A munkahelyi stressz elemzése egy multinacionális vállalatnál

Egervári Tamás (2023) A munkahelyi stressz elemzése egy multinacionális vállalatnál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Egervári Tamás (HGNO0Z) Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. December 11.. Download (1MB)
	PDF Egervári Tamás (HGNO0Z) Titkosítás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF Egervári Tamás (HGNO0Z) Absztrakt.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. December 11.. Download (209kB)
	PDF szakdolgozat-biralat_Egervári Tamás.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (74kB)
	PDF Biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (286kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat a GE Vernova Gas Power cégnél dolgozó alkalmazottak munkahelyi stresszszintjének vizsgálatára és elemzésére összpontosít. A kutatás fő célja a munkavállalók által tapasztalt stresszszintjének, annak okainak és a lehetséges kezelési stratégiáknak a feltárása. A kvantitatív kutatási módszertan került alkalmazásra, amely lehetővé tette a számszerű adatok statisztikai elemzését. A Google Űrlapok platformján keresztül gyűjtött adatokat a Likert-skálát használó kérdőívek segítségével elemeztem, ami lehetővé tette az átlagolás, szórás és korrelációk meghatározását. A módszertan kiválasztása az adatok objektivitásán, megbízhatóságán és áttekinthetőségén alapult. A kutatásban 123 alkalmazott vett részt, ezen belül 92 férfi (74.8%) és 31 nő (25.2%) válaszolt a kérdőívre. A kutatásban tapasztalható nemek közti aránytalanságot befolyásolja az ott dolgozók nemek szerinti megoszlása is. Például sok szerelő és mechanikus férfi, azonban az olyan területeken, mint például mérnöki, logisztikai vagy pénzügyi pozíciók, az arány sokkal kiegyensúlyozottabb. A korosztály szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban a 25-35 évesek képviseltették magukat (33.33%), ezután a 18-25 év közöttiek aránya volt a legmagasabb (26.83%), ami a válaszadók többségét teszi ki, jelezve a cégnél dolgozó fiatalabb munkavállalók dominanciáját. Ez a demográfiai összetétel fontos információt nyújt a munkahelyi stressz korcsoportonkénti eltéréseiről. A legnagyobb arányban a szakalkalmazottak vettek részt a felmérésben (43.1%), utánuk következtek a szakmunkások (22.8%), valamint a vezetők (18.7%) és végül a betanított munkások (15.4%). A kutatás három fő hipotézist vizsgált: H1: Az alacsonyabb beosztásban dolgozó alkalmazottak, szignifikánsan több stresszt tapasztalnak. H2: A munkavállalók, akik pozitívan értékelik a munkahelyi környezetüket és a vezetőiket, alacsonyabb munkahelyi stresszszintet tapasztalnak. H3: A munkavállalók, akik alkoholt, vagy dohány termékeket fogyasztanak a munkahelyi stressz levezetése érdekében, magasabb munkahelyi stresszszintet tapasztalnak, mint akik nem fogyasztanak. Az első hipotézis vizsgálatánál a statisztikai elemzések nem támasztották alá, hogy az alacsonyabb beosztásban dolgozók magasabb stresszszintet tapasztalnak. A második hipotézis megerősítést nyert, ahol a pozitív munkahelyi környezet és a vezetői támogatás kapcsolata azalacsonyabb stresszszintekkel szignifikáns volt. A harmadik hipotézis szerinti alkohol- ésdohányfogyasztás kapcsolata a magasabb stresszszintekkel szintén igazolódott, amit az adatok alátámasztottak. A kutatás alapvető eredménye, hogy a munkahelyi stressz összetett és különböző okokból ered. A munkakörnyezet, a vezetői stílus, a túlóra, a munkahelyi kommunikáció és a munka-magánélet egyensúlya jelentős hatással vannak a stressz szintjére. A pozitív munkahelyi környezet és vezetői támogatás csökkentheti a stresszt, míg az alkohol- és dohányfogyasztás növelheti azt. A kutatás rámutat a munkahelyi stressz kezelésének összetettségére és a vállalatok számára szükséges integrált megközelítés fontosságára.A szakdolgozat ajánlásokat fogalmaz meg a munkahelyi stressz kezelésére, mint például a támogató vezetői stílus, a kommunikációs tréningek, a munka-magánélet egyensúlyának támogatása, a stresszkezelő programok és a túlóra hatásainak csökkentése. Ezek a megközelítések hozzájárulnak egy egészségesebb és produktívabb munkaerő kialakításához, amely hosszú távon előnyös a vállalatok számára. A kutatás eredményei alapján a szakdolgozatomban javaslom a vállalatoknak, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a munkavállalói jólét és a munkahelyi stressz kezelésére. A proaktív megközelítések, mint a munkavállalók egészségének és jólétének támogatása, hozzájárulnak egy egészségesebb, elégedettebb és így produktívabb munkaerőhöz. Összefoglalva, a szakdolgozat kiemeli a munkahelyi stressz komplex és sokrétű természetét, valamint a hatékony kezelési stratégiák fontosságát. A kutatás részletes betekintést nyújt a munkahelyi stressz okaira, hatásaira és a lehetséges megoldásokra, hangsúlyozva a vezetői szerep, a munkahelyi kultúra és az egészségmegőrző programok fontosságát a stressz kezelésében. A szakdolgozat eredményei alapvető jelentőséggel bírnak a munkahelyi stressz kezelésének gyakorlati megvalósításában, hozzájárulva egy egészségesebb és produktívabb munkahelyi környezet kialakításához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	munkahelyi vezetés, munkahelyi viszonyok, stressz, stresszkezelés, szervezeti kultúra
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Máj. 14. 08:09
Utolsó módosítás:	2024. Máj. 14. 08:09

Actions (login required)

Tétel nézet