Mesterséges intelligencia szerepe a grafikai szektorban

Farkas Dávid (2023) Mesterséges intelligencia szerepe a grafikai szektorban. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Farkas_David_Beszamolo_es_zarodolgozat.pdf]
Előnézet
PDF
Farkas_David_Beszamolo_es_zarodolgozat.pdf

Download (4MB) | Előnézet
[thumbnail of Nyilvánossági.pdf] PDF
Nyilvánossági.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (400kB)
[thumbnail of Összefoglalás.pdf]
Előnézet
PDF
Összefoglalás.pdf

Download (236kB) | Előnézet
[thumbnail of foszk_zarodolgozat-biralat-2021szeptembertol_kulso-konzulens-reszere_Farkas David.pdf] PDF
foszk_zarodolgozat-biralat-2021szeptembertol_kulso-konzulens-reszere_Farkas David.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (791kB)
[thumbnail of foszk_zarodolgozat-belso-biralo-reszere.docx.pdf] PDF
foszk_zarodolgozat-belso-biralo-reszere.docx.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (118kB)

Absztrakt (kivonat)

Az utóbbi évtizedekben a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) robbanásszerű fejlődése átfogó hatást gyakorolt a kreatív iparágakra, különösen a grafikai szektorban. A generatív képalkotás alkalmazása különféle területeken új lehetőségeket kínál, de ugyanakkor fontos jogi és etikai kihívásokat is felvet. Az egyik legérdekesebb kérdés, amely felmerül ebben a kontextusban, az a szerzői jog alkalmazása a generatív képek felhasználásában. A szerzői jog hagyományosan az emberi kreativitás eredményeinek védelmét szolgálja, de a gépi tanulási algoritmusok által létrehozott művek esetében a kérdés összetettsége számos vitát generál. A generatív művészeti technikák, mint például a GAN (Generative Adversarial Network), lehetővé teszik, hogy a számítógépek önmagukban is alkossanak művészi tartalmat, ami megkérdőjelezi a hagyományos szerzői jogi keretek alkalmazhatóságát. Az egyik központi probléma a generatív képek jogi státuszának bizonytalansága, és az ebből eredő viták a kreatív tartalmak felhasználását illetően. Felmerül a kérdés, hogy egy gépi algoritmus által létrehozott kép vagy mű kinek a tulajdonában van, és hogyan illeszkedik a meglévő szerzői jogi rendszerbe. Ezen túlmenően, a generatív művészet alkalmazásával kapcsolatos etikai aggályok is felszínre kerülnek, különösen a művészi eredetiség és az alkotói szándék kérdéskörei. Ebben a kontextusban rendkívül fontos, hogy megvizsgáljuk, hogyan reagálnak a jogrendszerek a generatív művészet kihívásaira, és hogyan próbálják megértelmezni és kezelni a gépi tanulással létrehozott művek jogi aspektusait. Emellett érdemes áttekinteni, hogy a szakemberek, beleértve a jogászokat, művészeket és technológiai szakértőket, hogyan vélekednek ezen kérdések kapcsán. Azt is fontos elemezni, hogy a grafikai szektorban milyen szerepet tölt be a generatív képalkotás és a további eszközök használata, ez mennyire osztja meg a szereplőket. Tapasztalatim alapján elmondható, hogy több csoportra oszthatóak a terület szereplői, vannak akik napi szinten használnak AI támogatott rendszereket, míg vannak akik ellenzik ezek használatát. Számos olyan alkotás van melyet van aki sajátjaként használ fel miközben nem is ő hozta létre azt, ez újból felveti a szerzői jog és az etikai kérdését: Használható és továbbadható e sajátként egy AI által gyártott alkotás?

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dudás Péter
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: projektmunka
Kulcsszavak: grafika, mesterséges intelligencia, prompt, szerzői jog, tartalomtervezés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Máj. 14. 08:07
Utolsó módosítás: 2024. Máj. 14. 08:07
URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/54129 URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/54129

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet