatónak elsősorban fizetnie kell a szociális hozzájárulási adót, bizonyos esetekben a rehabilitációs hozzájárulást. Itt is fontosnak találtam kitekinteni, hogy az OECD országoknál mennyibe is kerül egy munkavállaló és egy munkáltató számára, hiszen a hipotézise szempontjából jelentős az összehasonlítás. A harmadik nagy egységem az egyéb típusú munkaviszonyokból származó jövedelmek után fizetendő közterhek úgy, mint például a megbízási jogviszony, az egyszerűsített foglalkoztatás, az egyéni vállalkozók, vagy a diákmunkából származó jövedelem járulékai és adóterhei. Dolgozatomban fontosnak tartottam különböző oldalakról megvizsgálni, elemezni a témát, és így egy összehasonlítást végezni. Végül egy összegzés következik, amelyben átgondolva a következtetéseimet, kifejtem, hogy a hipotéziseim megállták-e a helyüket, vagy megdőltek. Úgy gondolom, hogy a téma terjedelme ennél nagyobb, mélyebb elemzést is megengedett volna, de az már nem egy diplomadolgozatnak, hanem egy lényegesen hosszabb írásnak a témája lenne. Úgy gondolom, hogy sikerült egy sok embert érintő témát választanom, amely valóban a mindennapok része, és aminek az ismerete elengedhetetlen lenne, hiszen mindenkit érint valamelyik oldalról.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó(k) mértéke, bérköltségek, külföldiek adózása, munkaadói járulék, munkavállalói járulék
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Máj. 14. 08:11
Utolsó módosítás:	2024. Máj. 14. 08:11

Actions (login required)

Tétel nézet