Az Ipar 4.0 termelési és logisztikai folyamatainak hatása a vállalat gazdaságosságára, hatékonyságára és az eredményességére

Juhász Rita (2023) Az Ipar 4.0 termelési és logisztikai folyamatainak hatása a vállalat gazdaságosságára, hatékonyságára és az eredményességére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Az Ipar 4.0 termelési és logisztikai folyamatainak hatása a vállalat gazdaságosságára, hatékonyságára és az eredményességére.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Juhász_Rita_MSC_számvitel_Összefoglalás_Az Ipar 4.0 termelési és logisztikai folyamatainak hatása a vállalat gazdaságosságára, hatékonyságára és az eredményességére.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (309kB)
	PDF JuhászRita_mester_Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (293kB)
	PDF Juhász Rita_bírálat_összegző kérdések Sisa Krisztina A.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (382kB)

Absztrakt (kivonat)

Úgy gondolom, hogy minden vállalat célja az, hogy a folyamatai standardok szabályozottok legyenek, mert ezek lesznek az alapjai a változásnak és a fejlődésnek, amelyre lehet építeni az automatizálási, digitalizálási és robotizálási folyamatokat és rész folyamatokat, amelyek az élő emberi munkafázisokat képessé válnak kiváltani, segíteni vagy helyettesíteni. Felmerül a kérdés, hogy miért éri meg ebbe invesztálni a termelő vállalatoknak, legfőképpen az autóiparban érintett cégeknek. Az ilyen jellegű fejlesztések stratégia célú fejlesztések, amelyek hosszú távra szólnak, a megvalósítási fázisok egymásra épülve kerülnek meghatározásra és a megtérülésük is hosszútávra szól azonban köztes megtérülések már a fázisok között is érezhetőek és kimutathatóak. Ez a terület számomra nagyon inspiráló és motiváló ugyanis ez annyira jövőre mutató és innovatív, hogy maga a mérnöki és a pénzügy számviteli szakma, illetve a project vezetés is most tanulja ezeknek az innovatív módszereknek gyártási és termelői környezetben való integrálását, kivitelezését és mérhetőségét, amelyet az innovációt diktáló nemzetközi vállalatok felső vezetése stratégiai szinten célul kitűz és elvár az elkövetkezendő évekre vetítve. Úgy gondolom a fő cél, ami ezeket a szálakat mozgatja és elindítja az nem más a versenyképesség, rugalmasság szemelőt tartása mellett a termelő és a termelést kiszolgáló folyamatok optimalizálása és hatékonyságuknak a növelése, amely jelentős hatást gyakorol az eredményre és a gazdaságosságra. Meglátásom szerint a humán erőforrás is egy gyökeres változáson megy keresztül az elkövetkezendő években, melynek fejlesztésének az elindítását javasolnám minden innovatív cég számára, ugyanis hiába az innováció, ha a dolgozók képzettsége, hozzáértése nem megfelelő a folyamatok támogatásához, kezeléséhez és karbantartásához. Az I 4.0 le kell, hogy kövesse az oktatás, amely a tréning cégek piacán is egy óriási változás fog idézni, mert oktatni az fog tudni, aki ismeri az adott specifikus megoldásokat. Jelenleg az a véleményem, hogy a tréning cégek még ezt nem tudják lekövetni így az innovatív vállalatok belső tréningjei lesznek azok, amelyek ki tudják szolgálni a vállalaton belül felmerült igényeket, amelyek elengedhetetlenek a munkafolyamatok és munkafázisok szakszerű elvégzéséhez. A könyvvizsgálói szakma, hogy hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez és hogy mennyire vitatja vagy fogadja el ezt a módszert, mint leauditált leltárt az még egy újabb érdekes területet tár fel és ezzel el kell, hogy induljon egy fejlődés a könyvvizsgálói szakam területén is hiszen a termelő cégek fejlődését nekik is le kell követni, ami egy lassabb folyamat lesz várhatóan, de ez a terület is a kutatás célját szolgálná. Szeretnék felvenni kapcsolatot olyan cégekkel, akik robotizálással foglalkoznak, illetve használják a gyártás során ezeket az innovatív lehetőségeket és Big4 a könyvvizsgálói oldalról is megközelíteni, hogy ők ehhez, hogy viszonyulnak, érkezett e már feléjük ilyen jellegű igény és hogy mely cégek azok, akik ebben az irányban elmertek indulni, és milyen feltételekhez kötné a digitális leltár könyvvizsgálatát ahhoz, hogy mindkét fél számára is elfogadható legyen. Úgy gondolom a jövő ebbe az irányba tart, és egy nagy változás lesz várható az ipar 4.0 által, amit mind a gyártó szektornak és mind a könyvvizsgálói szakmának le kell tudni követnie, ha fejlődni szeretne. A véleményem szerint, ahogy egyre nő az „okos” gyárak száma az „okos” termékekkel, úgy a magánéletbe is érzékelhető az „okos” otthonok és kiegészítők megjelenése is. Míg az iparban a célja a profit maximalizálás és a rugalmasság megőrzése, addig a magánéletünkben kényelmi szerepet tölt be. Az Ipar 4.0-nak kilenc alappillére van, amit a lenti ábra szemléletet. A továbbiakban ezt a kilenc pillér elemeit és a köztük lévő kapcsolatokat szeretném bemutatni, hogyan épülnek be egy vállalat mindennapjaiba és a hogyan válnak a gyártási folyamatok szerves részeként, mind e mellett hogyan képesek a vállalat menedzsmentjét is segíteni a döntéshozatalban. Véleményem szerint a vállalatoknak rá kellet jönniük arra, hogy adat és az adatelemzés érték, amellyel a versenyképességüket, a profitot tudják növelni. Érdemes befektetni ezeknek a rendszereknek a kialakítására, mert valós idejű információhoz jutnak az adatelemző riportok által, amelyek a döntések meghozatalának egy stabil alapját jelentik. Egyetértek és véleményem szerint is ez a három fogalom kéz a kézben jár, ugyanis hatékonyság és gazdaságosság nélkül nincs eredményesség és az eredményességhez elengedhetetlen, hogy a technológiai hatékonyság minél pozitívabb eredményt mutasson, mert ez is mutatja a termelékenységet, illetve a pénzügyi hatékonyság, amely mutatja a termék előállításához szükséges felhasznált erőforrásoknak a gazdaságosságát. Készítettem több interjút is vállalatvezetőkkel, akiket külön nem neveznék nevükön, de összeségében azt a következtetést vontam le az általuk elmondottakból, hogy a cégvezetők úgy érzik, hogy annak érdekében, hogy versenyképesek tudjanak maradni a gyártási folyamatok fejlesztésébe invesztálni és beruházni kell, kivált képpen a logisztikai folyamatok fejlesztése az ami elengedhetetlenné válik a jövőre nézve. Az Ipar 4.0 -ról a vélemények megosztóak, van egy vezetői kör, akik úgy gondolják, hogy még ezeknek az új digitális megoldásoknak bizonyítaniuk kell, hogy tényleg olyan hasznosak. A vezetők egy másik köre úgy véli, hogy az I 4.0 már egy hozzáadott értéket tud teremteni és beintegrálható a teljes értékáramba. Nem minden vállalat kezeli még jól ezeket az új digitális megoldásokat, mivel még ezek a fejlesztések project fázisban vannak így még nem tudják megalapozottan számszerűsíteni a hozzáadott értéket és ezáltal a további beruházások döntéseit sem tudják kellő képpen megalapozni. Az a véleményem, hogy az Ipar 4.0 fejlesztések a hosszú távú stratégiai tervezés része kell, hogy legyen azoknál a vállalatoknál, akik csatlakoznak ehhez az irányhoz, mert ezek e fejlesztések hosszabb távon alakíthatóak ki és a megtérülésük is hosszú távon lesz nagyobb jelentőségű és számokba mérhető. A vállalatoknak ki kell tűzniük a missziójukban és a víziójukban, hogy az Ipar 4.0 irányában elköteleződtek és eszerint hajtják végre fejlesztéseiket és célszerű megjelölniük a stratégián belül, hogy mely üzleti területeken tervezik ezeket a fejlesztések kivitelezését. Úgy gondolom, hogy a készlettartási költség csökkentésére jelentős hatással van az Ipar 4.0 megoldásai, hiszen elérhető általa a teljes tér kihasználás és kisebb, ha kevesebb nm2 tudunk készletet raktározni az jelentős hatással lesz a tárolási költségekre, illetve, ha robotizáljuk, és automatizáljuk a készlet mozgatási és könyvelési folyamatokat akkor az alkalmazotti bérköltségben is csökkenés érhető el, mivel kevesebb létszám elengedő lesz a teljes készletezési folyamatok ellátására. Az optimális készletszint elérésével csökkenthető az amortizáció költsége is. Ez az a mutató, amely egy termelő vállalat tekintetében mind amellett, hogy hatással van az eredményességre a gazdaságosságra, versenyképességre és jelentős hatással van a likviditásra, illetve a szabad pénz áramra is. Az a tapasztalatom, hogy az ipar 4.0 fejlesztések magukkal hozzák azt a trendet, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően a gyártott termék előállításában egyre kevesebb manuális, ember által végzet folyamat épül be, amit robotizált és automata folyamatok váltanak fel. Így elérhető, hogy kevesebb ember órára legyen szükség egy termék előállításához, ezáltal csökken a létszám, csökken a bérköltség. Ezzel szemben a termelésben dolgozók szerepe megváltozik ugyanis ők már nem magában a konkrét termék előállításában vesznek részt, hanem funkciójuk változik és a kiépített rendszerek felügyelete és azok működésének az ellenőrzése szükség esetén hiba elhárítása váltja fel, ehhez pedig elengedhetetlen a dolgozók átképzése és fejlesztése. Úgy vélem, hogy nagyon fontos, hogy az Ipar 4.0 fejlesztésekbe be legyenek vonva a gyártásba dolgozó kollégák mert egy átmeneti időben párhuzamosan futnak és szakaszosan állnak a termelési folyamatok a robotizálásra, a digitalizálása és az automatizálásra. Ez idő alatt a dolgozókat biztosítani kell arról, hogy ez a munkavégzésüket könnyíteni fogja és folyamatos oktatásuk, illetve gyártási megszokásaik és szemléletváltásuk kialakítására is hangsúlyt kell fektetni, mert e jövőre nézve, ha ez elmarad akkor az hátráltatni tudja az 4.0 fejlesztéseket, illetve, meg is tudja buktatni annak sikerességét. Ezért ezt a hibát nem szabad elkövetni. Azt gondolom, hogy a gyártó vállalatoknak eddig is szemelőt kellett tartaniuk a gépállás idő csökkenését, legfőképp a nem tervezett állásidőket, hiszen egy gép nem gyárt az idő alatt nem termel, így veszteséget jelent a vállalat számára. Lean gondolkodással is fontos a gépállásidő csökkenése azonban az Ipar 4.0 bevezetésével még inkább nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon, hiszen, ha a gyártás teljeskörűen gépesített és automatizált akkor a gépek monitorozása és az állásidő nyomonkövetése, leginkábba a DMAIC elemzés alkalmazása elengedhetetlenné válik. A mérnöki csapat mellett a termelő terület géphiba elhárítási feladatait végző szerviz csapat is bevonásra kell, hogy kerüljön illetve a gyártó terület Ipar 4.0 fejlesztésével egy időben a mérnök és szerviz csapatok tréningezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen ők azok akiken nagy részt múlik hogy egy adott hiba mennyi idő alatt hárítható el, és cél hogy minél rövidebb időre legyen szükség, hiszen addig áll a termelés amig a hiba nincs elhárítva. A gyakorlati életbe a pareto diagramm kiemelten fontos mert felhívja a figyelmet a gyártó területen lévő gépek és gépcsoportok gyenge pontjaira, amire reagálni kell és akciókat kell hozni, különböző gyakorlati probléma megoldó módszerek alkalmazásával, mint például Toyota Kata, Shainin System, Bosch Production System, A3 metódus, 8D módszer..stb, ezekkel csökkentve a nem tervezett gépállásidőket és elérve a pareto diagramm minél letisztultabb állapotát ezzel hozzájárulva ahhoz hogy a vállalat működése gazdaságosabb, eredményesebb és hatékonyabb legyen. 13.sz. ábra Ipari forradalom feklődése Forrás: http://real.mtak.hu/140360/1/2-Olah-Popp-Erdei-1.pdf A jövő a digitalizálás, automatizálás és a robotizálás, azonban az Ipar 4.0 szinte még csak néhány vállalat érte el vagy folyamatban van a kialakítása, de már a vállalati szektor „nyakán” van a nyomás az Ipar 5.0-val, amelyre kutatásom kapcsán nem tértem ki, de fontosnak tartom megemlíteni, mint következő kutatási témát. az ipar 5.0 magával fogja hozni majd az új SAP Hana-t és az MLP rendszert, ami összeintegrálja majd az összes gyártási és gyártást támogató szoftvert. Fókuszba kerül az ember és a gépek közötti kapcsolat és együttműködés az %.0 keretében. Az innovatív vállalatoknál már ezen a területen a háttérben zajlanak a munkálatok és a fejlesztések, ami várhatóan pár év múlva meg is fog jelenni az innovatív vállalatok életében. Nagy a nyomás a vállalati szektoron és nagy a verseny. Az innovatív cégek javarészt az autóipari szektorban érintettek, ahol nagy változások várhatóak hiszen elektromos autó gyártásra fognak Európa gyárai átállni a közeljövőben. Kisebb lesz a piac várhatóan, ami egy nagyobb versenyt fog generálni, aki nem fejleszt és nem halad az ipari forradalommal könnyen válságba vagy felvásárlásra kerülhet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	controlling - kontrolling, eredményesség, gazdaságosság, hatékonyság, készletoptimalizálás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Máj. 14. 08:11
Utolsó módosítás:	2024. Máj. 14. 08:11

Actions (login required)

Tétel nézet