Adómorál

Ducsai Nikolett (2023) Adómorál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Ducsa_Nikolett_BG9LWF.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (11MB)
	PDF BA_O_Ducsai_Nikolett.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (212kB)
	PDF Ducsai.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (107kB)
	PDF BA_B_Ducsai_Nikolett.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (593kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom bevezetése során megismerkedtünk egy-két alapfogalommal és a megválaszolandó kérdéseimmel. A történelmi fonalat fölvéve haladtunk tovább. Képet kaptunk arról, hogy régebben nem csak pénzzel fizették meg az adókat, hanem szolgálattal és terménnyel. Az adózási rendszer kialakulásával párhuzamosan létrejött a rejtett gazdaság, ami nagyban befolyásolja a gazdasági mutatószámokat. Schneider felmérése szerint 2022-ben hazánkban az árnyékgazdaság GDP arányos mérete 25,4% volt. Természetesen ezt az adatott nem szabad 100%-osra venni, mert a rejtett gazdaság pontosan a „rejtett” tevékenységeket hivatott kezelni. A munkaerőpiacon a szürke és fekete foglalkoztatást vizsgáltam, aminek a Gazdaságfejlesztés Minisztérium 2015 óta végzet munkaügyi ellenőrzési szolgáltak alapul. 2015-ben és 2023-ban is a be nem jelentett foglalkoztatás volt a vizsgálatok során a leggyakrabban tapasztalt kihágás. 2023-as ellenőrzés alapján a három legjobban érintett iparág az építőipar, a mezőgazdaság és a vendéglátó ipar. A Minisztérium augusztusi közleménye szerint 2023-ra javult a fekete foglalkoztatás mértéke Magyarországon. A be nem jelentett foglalkoztatás egyik okát a munkabért és az azt terhelő közterheket elemeztem egy OECD felmérés segítségével. Az adatok alapján a vizsgált időszakban Magyarországon magasabb volt a munkabért terhelő levonások mértéke az összehasonlított országok átlagához képest. Viszont ha az országok éves átlagkereseteit is figyelembe vesszük, magasabb adóterhek ellenére is volt olyan ország, ahol az országos éves átlagos nettó jövedelem meghaladta a hazait. Az adófizetési hajlandóságot több szempontból is lehet boncolgatni. Nézhetjük miért fizetik meg az emberek az adót, de azt is lehet vizsgálni, hogy miért csalják el. Ezt követően az adócsalást annak pszichológiáját és az azt hivatott büntetéseket taglaltam. Ezt több modellen kutatáson keresztül szemléltettem, ami által betekinthettünk a racionális kockázatilag semleges ember elvi gondolkodásába és megláthattuk miért nem cselekszik úgy a hétköznapi ember. Az igazi kockázat megismerése végett nem csak büntető törvény könyvi büntetéseket mutattam be, hanem az adózás rendjéről szóló törvény adócsalás(mulasztás)-ra vonatkozó retorzióit. Az adómoralitást vizsgálva megismerkedtünk számos befolyásoló tényezővel. Ilyen befolyásoló tényező a kultúra. Több felmérés is bizonyítja, hogy a nemzetérzület befolyásolja az emberek adómoralitását. Ilyen tényező többek között a kapcsolati státusz, az életkor és még bizonyos esetekben a vallás bár itt a felmérések esetén nem mindig elfogadható az adatok. A dolgozatom vége felé a Fehérítést és az arra tett intézkedéseket vizsgáltam. Ilyen fejlesztések többek között az e-SZJA vagy az online adatszolgáltatás. Az évek során számos fejlesztés ment végbe, hiszen mára már nagyon sok mindent akár online is el lehet intézni, informálódni lehet róla. A fejlesztéseket vizsgálva egy magyarországi pilot program keretein belül megismerkedtünk az adóhatóságnak két felmérésével, ahol az elküldött üzenetek adómoralitásra gyakorolt hatását láthattuk. Ez a felmérés az online tájékoztatok az emberek adómoralitására gyakorolt hatását hivatott mutatni. Ez a felmérés jól rámutat arra, hogy az internet adta lehetőséggel olcsó nagy közönséget elérő tájékoztatási lehetőség van a NAV birtokában, amivel lehet növeli a beszedett adó mértékét. A projekt után én az Adóhatóságnak azt javasolnám, hogy sokkal több interaktív videót készíthetnének, hogy akinek nincs is feltétlen lehetősége állami keretek között gazdasági ismereteket elsajátítania annak legyen esélye megérteni a folyamatot és átgondolni azt, ezáltal egy felelős döntést tudjon hozni. A dolgozatom végén a saját kérdőívem a kérdésekre kapott válaszokat majd statisztikai vizsgálatok eredményeit mutattam be, amivel szignifikáns kapcsolatot kerestem a feltett kérdések között. A szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy mennyire befolyásolja az embereket a hátterük és a tudásuk és, hogy lehet-e bármit tenni, hogy az emberek ne, vagy kevesebb adót csaljanak? A kutatásom során arra jutottam, hogy adómoralitás szempontjából sokkalta jobban befolyásolja a képzettségük az embereket, mint a rendszeres jövedelmük. A kapott adatok alapján a magasabb végzettséggel rendelkezők jobban elutasítják az adócsalás bizonyos a kérdőívemben feltett eseteit. Az adófizetési hajlandóság növelésére/javítására az adócsalás csökkentésére a megoldás a kérdőív alapján az adórendszer egyszerűsítése és az adócsökkentés volt.. Páran a szigor, az ellenőrzések gyakoriságának növelésével, illetve a személyre szabott tájékoztatással gondolták javtani a helyzetet, mint amit a Magyarországi pilot projekt során már olvashattunk. Véleményem szerint az adómoralitást és annak növelését folyamatosan kutatni kell, hiszen ameddig adót fizetünk lesz legalább egy valaki, aki el akarja bliccelni ezt a fizetési kötelezettségét. Fontos nem csak a technológiát fejleszteni, hanem a tudatos gondolkodást, hiszen a fiatalok a jövő.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó(k), adócsalás, adóellenőrzés, adófizetés, adófizetési kötelezettség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Máj. 14. 08:06
Utolsó módosítás:	2024. Máj. 14. 08:07

Actions (login required)

Tétel nézet