Könyvelőprogramok és a digitalizáció könyvelői szemmel

Fazekas-Kovács Vanessza (2023) Könyvelőprogramok és a digitalizáció könyvelői szemmel. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Fazekas-Kovács_Vanessza_AGXCW3.pdf] PDF
Fazekas-Kovács_Vanessza_AGXCW3.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of BA_O_Fazekas-Kovács_Vanessza.pdf] PDF
BA_O_Fazekas-Kovács_Vanessza.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (334kB)
[thumbnail of BA_B_Fazekas-Kovács_Vanessza.pdf] PDF
BA_B_Fazekas-Kovács_Vanessza.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (685kB)
[thumbnail of szakdolgozat-biralat_FazekasKovácsVanessza.pdf] PDF
szakdolgozat-biralat_FazekasKovácsVanessza.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (227kB)

Absztrakt (kivonat)

A könyvelők életébe rengeteg változást hozott maga a digitalizáció is, illetve az ennek következtében megjelenő könyvelőprogramok és egyéb könyvelési folyamatokat segítő különböző segédprogramok is. A számvitel már ősidők óta jelen van az életünkben, az agyagtáblákba vésett piktogramokkal és ékírással kezdve, a hieroglifákon és papiruszokon keresztül, a manapság használatos főkönyvi naplókig. Ezek miatt is tartottam fontosnak, hogy dolgozatomban kifejtésre kerüljenek a több évszázad alatt történő események is. 1494 volt az első nagyobb évszám a könyvelés történelmében, hiszen Luca Pacioli ekkor jelentette meg művét – a Summát – mely a kettős könyvvitel működését taglalta. Műve világszerte híres lett, több nyelvre is lefordították és a mai napig érvényesek a benne leírtak. Fontos mérföldkő volt még az 1511-ben megjelenő első mérleg a Fugger család jóvoltából, illetve az 1592-es első hivatalos számviteltankönyv, habár sokáig Pacioli Summáját tartották annak. A 18. századtól kezdve terjedt el a mérlegkészítési kötelezettség, majd az ezt követő évszázadban már kiegészült az adóbevallási kötelezettséggel is. A 20. században kirobbanó ipari forradalmakról és az új vívmányokról is szó esik, főleg az IOT eszközök és az ezek segítségével létrejövő alkalmazások működéséről is. Manapság a könyvelők munkája legfőképp az interneten keresztül, felhőalapú vagy számítógépes rendszerekben történik. A monotonitás szép lassan megszűnt és egyre szélesebb skálán mozognak az általuk nyújtott szolgáltatások fajtái. Mivel a legtöbb munkát átvették a számítógépes programok, így felmerül a kérdés, hogy van-e jövője a szakmának. Úgy véltem, ezt sokan megkérdőjelezik, így kvantitatív kutatással próbáltam elérni könyvelők azon rétegét, akik véleményt tudnak nyilvánítani ebben a témában. A kutatással több hipotézist is vizsgáltam, elsőként azt, hogy a könyvelő szakma nem fog megszűnni csak átalakul, illetve, hogy sokan nyújtanak extra szolgáltatásokat is. Ezen kívül a világjárvány okozta hatásokra tértem ki a kérdőívben, és arra, hogy az időseknek mennyire is esett nehezére kezelni a könyvelőprogramokat. A kutatások eredménye azt mutatja, hogy a könyvelők teljes egészében egyetértenek azzal, hogy a könyvelői hivatás az egyre fejlődő programok ellenére is fennáll majd és nem kell félni az újításoktól. A plusz szolgáltatások listája valóban hosszú és az általános könyvelési tevékenységen felül többen is vállalják az ilyen kiegészítő feltételeket. A 2020-ban berobbanó világjárvány is jelentős befolyással volt a könyvelők életére, hiszen még több számítógépes alkalmazás használatára szorultak rá, illetve a távmunka elterjedése is ebben az időszakban volt a leginkább jellemzőbb, erre a kérdőív során is kitértem. A sokak által használt segédeszközökről is szó esik a dolgozatomban, mint pl. az Adriana, a Cashbook vagy a VIKI szoftver és még sok más. Ami még meglepetéssel szolgálhat mindannyiunk számára, az az idősek és a szoftverek közötti rugalmasság, hiszen sokszor felüti a fejét az a tény, miszerint nehezen kezelik a programokat. Ezt az állítást most megcáfolták a válaszadók, mert az idősebb generációba tartozók is azt nyilatkozták, hogy nem ütköznek akadályokba a munkafolyamatok véghezvitelében, sőt könnyen működnek együtt a szoftverekkel. A NAV által kifejlesztett felületek hasznosságát, illetve a platformok működéséről is kikértem a válaszadók véleményét és sok hasznos tanácsot fogalmaztak meg a fejlesztendő területek kapcsán. Úgy gondolom, ezek remek visszajelzések a szakma jövőjével kapcsolatban, hiszen az évek alatt rengeteg változás és innovációs megoldás lépett hatályba, de ezen kihívások ellenére is töretlenül fennmaradt ez a munkakör.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Gubó Renáta
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Török Martina Zsófia
Belső
főiskolai docens; Számvitel Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: digitalizáció, könyvelés, könyvelő, modernizáció, programok
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Máj. 14. 08:05
Utolsó módosítás: 2024. Máj. 14. 08:05

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet