Európa energia forrásainak átrendeződése és a posztjaltai együttműködés alakulása az elmúlt évtizedekben

Bereznai Sámuel (2023) Európa energia forrásainak átrendeződése és a posztjaltai együttműködés alakulása az elmúlt évtizedekben. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_végleges.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Bírálat_Bereznai.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (168kB)
	PDF Bereznai_S_belső1.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (308kB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt három évtized geopolitikai átalakulásai mélyen formálták az Európai Unió (EU) energiapolitikáját és annak különböző aspektusait. A Németország újraegyesülésével kezdődő események, a rendszerváltások és a kelet-európai országok felszabadulása 1989 és 1991 között, valamint a Szovjetunió széthullása, mind meghatározó tényezők voltak a világrend alakulásában. Az Európai Gazdasági Közösség átalakulása az Európai Unióvá és a volt szovjet államok csatlakozása a következő években tovább mélyítette az események komplexitását. A tanulmány keretei között az időszak 1990 és 2022 közötti eseményeit vizsgáltuk, kiemelve három fő szereplőt - az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és az Európai Uniót, különös tekintettel Németországra. Fontos hangsúlyozni, hogy az események összefüggéseikben való vizsgálata és a komplexitás átlátható elemzése kulcsfontosságú a témával kapcsolatos teljes megértéshez. A történelmi kontextus után a tanulmány kitér az EU energiapolitikájának alakulására. Az Európa korábbi világkereskedelmi központból a hidegháború és a rendszerváltások utáni időszakban történő felemelkedéséig terjedő változásokat részletezi. A fosszilis energiahordozók dominanciájától a megújuló energia növekvő szerepéig az EU energiaforrásainak és struktúrájának változása átfogóan ábrázolódik. Annak ellenére, hogy a megújuló energia aránya növekszik, az EU energiafogyasztásának jelentős része még mindig fosszilis energiákból származik. Ez a magas arány az importfüggőséget hangsúlyozza, amely fokozza az EU függését a külső régióktól és országoktól. A tanulmány rámutat, hogy ez a kihívás az EU hosszú távú célját jelenti: az importfüggőség csökkentése a megújuló energia részarányának növelésével, amely egyúttal a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul. A geopolitikai dimenziók kiemelkedő szerepet játszanak az EU energiapolitikájában, különösen az energiaimport terén. Az Oroszországgal kialakult szoros kereskedelmi kapcsolatok és az USA növekvő szerepe az LNG gáz szállításában feszültségeket szül a két hatalom között. Ez a feszültség 2022-ben kiéleződött, amikor Oroszország háborút indított Ukrajnában, és az EU az orosz nyersanyagok importjának csökkentésével reagált, erősítve az USA és más országok pozícióját az energiaexport terén. A tanulmány összességében rámutat arra, hogy az EU energiaellátásának geopolitikai környezete kulcsfontosságú tényező a jövőbeni politikai és gazdasági döntések szempontjából. Az energiaimport csökkenésére irányuló törekvések a geopolitikai feszültségek további alakulását vetítik előre az EU és számos globális hatalom között.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	energiaforrások, energiahordozók, EU és az USA, Európai Unió, földgázellátás, megújuló erőforrások, Oroszország
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 22. 10:39
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 22. 10:39

Actions (login required)

Tétel nézet