Beszerzési-, termelési- és értékesítési logisztika az autóiparban.

Hoffmann Vivien (2023) Beszerzési-, termelési- és értékesítési logisztika az autóiparban. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Beszerzési-, termelési- és értékesítési logisztika az autóiparban.pdf] PDF
Beszerzési-, termelési- és értékesítési logisztika az autóiparban.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of zaro-dolgozati-osszefoglalas.pdf] PDF
zaro-dolgozati-osszefoglalas.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (213kB)
[thumbnail of Hoffmann Vivien_biralat .pdf] PDF
Hoffmann Vivien_biralat .pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (682kB)
[thumbnail of Hoffmann.pdf] PDF
Hoffmann.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (531kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatban a szervezetek stratégiai gondolkodási képességével, innovatív szemléletével összefüggésben vizsgáltam meg a COVID-19 válságából történő rehabilitációt és az ebben szerepet játszó stratégiai gondolkodás képességét, a szervezetek válságállóságát az autóiparban. Érintettem a dolgozatban a supply chain menedzsmentet is, ennek térnyerését, alkalmazásának szükségességét és pozitív hozadékát a szervezetek fejlődésére és válságállóságára nézve ugyanis fontosnak ítélem, gyakorlati tapasztalataim alapján. Bár az autóipar globális földrajzában jelentős változások voltak az elmúlt években, Európa ennek ellenére a világ egyik fő termelési régiója tudott maradni, a teljes járműgyártás 23%-át adva (Pavlínek, 2019). Az EU-ban az autóipar az egyik kulcsfontosságú feldolgozóipar (Pavlínek, 2019) és a szektor szerepe hazai viszonylatban is jelentősnek mondható a rendelkezésre álló szakirodalmi források alapján. Amennyiben egyetértünk az EU azon álláspontjával, ami szerint a válság innovatív lehetőség az egyes gazdasági szektorok számára, felvetődik, hogy az innovációban mennyire képes szerepet betölteni a fenntarthatóság, amely kérdéskör a COVID-19 előtt egyre erőteljesebb problémakör volt az EU-ban. A szakirodalomban ezzel kapcsolatban több szó esik az ún. körforgásos gazdaságról is (Szabó, 2022). Hogy a fenntarthatóság és/vagy a körkörös gazdaság jelen válsághelyzet idején mennyire kerül előtérbe a vállalatok körében és mennyire jelentheti számukra a válságból való kilábalás eszközét, azt a későbbiekben, a szakdolgozatomban szeretném megvizsgálni. A vizsgált cég esetében a supply chain menedzsmentet innovatív lehetőségként említhetjük véleményem szerint. A szervezet válságállóságát támogató lehetőség tapasztalatom szerint hozzá tudott járulni a cég rugalmas reagálási képességéhez a COVID-19 és az orosz-ukrán válság esetében egyaránt. A szervezetek válságállósága különösen abban a kontextusban aktuális véleményem szerint, hogy a COVID-19 jelentős veszteségeket és zavarokat okozott a nemzetgazdaságban, ami szervezeti szinten is éreztette a hatását (Éltető et al., 2023) és ezek a zavarok az orosz-ukrán konfliktussal még inkább kiéleződtek az elmúlt évek folyamán, ami pedig még inkább megnehezíti a szervezetek működését, fennmaradását és teljesítményük javulását egyaránt. Ahogy az interjúban említettem, a cég esetében egyre növekvő probléma a munkaerő- és szakemberhiány, ami felveti a jövőre nézve a HR stratégia újratervezését, átgondolását annak érdekében, hogy a toborzás és a munkaerő megtartása egyaránt sikeresebb tudjon lenni, hozzájárulva ezáltal a cég sikeresebb működéséhez. Ugyanakkor, ahogy az imént említettem, a válság lehet egyfajta innovatív tényező is, ami fejlődésre sarkallja a vállalatokat. Az ellátási láncokkal kapcsolatban a koronavírus-válság ezidáig nem tapasztalt károkat okozott, de ebben a körben is igaz, hogy egyúttal lehetőségeket is kínált a szervezetek számára, ami többek között a fenntartható, innovatív termelés kialakítását érinti (Sarkis, 2020) (Éltető et al., 2023). A vizsgált cég esetében az elmúlt évek folyamán több innovatív beruházásra is sor került. A kérdőív eredménye szerint a cégek körében is megvan a hajlandóság a beruházásokra és az innovációra (pl. digitalizáció, automatizálás, értékesítés). Hogy ez milyen általános képet mutat hazánkban, azzal kapcsolatban lásd a 4. sz. mellékletet. Éltető et al. (2023) vizsgálatának eredményei szerint a hazai autóipari vállalatok körében elsődlegesen azt lehetett tapasztalni a COVID-19 kapcsán, hogy a szervezetek igyekeztek a saját erőforrásaikkal, kiváltképp az ellátásilánc-menedzsment területén végrehajtott lépésekkel kezelni a nehézségeket. A szervezetek körében javult a beszállítókkal szemben az együttműködés, nőtt a transzparencia és hatékonyabbá vált az adatelemzés a bevezetett új módszereknek köszönhetően. Az ellátási lánc átláthatóságát növelve valamennyi cég tett lépéseket, ennek képezte részét például a kommunikáció erősítése is a partnerekkel szemben. Erősödött továbbá a kockázatmenedzsment és fokozódott az „agilitás”. A vállalatok számára az elsődleges cél az volt, hogy minél inkább csökkenteni tudják a kialakult bizonytalanságot a szektorban. A cég, amit vizsgáltam, szintén figyelemmel volt az együttműködés és a kommunikáció fejlesztésére. Ugyanezt állapítottam meg a kérdőív eredménye szerint. A dolgozatomban kiemelten kezeltem az autóipart. Az autóipar mellett szóló érvem volt a témaválasztással kapcsolatban, a személyes érintettségemen felül a szektor nemzetgazdaságban betöltött szerepe, érintettsége a járvány és a krízis kérdéskörében, valamint az elhúzódó gazdasági válság hatásai a szektorra, továbbá a későbbi kutatómunkám során szeretnék nagyobb figyelmet fordítani az autóiparra abban a tekintetben is, hogy a szektor környezeti terhe és ezzel összefüggésben a szektor és a fenntarthatóság lehetősége milyen eredményeket szülhet a jövőre nézve általában a kkv-szektorban és mélyebben az interjúban vizsgált cégre nézve. A környezeti teher kapcsán említettem meg a dolgozatban a fenntarthatóságot és a körforgásos gazdálkodást, ami véleményem szerint az autóiparra is egyre nagyobb nyomást fog jelenti. Ugyanakkor a fenntarthatóság lehet innováció, lehet a „folyamatos létezés képessége” (Horváth & Károlyi, 2019, p. 323), jelenthet értéket és versenypiaci előnyt más szereplőkkel szemben stb. Ebben a kérdéskörben érdemes lehet megvizsgálni egyszakdolgozat keretében az autóipar és a zöld ellátási lánc lehetőségét, valamint ehhez kapcsolódóan a GSCM iránti nyitottságot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa: projektmunka
Kulcsszavak: értékesítés, gazdasági válság, koronavírus-járvány (COVID-19), logisztika, Motherson
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Máj. 14. 08:09
Utolsó módosítás: 2024. Máj. 14. 08:09

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet