Gál Antónia Bernadett (2022) Induló vállalatok finanszírozásának problémái, startup vállalkozások indulása. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Szakdolgozat_Gál Antónia Bernadett_GA5OKL (2).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
szakdolgozati-osszefoglalas_2022.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (277kB) |
|
PDF
Gál Antónia Bernadett_bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (266kB) |
|
PDF
BA_B_Gál_Antónia_Bernadett.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (404kB) |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatom első fejezetében bemutattam a start up definícióját, amely az alábbi szerint definiáltam: „Az induló vállalkozás kifejezés a működés első szakaszában lévő vállalatra utal. Az induló vállalkozásokat egy vagy több vállalkozó alapítja, akik olyan terméket vagy szolgáltatást kívánnak kifejleszteni, amelyre szerintük van kereslet. Ezek a vállalatok általában magas költségekkel és korlátozott bevételekkel indulnak, ezért különböző forrásokból, például kockázati tőkebefektetőknek keresnek tőkét”. Ezek után bemutattam a start upok típusait, amelyek a skálázható, kisvállalkozói, életmód, vásárolható, és a közösségi start upok. Ezen típusokat felhasználtam a kvantitatív kutatásomban. A második fejezetben a startup fogalmának meghatározására, finanszírozásra és befektetők típusaira tértem ki. Megállapítottam, hogy akár önszántukból, akár kényszerűségből, egyes alapítók nagyon kevés külső finanszírozással hozzák létre a vállalatokat az úgynevezett bootstrapping eljárás keretében. Az ezt a stratégiát alkalmazó alapítók kezdetben személyes erőforrásaikból és kemény munkájukból finanszírozzák a vállalatukat, amit gyakran \"izzadságtőkének\" neveznek. A bootstrap bemutatásával azon hipotézisem egy részét támasztottam alá, hogy a Magyarországi startupok későbbiekben bootstrap finanszírozási formát választanak, mivel a kezdeti fázisban nem sok befektetőt találnak. Ezen finanszírozási forma bemutatta, hogy ezen opció a legmegfelelőbb ,ha nincsen megfelelő kiindulási tőke. A befektetőknél bemutattam a crowdfunding, a pályázatokat, az angyal befektetőket és a stratégiai befektetőket. Ezen befektetők alapján határoztam meg a kutatásomat is. Ahhoz, hogy kutatásomat megfelelően építsem fel, bemutattam a start up finanszírozás lépcsőit. Elsőnek seed finanszírozást mutattam be, amelyből kiderült, hogy egy startup kezdeti tőkeforrásait magvető finanszírozásként kategorizálják. A magvető elnevezés egyaránt jelzi a vállalat működésének fiatal státuszát és növekedési potenciálját. A legtöbb magvető finanszírozásra akkor kerül sor, amikor az alapítók még csak az üzleti modellt fogalmazzák meg, és mielőtt a vállalat nyereséggel, bevételekkel, vagy néha még működő termékekkel rendelkezik. Itt is megemlítem az angyal befektetők és az inkubátorok szerepét. Később bemutattam a késői fázisú befektetést, amelyről kiderült, hogy ezen szakaszban lévő tőkefinanszírozási körök, olyan érlelődő vállalatok esetében, amelyeket nem vásároltak fel, nem mentek csődbe, és nem jelentettek tőzsdei bevezetést, a finanszírozási helyzet jelentősen megváltozik a második vagy harmadik finanszírozási kör után. Ahogy a vállalat érik, üzleti modellje és termékei vagy szolgáltatásai általában megalapozottabbá és kifinomultabbá válnak. Bemutattam a nyilvános kibocsátás vagy pénzügyi szponzor által támogatott kilépést. A késői szakaszban lévő finanszírozás sikeres biztosítása után a vállalatok általában megkezdik az új finanszírozási struktúra előkészítését. Az első hipotézisem, hogy Magyarországi startupok későbbiekben bootstrap finanszírozási formát választanak, mivel a kezdeti fázisban nem sok befektetőt találnak. Ahhoz, hogy ezt megfelelően tudjam bizonyítani, bemutattam, hogy a seed és a bootstrap finanszírozás előnyeit és hátrányait. Megállapítottam, hogy a bootstrapping három fő előnye van, amelyek a kisebb hígulás, a nagyobb döntéshozatali jogkör és a nagyobb pénzügyi fegyelem. A bootstrapping utolsó, gyakran figyelmen kívül hagyott előnye a pénzügyi fegyelem. Külső finanszírozás nélkül a startupnak a saját maga által megtermelt pénzforgalomra kell támaszkodnia a kiadások fedezésére és a jövőbeli beruházások finanszírozására. A seed finanszírozás elfogadásának három fő előnye a bootstrapping helyett a csökkentett pénzügyi kockázat, a nagyobb növekedés és a mentorálási lehetőségek. A külső finanszírozás segítségével a vállalatok csökkentik az elégtelen források kockázatát. A hagyományos finanszírozási források gyakran hajlandóak finanszírozást nyújtani, ha egy startup jól prosperál, de haboznak, ha nehézségekbe ütközik. Megállapítottam tehát, hogy azok az alapítók, akik bootstrappal alapítják a vállalatukat, a jövedelmezőség és a takarékosság kultúráját alakítják ki, ami szöges ellentétben áll azzal a pazarló magatartással, amelyet sok startup tanúsít egy nagyobb finanszírozási kör lezárása után. Ezen szakirodalmi állítással az első hipotézisemet alátámasztottam. Egy további alfejezetben bemutattam, hogy milyen pénzügyi nehézségei vannak a magyar start upoknak. Jáki azt állította, hogy a magyar startup vállalkozások legfontosabb szereplői ökoszisztéma legfontosabb szereplői maguk a startup cégek, akiket az inkubátorházak és az akcelerátorok támogatnak, amelyek hálózatukhoz, tanácsadói szolgáltatásaikhoz és esetenként pénzügyi forrásokhoz is hozzáférést biztosítanak. Azonban a kutatásomban ezen állítást megcáfolom. Szakirodalmi áttekintésemmel tehát a H1 és H2 hipotézisemet alátámasztottam. A negyedik fejezetben a kvantitatív kutatásomat mutattam be. A kutatásomat az első 3 fejezetben meghatározott szakirodalmi áttekintés által készítettem el. Kérdőívem segítségével primer kutatásom eredményeit fogom kiértékelni kvantitatív szempontok szerint. A Google Kérdőívet a látókörömben és ismeretségi körömben található start up vállalkozó töltötte ki . Kitöltés szám 112 fő. A kérdőívet 3 hétre nyitottam meg. A kutatásom 3 fő részre osztható, amely a demográfiai adatok, a tanulmányok és a start up alapinformáció. Kutatásomból kiderült, hogy a kitöltők többsége városi férfi, akik a 31-40 korosztályba tartoznak. A kitöltők többségében (81,1%) városiak (megyeszékhely, város, főváros). Így értelmiséginek tekinthetőek a kitöltők. A kutatásból tehát kiderül, hogy a “legtöbb szabadidővel” rendelkező személyek kezdtek el startup indítása, mint a BA/BSC, azon embereknek akik nem rendelkeznek diplomával és azok akiknek folyamatban van a fokozat letétele. Elmondható az is, hogy a Jáki (2015) által megállapított tény, miszerint az inkubátorok és az angyal befektetők támogatják jobban a start up-okat nem állja meg jelenleg a helyét viszont hipotézisemet alátámasztják, miszerint A több inkubátorok és az angyal befektetők hiánya miatt, Magyarországon nehezebben lehet tőkéhez jutni. Emellett a második hipotézisem, miszerint az induló vállalkozásoknak nehezebb forráshoz jutni, mint a már működő vállalkozásoknak is alátámasztottam.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | befektetés, finanszírozási alternatívák, startup, tőke, vállalatfinanszírozás |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Ápr. 26. 09:33 |
Utolsó módosítás: | 2024. Ápr. 26. 09:33 |
Actions (login required)
Tétel nézet |