Startupok finanszírozásának elmélete és gyakorlata

Gráma Péter (2023) Startupok finanszírozásának elmélete és gyakorlata. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Gráma_Péter_UA99LM.pdf] PDF
Gráma_Péter_UA99LM.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of SZTK_O_Gráma_Péter.pdf] PDF
SZTK_O_Gráma_Péter.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (206kB)
[thumbnail of Bírálati_lap_Gráma_Péter_Bíráló_Bene_Gergő.pdf] PDF
Bírálati_lap_Gráma_Péter_Bíráló_Bene_Gergő.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (308kB)
[thumbnail of Gráma Péter bírálat.pdf] PDF
Gráma Péter bírálat.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (183kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom első részében a szakirodalom alapján áttekintettem a startup ökoszisztéma szereplőit és legfontosabb szerepüket. A fejezet keretében részeletesen vizsgáltam a közösségi finanszírozást, mint a startupok előtt álló új forrásbevonási lehetőséget. A kutatásom eredménye alapján igazából ez nemcsak a startupok előtt álló lehetőség, hanem elméletben minden finanszírozást kereső kisvállalkozás előtt nyitva áll. A hazai közösségi finanszírozási piacon két szereplőt találtam a Tőkeportál, illetve a Brancs platformokat. Az előbbi esetében inkább a befektetési típusú közösségi finanszírozás dominál, utóbbi esetében a termékek, vagy a szolgáltatások létrejöttéhez nyújtott támogatások a jelentősebbek. Mindkét platform impozáns vízóval rendelkezik és a régióban meghatározó piaci szereplővé kíván válni. A Tőkeportál lezárult kampányainak elemzése alapján a magyar crowdfunding piac különösen a tőkefinanszírozás szegmense még gyerekcipőben jár. A 17 kampány nem kevés, de a magyar piac méret korlátos az intenzív növekedés szempontjából. Jelentős növekedésre csak akkor lesz képes, ha nemzetközi piacra lép. Viszont a nemzetközi versenytársak magasabb fejlettségi szinten tartanak, régebb óta vannak a piacon. A Tőkeportál értékajánlatát mélyebben nem vizsgáltam így azzal kapcsolatban nem tudtam következtetést levonni. A kockázati tőkealapok részben a Hivetures Zrt-t mint a kockázati tőkepiac állami szereplőjét vizsgáltam részletesebben. Értékajánlata szerint lefedi a start-up vállalkozások különböző értettségi fázisban jelentkező finanszírozási igényét. Új szolgáltatása már túlmutat a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások finanszírozásán és kifejezetten a vállalkozások érett szakaszban megjelenő kihívásaira (pl. cégfelvásárlás, cégfúzió) kínál megoldást. A következő fejezetben a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával áttekintettem, hogy az állam milyen szerepekben jelenhet meg a kockázati tőkepiacon. Ebben az esetben is igaznak bizonyult az a közgazdasági alapvetés, hogy valamilyen piaci tökéletlenség hívja életre az állami szerepvállalást. Az is látszódik, hogy a Közép-Kelet európai régióban, így hazánkban is szinte kódolva volt a rendszerben az állami szerepvállalás megjelenése. A szocialista gazdasági működési modellben nyilvánvalóan nem jelentik meg a startup vállalkozások finanszírozási problémája, így Európa nyugati fele jelentős előnyre tett szert. Magyarországon a kockázati tőkepiacon az állami beavatkozás mögött egyértelműen az a szándék húzódott, hogy ezt a lemaradást minél hamarabb behozza az ország. Mondhatjuk, hogy ez volt az eredendő piaci tökéletlenség. A domináns állami szerepvállalás igazából nem csökkent szignifikánsan, hanem éppen ellenkezőleg. Előbb a 2008-as pénzügyi válság okozta likviditási hiány, majd a koronavírus negatív hatásinak ellensúlyozás, legutóbb pedig a hozamkörnyezet emelkedése húzódott meg indokként az állami szerepvállalás mögött. A szakdolgozat utolsó fejezetében a korai fázisú innovatív vállalkozások finanszírozása területén megfigyelhető hangsúlyeltolódást vizsgáltam meg a szakirodalom feldolgozásával. A változás lényege, hogy finanszírozásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a korai életfázist preferáló alternatív pénzügyi források, mint a crowdfunding. Az intézményi kockázati tőkealapok részben méretgazdaságossági problémáik miatt elfordulnak az alacsonyabb tőkeigényű korai fázisban működő startupoktól. Inkább a későbbi fázisban lévő, a piacon már részben bizonyított vállalkozások tőkefinanszírozási igényeit keresik.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa: záródolgozat
Kulcsszavak: 21. század, finanszírozás, finanszírozási alternatívák, ötlet, startup
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Máj. 14. 08:09
Utolsó módosítás: 2024. Máj. 14. 08:09

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet