Partnertörzs konszolidáció adattárházban

Gecő Fanni (2023) Partnertörzs konszolidáció adattárházban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Gecő_Fanni_DK3428.pdf] PDF
Gecő_Fanni_DK3428.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 08..

Download (1MB)
[thumbnail of titkosítási_kérelem.pdf] PDF
titkosítási_kérelem.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Gecő_Fanni.pdf] PDF
BA_O_Gecő_Fanni.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 08..

Download (158kB)
[thumbnail of Gecő_Fanni.pdf] PDF
Gecő_Fanni.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (161kB)
[thumbnail of BA_B_Gecő_Fanni.pdf] PDF
BA_B_Gecő_Fanni.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (903kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom fő céljai közé tartozott, hogy ismertessem az adatbázis és az adattárház legfőbb jellemzőit, majd kiemeljem a köztük lévő koncepcionális különbségeket. Ezek után egy esettanulmányban bemutattam egy valós vállalati példát a B2C, illetve B2B partnerek konszolidációjára, ami által egyedileg beazonosíthatóak lettek a rendszerben. A dolgozatom első részében ismertettem az adatbázis jelentését, illetve kifejtettem a hozzákapcsolódó fogalmakat. Az adatbázisok alapját jelentő különböző adatmodellek is bemutatásra kerültek, kiemelve a relációs adatmodellt és adatbázist. A relációs adatbázis napjainkban a legelterjedtebb, mivel megkönnyíti az adatok tárolását és lekérdezését az üzleti folyamatokban. Volt szó az OLTP rendszerekről is, amelyek lehetővé teszik a mindennapi tranzakciók kezelését. Az adattárházaknak manapság rendkívül fontos szerepük van, egy nagyobb vállat már elképzelhetetlen a működésük nélkül. Segítik a komplex elemzések létrehozását, ezáltal támogatva a felsővezetőket a döntések meghozatalában. Kiemeltem az OLAP rendszerek előnyeit, ami által sokkal mélyebben lehet belelátni az adatokba. Az adatbázis és adattárház közötti különbségeket is ismertettem. A legfőbb eltérés a céljaikban rejlik, mely az adatbázisnál az adatok tárolása és lekérdezése, míg az adattárháznál az elemző folyamatok kiszolgálása. Az OLTP és OLAP rendszer is összehasonlításra került, melynél az előbbi a mindennapi tranzakciók kezelésére szolgál, míg az utóbbi az analitikai folyamatok kiszolgálását segíti. Az esettanulmány első részében a B2C partnerek konszolidációját mutattam be. Különböző forrásrendszerekből érkeztek be a partnerek adatai a konszolidációs rendszerbe. Először létre lett hozva mindegyik partnernek egy úgynevezett 4T kulcsmező, amely a partner teljes nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját foglalta magában. Amennyiben a kulcs mező még nem létezett a rendszerben, akkor létre lett hozva számára egy numerikus azonosító, azonban, ha már megtalálható volt a 4T kulcs, akkor bekötésre került a már meglévő azonosító alá. Előfordulhatott olyan is, hogy az ügyfélnek hiányos adatai voltak a rendszerben, ilyenkor is létrejött a kulcs mező, illetve hozzá egy azonosító, de továbbiakban nem vettek részt ezek a partnerek a konszolidációban. A különféle változásokat is kezelte a rendszer, így biztosítva a helyes konszolidációs állapot megtartását. A B2B esetében, azaz a nem lakossági partnerek konszolidációja során egy hitelesítés zajlott. A hitelesítés folyamán különféle referenciatáblák voltak felhasználva. A beérkezett partnerek adatai összehasonlításra kerültek a referenciatáblák adataival, amely során egy üzleti partner vagy hiteles vagy nem hiteles minősítést kaphatott. A partnerek a különböző szabályok által létrehozott kulcs mező alapján kerültek összerendelésre egy azonosítóval, hasonlóan a B2C esetéhez. Itt is előfordulhatott az, hogy egy ügyfél nem vett részt a konszolidációban. A partnerek adatainak változásai kezelésre kerültek ebben az esetben is. A konszolidációs folyamat rengeteg előnnyel járt a szervezet számára, beleértve a költségcsökkenést, az ügyfelek bizalmának megszerzését, a marketingstratégia javulását, illetve a felsővezetői döntések támogatását. Összességében elmondható, hogy egy vállalatnak érdemes megfontolnia az adatbázis és adattárház használatát, emellett pedig elvégezni egy helyes konszolidációt a rendszereiben. Segítségükkel a vállalat sikeressége nőhet, ezáltal pedig nagyobb előnyre tehet szert a versenypiacon.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Kovács Endre
Belső
főiskolai docens; Gazdaságinformatika Tanszék; PSZK
Vincze Erzsébet
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adatbázis, adattárház, konszolidáció, OLAP, OLTP
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Máj. 14. 08:07
Utolsó módosítás: 2024. Máj. 14. 08:07

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet