Az ügyfélélmény-menedzsment kihívásai egy nemzetközi telekommunikációs vállalatnál

Demeter Dávid (2023) Az ügyfélélmény-menedzsment kihívásai egy nemzetközi telekommunikációs vállalatnál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of szakdolgozat_demeter_dávid_JEA29I_ügyfélélmény-menedzsment.pdf] PDF
szakdolgozat_demeter_dávid_JEA29I_ügyfélélmény-menedzsment.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of szakdolgozati-osszefoglalas_demeter_dávid_JEA29I_ügyfélélmény.pdf] PDF
szakdolgozati-osszefoglalas_demeter_dávid_JEA29I_ügyfélélmény.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (214kB)
[thumbnail of szakdolgozat-bírálat_külső-konzulens-ügyfélélmény_menedzsment.pdf] PDF
szakdolgozat-bírálat_külső-konzulens-ügyfélélmény_menedzsment.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (794kB)
[thumbnail of Demeter.pdf] PDF
Demeter.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (673kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban igyekeztem szemlézni a fontosabb kutatásokat az ügyfélelégedettség és ügyfélélmény témakörökből. Fontosnak tartottam annak megértését, hogy miként viszonyulnak az ügyfelek a szolgáltatásokhoz, milyen elégedettségi mutatók alkalmazhatók az ügyfélelégedettség leírására és hogyan lehet mérni ezeket. Kotler (1998.) által elkülönített öt kategória jól szemléltette, hogy milyen átmenet képezhető a fizikai termékek és a megfoghatatlan szolgáltatások között. Kenesei & Kolos (2014.) nagy segítségemre voltak a szolgáltatások eladhatóságának nehézségeivel kapcsolatos szempontok megértésében és a szolgáltatások különböző dimenzióit is leírták. Ezek a vonatkozó szakirodalmi elemek megfelelő alapot biztosítottak a bemutatott szolgáltatás, a multinacionális vállalat belső Wiki oldalának bemutatásához. A termék szolgáltatásainak részletes ismertetésén túl általános képet adtam arról a környezetről, amelyben a termék működik. Az ügyfélélménnyel kapcsolatos szakirodalom elemzése után (pl. De-Keyser (2015.), Zeithaml és társai (1990.) kitértem napjaink kihívást jelentő és egyben rengeteg lehetőséget tartogató újdonságaira is, az ún. immerszív, vagy magával ragadó technológiákra. Ide sorolhatók a virtuális valóság vagy mesterséges intelligencia megoldások, melyek használatára példákat is hoztam a kiskereskedelemből. Az ügyfélélmény-menedzsment legfontosabb konklúziója számomra az ún. co-creation, azaz a felhasználóval történő közös alkotás fogalma volt. Magam is érzem, hogy a számomra fontos szolgáltatásokat egyre inkább szeretném testre szabni, és ez egy általános tendenciaként jelenik meg az ügyfélélmény-menedzsment szakterületén is. Az ügyfelek egyre inkább tisztában vannak saját igényeikkel és ezeknek a teljesítését egyre nagyobb mértékben várják el a szolgáltatóktól is. A szolgáltatóknak fel kell készülniük ezen újonnan megjelenő igények kezelésére. Amennyiben ez megtörténik, sokkal jobb ügyfélélmény szerezhető, ami hatással lesz az ügyfélhűségre, azaz a lemorzsolódás csökkentésére is. Az első hipotézisem az volt, hogy az ügyfélélmény különböző területei közül az ügyfélszolgálat fog a legjobban teljesíteni. Ezt a hipotézisemet a kutatás cáfolta, hiszen a három terület közül ez végzett az utolsó helyen. Ezt az eredményt részben magyarázza a korábban már tárgyalt ok, miszerint nem mindenki tudott érdemben nyilatkozni és emiatt a középértéket jelölték meg. Második hipotézisem az volt, hogy az alkalmazás stabilitásával és válaszidejével kapcsolatos visszajelzések elégedettséget (legalább 4-es átlag) fognak tükrözni. Ez a hipotézis igaznak bizonyult. Természetesen az alkalmazással kapcsolatok mérőszámok ezt már előrevetítették, hiszen tudtam, hogy az elmúlt bő egy év során nem volt nem tervezett leállás a szolgáltatásban. A harmadik hipotézis a mobil eszközök részarányára vonatkozott, ahol alapvetően 20% alatti arányt vártam. Meglepetésemre a mintában nagyobb arányban szerepeltek ezek az eszközök, ami egyértelműen egy növekvő trendet vetít előre. Mivel munkám során termékmenedzsmenttel foglalkozom, nagy örömömre szolgált, hogy a saját termékem felhasználóinak visszajelzéseit építhettem be a dolgozatba. A nagy mennyiségű felhasználói visszajelzés több dolgot is igazolt: egyrészt azt, hogy a termék fontos a felhasználóknak, különben nem szántak volna időt a kérdőív kitöltésére. Másrészt azt is jelzi, hogy még van bőven tennivalónk, ha azt szeretnénk, hogy a felhasználók minden területen maradéktalanul elégedettek legyenek a szolgáltatásainkkal. Az elemzett területek közül a fizikai környezet kapta a legjobb pontszámokat. Ezen kérdések elsősorban a felhasználók által igénybe vett eszközökön keresztüli termékelérés volt fókuszban. A kiértékelés alapján a felhasználóink döntő többsége (70%) PC-n keresztül használja a terméket és kisebb részt képviseltek a mobil eszközön dolgozók (30%). Mivel jelenleg nem fókuszálunk a mobil eszközökön keresztüli felhasználói élmény növelésére, ezért ezt a hiányosságot pótolnunk kell a jövőben, hiszen a mobil eszközös felhasználók aránya növekedő tendenciát mutat. További konklúzió volt, hogy folyamatos energiákat kell fektetni a termék általános marketingjébe, hogy annak alapvető funkcióit és azok helyes használatát minél szélesebb közönség megismerhesse. Érdekes példával szolgált a szöveges válaszoknál a kereső funkcióra vonatkozó megjegyzések sokasága, ahol több felhasználó is már egyébként meglévő funkció implementálását kérte. Ez azt jelzi számomra, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ügyfél-edukációra. A jövőben a rendszerben tárolt adatok aktualitásával is fokozottan kell majd foglalkoznunk, hiszen többen megjegyezték, hogy nagyon sok a Wiki-ben az elavult információ. Ezen a helyzeten leginkább közvetetten fogunk tudni javítani: ki kell dolgoznunk egy tudásmenedzsment folyamatot, ami jó gyakorlatokat és javaslatokat tartalmaz a felhasználók számára az általuk kezelt és előállított tartalmak kezelésére vonatkozóan. Hasonlóan tanulságos volt a kérdőív nyelvével kapcsolatos megjegyzések sokasága. Egyértelművé vált, hogy folytatnunk kell a kétnyelvű kommunikációt, ha eredményesen szeretnénk megszólítani a felhasználói tábort. Az angol mellett a német nyelvű kommunikációra továbbra is nagy igény mutatkozott. Összességében elégedett vagyok a kérdőív eredményeivel és nagyon várom, hogy elkezdjük a termékcsapattal átbeszélni a fejleszthető pontokat és azokból konkrét akciótervet állítsunk össze. Legközelebb 3 hónap múlva szeretném visszamérni az eredményeket, kíváncsian várom, hogy mekkora javulást tudunk elérni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kolbert Ildikó
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Reicher Regina Zsuzsánna
Belső
egyetemi docens; Menedzsment és Vállalkozás Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: fogyasztói elégedettség mérése, kérdőíves felmérés, telekommunikáció, ügyfél, ügyfélélmény
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Máj. 14. 08:08
Utolsó módosítás: 2024. Máj. 14. 08:08

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet