A vezetői döntések megalapozásának korszerű módszerei egy kutató-fejlesztő vállalkozásnál

Holló Annamária (2023) A vezetői döntések megalapozásának korszerű módszerei egy kutató-fejlesztő vállalkozásnál. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Holló_Annamária_EDJN7F.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF SZTK_O_Holló_Annamária.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (380kB)
	PDF SZTK_B_Gencsi_László.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (504kB)
	PDF Holló Annamária.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (196kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban egy átalakulás alatt álló, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kisvállalkozáson belül alkalmazható, a döntések megalapozását szolgáló eszközöket kutatom. A dolgozatom célja a szakirodalom által elérhető, lehetséges eszközök megismerése mellett az, hogy feltárjam a H-ION kft. jelenlegi szervezeti működését, a vezetők körén belül a döntéshozatal menetét, módját, és a vállalkozásnál alkalmazott döntést segítő, támogató eszközöket, a folyamatok szervezését. Ezek alapján teszem javaslataimat a dolgozat végén a szükséges beavatkozásokat illetően.A szakdolgozatom három fő részre tagolódik. Az első, bevezető részben bemutatom a vállalkozás méretéből és tevékenységéből adódó sajátosságait, kutatásaim eredőit. Az egyik legfontosabb információ a vállalkozásról, hogy a korábbi, pályázatokra épített tevékenységét üzleti alapokra kívánja helyezni. A vállalkozás minden egyes terméke egy-egy projekt mentén jön létre, minden egyedi, nem folyamatos termelés zajlik. A termékek ráadásul sokszor szellemitermékek, ezek piaci értékesítésére, menedzselésére nincs kiforrt gyakorlat. A felsővezetés a szervezetet tudatosan szeretné minél praktikusabb formára alakítani, ehhez külső támogatásként egy szervezetpszichológus segítségével él. A szervezetpszichológus segít abban, hogy az organizációban a dolgozók a lehető legjobb elrendezésben tudjanak érvényesülni, és megfelelően el tudják látni a feladataikat. Emellett segít abban is, hogy biztosított legyen a kreatív és hatékony munkavégzéshez szükséges pszichológiai biztonság a cégnél. A K+F+I tevékenység sajátosságai között ugyanis vannak olyan tényezők, amelyek miatt egy ilyen környezetben különösen indokolt, hogy a dolgozók mentális állapota kiegyensúlyozott legyen. A tevékenység kockázatos, kiszámíthatatlan, és számos tényező befolyásolja. A szervezetfejlesztés során, a szervezetről nyert belső információk is hozzájárulnak a döntések megalapozásához. Mivel még vannak futó pályázatok a cégnél, arra is kitérek, hogy milyen terhekkel jár a pályázatok teljesítése, hiszen ennek figyelembevétele mellett kell szervezni a cég által létrehozott eredménytermékek értékesítéséhez szükséges üzleti hátteret. A kutatási kérdéseim megfogalmazásakor ezeket az alapinformációkat veszem figyelembe.Kutatási kérdéseim a következők:„K.1” kutatási kérdés: Milyen modern döntéselméleti megközelítések igazíthatók a vállalkozás méretéhez és tevékenységéhez?„K.2” kutatási kérdés: A digitalizáció, mint innovációs eszköz, hogyan érvényesül a kisvállalkozások körében, és a K+F tevékenységi körben? Hogyan lehet a digitalizációt a döntés előkészítéshez, támogatáshoz felhasználni?„K.3” kutatási kérdés: Milyen döntéstámogatási eszközökről beszélhetünk kisvállalkozásoknál?„K.4” kutatási kérdés: Hogy lehet strukturálni, mérni, priorizálni a K+F tevékenységeket, figyelembe véve a vállalkozás méretét?„K.5” kutatási kérdés: Milyen gyakorlatok állnak rendelkezésre a szellemi termékek értékesítésére vonatkozóan?„K.6” kutatási kérdés: Milyen szempontok szerint érdemes vizsgálni a K+F vállalkozások operatív működését?„K.7” kutatási kérdés: A makrokörnyezet hatásait hogyan tudja a vállalkozás az előnyére fordítani?A dolgozatom második részében elvégzett szekunder kutatás eredményeit összesen 20 szakirodalmi munka alapján fogalmazom meg, melyek a nagyvállalati, kis- és középvállalkozási, valamint az akadémiai szektorból is hoznak példákat. Döntéselmélet témakörében új megközelítéseket ismerünk meg a döntéshozatal kapcsán, melyek rávilágítanak a képzettség és az egyéni preferenciák szerepére a döntéshozatalban. Ezek felhívják a figyelmet arra, hogy az objektív döntéshozatalhoz elengedhetetlen a megfelelő információk megléte, melyek optimális esetben megfelelő kommunikáció útján kerülnek a döntéshozókhoz, és ezek több szempont alapján történő elemzéséhez a csoportos együttműködés a kulcs. A belső információkat épp olyan lényeges begyűjteni, mint a külső, piaci információkat. Ez megnyitja az ajtókat a portfóliómenedzsment irányába, ahol a tevékenység alatt születő projektek folyamatait, a megvalósítható termékek értékesíthetőség és piaci potenciál szempontból történő vizsgálatával foglalkozunk. Témaspecifikusan arra szeretnék rávilágítani, hogy hogyan lehet a kutatás-fejlesztési tevékenység eredménytermékeit priorizálni ahhoz, hogy az üzleti tervezésbe bevonhatók legyenek. Mindemellett szintén az adott tevékenység kapcsán gyűjtöttem össze azokat a marketingeszközöket, amelyek bevethetők az értékesítés érdekében. Ehhez kapcsolódva az árpolitika nehézségeire való megoldási lehetőségeket is ismertetem a szakirodalom szerinti gyakorlatok alapján. A belső és külső kommunikációs formák, az ezekheztartozó adatgyűjtés mind a döntések megalapozásának modern eszközei. A fenntarthatóság, mint eszme pedig a stratégiai döntéseknek szolgáltat alapot.A szekunder kutatás útján nyert információkból fogalmaztam meg azokat a kvantitatív primer kutatáshoz szükséges interjúkérdéseket, amiket az általam megkérdezett 3 felsővezető és 4 középvezető körében tettem fel, 5 kérdéscsoportban, másfél órás mélyinterjúk keretében. A dolgozatom harmadik szakaszában az interjúk útján felvázolható, a vállalkozásnál meglévő döntési struktúra sajátosságait vizsgálom, és a döntések meghozatalához rendelkezésre álló eszközöket. Ugyanakkor a projektek működésére, és a kialakult gyakorlatokra is kitérek, valamint láthatóvá teszem a különböző döntési szinteken álló személyek elképzeléseit az üzletfejlesztés vonatkozásában. Az interjúk kapcsán a dolgozat végén megállapítom, hogy a vállalkozásnak a folyamatban lévő szervezetfejlesztéséhez fűződően nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a szervezeten belüli kommunikációra, és a döntési jogkörök meghatározásánál objektív módon figyelembe venni a középvezetők képzettségét és képességeit. A vállalkozásnál rendelkezésre álló digitális döntéstámogató eszközök hasznosságát azok alkalmazására való egységes szabályzat kidolgozásával javasolt növelni. A döntések meghozatalához szükséges kockázatelemzésbe és analízisekbe is javasolt bevonni a középvezetőket a felsővezetőknek. Emellett ezekre az eljárásokra tervet kell készíteni, amibe javasolt már a marketinghez és értékesítéshez szükséges, jelenleg még hiányzó kompetenciákat is bevonni. A megfelelő vállalati portfólió kialakításához optimálisan alkalmazható döntéssegítő eszközöket rendszerbe foglalva, szabályozott projektmonitoring keretében javasolt összeállítani. A szakirodalom alapján marketingprotokoll összeállítása és bevezetése javasolt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	döntéselmélet, döntéselőkészítés, döntéshozatal, kisvállalkozások, kutatás-fejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Máj. 14. 08:06
Utolsó módosítás:	2024. Máj. 14. 08:06

Actions (login required)

Tétel nézet