USA-Kína kereskedelmi háborúja. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína kereskedelmi szembenállása, mint a XXI. század eddigi legnagyobb gazdasági hidegháborúja

Beltran Rengifo Marco Alexis (2023) USA-Kína kereskedelmi háborúja. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína kereskedelmi szembenállása, mint a XXI. század eddigi legnagyobb gazdasági hidegháborúja. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Szakdolgozat_Végleges_BM-combined.pdf Download (997kB) | Előnézet
	PDF SKM_C224e23120519070.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (308kB)
	PDF Bírálat-Beltran Marco-Marosán-2024.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (245kB)
	PDF Marco szakdoga értékelés.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (69kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozat, a kutatás célja:Kutatásom során elsősorban az USA és Kína kereskedelmi háborújának hatásait szeretném vizsgálni. Mivel a két legnagyobb és legbefolyásosabb gazdasággal rendelkező országról tervezem kutatásom, így ennek aktualitása megkérdőjelezhetetlen.Ugyan az Oroszország és Ukrajna között kialakult fegyveres konfliktus elterelte a nemzetközi közösség figyelmét átmenetileg a két nagyhatalom közti szembenállásról, annak jelentősége nem csökkent.Emellett az említett konfliktusra és a hatalmi erőegyensúlyra is nagy hatással van.A kereskedelmi verseny tétje a jövő iparágainak és termelésének hátteréül szolgáló technológiák kifejlesztése és birtoklása.Az USA erőfeszítései Kína dinamikus térhódításának visszaszorítására példátlanok, DonaldTrumppolitikájának eredményeként pedig kirobbant a kereskedelmi háború 2018-ban. Gazdasági és biztonságpolitikai okokra hivatkozva töretlenül próbálja azóta is hátráltatni Kínát, többek között kínai termékekre kivetett védővámokkal, bojkottálta aHuaweiműködését ésmegpróbálta kitiltaniaTikTokot, valamint aWeChatmobilapplikációkat az USA-ból.A jelenlegi kiélezett helyzet jellemzésére ugyanakkor sokkal inkább illik a technológiai háború kifejezés, és a „háború” kifejezés sem annyira átvitt értelemben, mint sem inkább konkrétan a hidegháborút idéző módon értendő.Szakdolgozatomban érinteni fogom a kereskedelmi háborút, annak előzményeit és következményeit, elemezni fogom USA és Kína gazdasági kapcsolatát, a kereskedelmi háború autóiparra gyakorolt hatását, az informatika területén kiéleződött versenyt – úgy, mint például chipgyártás –, a mobiltelefon ipart, az 5G-dominanciért folytatott harcot, valamint az űripart és az azzal kapcsolatos törekvéseket és terveket.Kutatási technikák:Dolgozatomhoz a szükséges információkat elsődlegesen szekunder kutatás alapjántudom megszerezni, hiszen a téma feldolgozásához releváns primer kutatásra nincs lehetőségem.Ennek fényében igyekszem a legaktuálisabb forrásokat összegyűjteni, emellett figyelek arra, hogy a források is több nyelven, több országból származzanak, hogy a lehető legobjektívebb képet adjam a kereskedelmi háborúról.A források kigyűjtése és a releváns adatok keresése során azt is fontosnak tartom, hogy a szerző minden esetben szakértő legyen, a dokumentum pedig rendelkezzen DOI számmal.Mivel dolgozatomban az adott helyzetet elemzem, az általam hozzáadott érték tulajdonképpen egy kritikai elemzés lenne a szükséges adatok összegyűjtését követően.Kutatási kérdések, hipotézisek:Kína képtelen lesz fenntartani versenyképes gazdasági helyzetét az USA-val szemben, a nem válik néhány éven belülpiacorientáltabbá.Hipotézisem szerint Kínának csak akkor van esélye fenntartani azt a szerepet, amit jelenleg betölt a világgazdaságban, ha komolyabb szerepet ad a magánszektornak.A GDP-bővülés ütemét potenciálisan nehéz lesz évi három százalék fölött tartani, amennyiben a világ második legnagyobb gazdaságában nem erősítik a piaci versenyt azzal, hogy komolyabb szerepet adnak a magánszektornak és könnyítik a befektetések kétirányú áramlását.Peking 2010 óta ért ugyan el mérsékelt haladást a nyitott piacgazdaság irányába, de még messze van ennek elérésétől, és egyelőre nem teljesítette Hszi Csin-ping elnöknyolcéve tett ígéretét sem, hogy a piac legyen a meghatározó.Amennyiben Kína nyit gazdaságilag, az az USA és Kína számára is előnyös, ezzel befejeződhet a két ország közötti kereskedelmi háború jelen formájában.Amennyiben Kínagazdasága és piaca nem válik nyitottabbá, úgy az USA könnyedén képes lesz megtartani fölényét a világgazdaságban.Jelenleg Kína az Amerikai Egyesült Államok számára komoly gazdasági fenyegetést és versenytársat jelent. Az a gazdaság, amelyik jobban teljesít, nagyobb befolyást szerez az államok fölötta XXI. századi világrendben. A helyzet kimenetele mindenképpen a helyzet helyes kezelésén múlik az amerikaiak részéről. Erre most aBiden-adminisztráció hatalmas befolyással lesz, akár az egész folyamatot megfordíthatják egy-két megfelelő lépéssel, ígyvéleményem szerintKínaegyelőre nemdominálhat végleg ebben a helyzetben. Azviszontmindenképp kérdéses, hogy mennyire viseli meg az USA gazdaságát, hogy ekkora figyelmet és összegeket fordítanak a keleti országgal való versengésre.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, Amerikai Egyesült Államok, hidegháború, kína, külkereskedelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 22. 10:35
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 22. 10:35
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/53604

Actions (login required)

Tétel nézet