Hazai építési beruházások előkészítési és tervezési folyamatainak egyszerűsített modellezési lehetősége MPM ütemtervezési módszer segítségével

Kertész Gábor (2023) Hazai építési beruházások előkészítési és tervezési folyamatainak egyszerűsített modellezési lehetősége MPM ütemtervezési módszer segítségével. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Kertész_Gábor_C9JSXX.pdf] PDF
Kertész_Gábor_C9JSXX.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (3MB)
[thumbnail of SZTK_O_Kertész_Gábor.pdf] PDF
SZTK_O_Kertész_Gábor.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (210kB)
[thumbnail of Kertész Gábor_mérnök-közg.pdf] PDF
Kertész Gábor_mérnök-közg.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (173kB)
[thumbnail of szakdolgozat-biralat-es-javaslat_Kertész Gábor.pdf] PDF
szakdolgozat-biralat-es-javaslat_Kertész Gábor.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (222kB)

Absztrakt (kivonat)

Régóta foglalkoztat az a gondolat, hogy miért nem elérhető az építési beruházási folyamatok előkészítésére és tervezésére elkészített, legalább egy vázlatos szintű ütemtervsablon, ami ábrázolja a szükséges / ajánlott tevékenységeket, azok egymáshoz való viszonyait – esetleg a PMBOK Guide szerinti projektmenedzsment tudásterületekkel jelölve – hiszen ezek a fázisok jórészt sablonizálhatóak és algoritmizálhatóak, vagyis egy ideálisan elkészített alap már a kezdeteknél sok hibától megóvná az építési beruházásokat. Dolgozatomban fenti felvetésem alapján igyekszem elkészíteni egy olyan folyamatmodellt, majd egy erre épülő vázlatos ütemtervsablont, ami ezen két fázis során megjelenő feladatokat jó pontossággal lefedi és a későbbiekben alapként felhasználható lesz további beruházások esetében is. A hazai beruházási gyakorlatban az előkészítés és a tervezés sok esetben a rendelkezésre álló szűkös idő, ill. alacsony költségkeret következtében nem a kellő alapossággal vagy akár hiányosan kerülhet kidolgozásra, mely a beruházások későbbi fázisainál komoly problémákat okozhat. Témaválasztásomnál kulcsszerepet játszott, hogy saját megfigyeléseim alapján, egymástól elszigetelt projektekben egyes hiányosságok okai visszavezethetőek voltak ugyanazon hibahalmazra, melyek kellő gondossággal már az előkészítés során elkerülhetőek lehettek volna. Célom a tevékenységek egymás közötti logikai viszonyainak feltérképezésével és rendszerben történő ábrázolásával az, hogy az így kapott folyamatmodell jó közelítéssel írja le az építőipari beruházások főfolyamatait, valamint jól áttekinthető, könnyen megérthető, egységes alapként szolgáljon a különböző projektfázisok során. A vázlatos ütemtervsablon megalkotásával pedig az a célom, hogy – mindamellett, hogy ez is egy kiindulási alapként szolgáljon – a különböző folyamatok időbeliségébe, függőségi viszonyaiba nagyobb betekintést biztosítson, vagy akár egy átfogó jellegű checklist-ként is felhasználható legyen. Bízom abban, hogy sikerül azt a feltételezést alátámasztanom írásommal, hogy előnyösebb, ha használunk valamilyen projekttámogató szoftvert a projekt végrehajtás során. Dolgozatomban kvalitatív kutatást végeztem az építési beruházási folyamatok során előforduló általános előkészítési és tervezési hibák feltárására, amit részben a Magyar Mérnöki Kamara szakmai előadássorozatára alapoztam, részben egyéb szakmai szervezetek és szakcikkek tanulmányozásával végeztem, valamint saját szakmai tapasztalatomat is felhasználtam. Az így, deduktív módon történő megközelítése a problémáknak segített abban, hogy jobban fel tudjam térképezni azt, hogy az előkészítés és tervezés mely tevékenységei kritikusak a hibákra nézve. Az ütemtervezési technikák témakörében széles spektrumban végeztem szakirodalmi kutatást. Horizontális értelemben vizsgáltam kifejlesztésük idejét, sorrendjét, történelmi-technológiai jelentőségeiket, mely során több ütemtervezési módszert is áttekintettem, mint pl. a Gantt-diagram (Gantt, 1917), mérföldkődiagram, harmonográf (Adamiecki, 1931), a CPM (Walker & Kelley, 1958) és PERT (Clark és mtsai., 1959), MPM (B. Roy, 1959) módszer. Vertikális értelemben a CPM és MPM technikákkal foglalkoztam részletesebben, ezek közül is az MPM-mel nagyobb mélységében. A folyamatmodell felépítéséhez a relációs algebra eszköztárát használtam. Ezen modell alapját szolgáló folyamatokat több szemszögből, különböző szabványok szerint is vizsgálom, és az egyes szabványokból, ajánlásokból kiragadott részletek alapján törekedtem egy egyszerűsített, optimális, letisztult struktúra megalkotására. Az ütemtervsablon létrehozásához a alkalmazottszoftver számítási algoritmusa alapvetően CPM és PERT ütemtervezési algoritmusokon alapul, azonban projekttípushoz illeszkedően lehetőségünk van testreszabni a megjelenítést, egyéb input adatokat megadni és ezáltal egyéb ütemtervezési módokat is használhatunk. Fontos limitáció azonban a felülről korlátos kapcsolatok hiánya, melyeket a dolgozatomban a vonatkozó fejezetben leírt módokon transzformációval kezelhetünk. Már a folyamatmodell építése során arra törekedtem, hogy megfeleljen a hazai Kbt. és nemzetközi FIDIC és PMBOK Guide 6. vált. előírásainak is, mind a szereplők, mind a folyamatok tekintetében. Miután kialakítottam a főkategóriákat, hosszas kutatás és korábbai szakmai tapasztalataim alapján feltérképeztem az építési beruházások során leggyakrabban előforduló szükséges / ajánlott tevékenységeket, melyeket a folyamatmodellben és a vázlatos ütemtervsablonban is besoroltam a PMBOK Guide 6. vált. és ehhez kapcsolódó Construction Extension szerinti projektmenedzsment tudásterületek közül abba, ahová a legjobban illeszthető. A tevékenységek besorolását követően egy kezdeti közvetlen megelőzési listát készítettem, amiben a tevékenységek függőségi kapcsolatait térképeztem fel. Ezután következett a folyamatmodell építése, majd az ütemterv sablon elkészítése. A folyamatmodell és az ütemtervsablon megfelel a hazai Kbt. és nemzetközi FIDIC, PMBOK Guide előírásainak. Bár sikeresen elkészítettem a kezdeti célkitűzésemet, látok még további fejlesztési lehetőségeket, például a kivitelezési és üzemeltetési fázis beemelése a modellbe, további tevékenységek hozzáadása és a függőségi viszonyok optimalizálása terén.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Eckert Bálint
Belső
Mestertanár; Menedzsment és Vállalkozás Tanszék; PSZK
Karches Tamás
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: záródolgozat
Kulcsszavak: beruházás(ok) tervezése, beruházási folyamat, beruházási terv, ütemezés, ütemterv
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Máj. 14. 08:08
Utolsó módosítás: 2024. Máj. 14. 08:08

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet