A zöld az új trend a pénzügyekben? A zöld és fenntartható finanszírozás szerepének vizsgálata a klímacélok elérésében

Szabó Vivien (2023) A zöld az új trend a pénzügyekben? A zöld és fenntartható finanszírozás szerepének vizsgálata a klímacélok elérésében. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of A zöld az új trend a pénzügyekben... Szabó Vivien_EFEGKC.pdf] PDF
A zöld az új trend a pénzügyekben... Szabó Vivien_EFEGKC.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Szabó Vivien hallgató - külső konzulensének válasza - Emlékeztető - Szakdolg.bírálati határidő.pdf] PDF
Szabó Vivien hallgató - külső konzulensének válasza - Emlékeztető - Szakdolg.bírálati határidő.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (170kB)
[thumbnail of Szabó Vivien - KÜLSŐ BÍRÁLAT.pdf] PDF
Szabó Vivien - KÜLSŐ BÍRÁLAT.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (100kB)
[thumbnail of Szabó Vivien bírálat.pdf] PDF
Szabó Vivien bírálat.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (274kB)

Absztrakt (kivonat)

A téma aktualitásaEgyetemi tanulmányaim során számos tanórán tettünk említést a fenntartható fejlődési célokról és több prezentációmat is ebben a témakörben készítettem el. Így történt, hogy az első órák egyikén megfogalmazódott bennem a gondolat, miszerint a szakdolgozatomat a fenntarthatóság köré szeretném felépíteni.A dolgozatom írásánál a fenntarthatóság három pillére közül a gazdaságira helyeztem a hangsúlyt. Ugyanis miközben a beadandó feladataimon dolgozva az ENSZ tizenhét fenntartható fejlődési céljáról olvastam, szinte minden esetben arra a következtetésre jutottam, hogy a különböző programok megvalósításában van egy közös pont: a forrás, ami elengedhetetlen tényező a fenntartható célok elérésében.Habár léteznek olyan apró lépések, melyekkel tudatos fogyasztóként jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül is tehetünk a mindennapokban a klímaváltozás vagy éppen a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölése ellen - legyen szó akár a szelektív hulladékgyűjtésről, a tömegközlekedés használatáról, önkénteskedésről vagy éppen a papírmennyiségről, amit megtakarítunk, hogyha a számláinkat online fizetjük be - mindez önmagában nem elegendő. Ugyanis, az ezeknél szélesebb hatáskörű lépésekhez pénzügyi befektetésekre van szükség. Nem is kevésre. Gondoljunk akár egy napelemes rendszer kiépítésére egy háztartásban vagy az ipari ágazatok dekarbonizációjára. Hogyan lehetséges az ilyen és ehhez hasonló beruházások finanszírozása? Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a fenntartható gazdaság koncepciója, s az ennek eszközeként szolgáló zöld és fenntartható pénzügyek fogalma. 2020 júliusában lépett hatályba az „EU taxonómiai rendelete”, amely amellett, hogy az Európai Unió fenntartható pénzügyi cselekvési tervének sarokköve, egy szabályozási keretrendszerként is funkcionál. Ez a rendelet azért jött létre, hogy a 2030-ra vonatkozó uniós energia- és éghajlatváltozási célok elérése, illetve az Európai Zöld Megállapodás egyaránt megvalósuljon (Nyikos, 2022).A zöld finanszírozásra, azon belül is főként a zöldkötvények finanszírozására nagy teher hárul, mivel az ezekből származó források segítségével érhetők el a fenntarthatósághoz köthető célok (Interjú).Marck Carney (2021) szerint egy „olyan gazdasági rendszert kell megalapozni, amelyben minden pénzügyi döntés során figyelembe vesszük a klímaváltozást”. António Guterres, az ENSZ főtitkára, a Fenntartható Fejlődési Célokról szóló legfrissebb jelentésében szintén felhívja a figyelmet a tényre, miszerint a jelenlegi gazdasági modellünk elavult és a 21. század kihívásaira nem tud megoldást nyújtani, ezért a közgazdaságtan mélyreható reformjára van szükség. Megfogalmazása szerint szükségünk van egy „új Bretton Woods-i pillanatra” (ENSZ, 2023). Egy új, élhetőbb és hosszú távon is fenntartható rendszer kialakításához azonban társadalmi összefogásra van szükség. Az állam és a pénzügyi intézmények intézkedései mellett a vállalati szféra aktív részvételére is szükség van. Szakdolgozatomban megvizsgálom, hogy a zöld finanszírozási módok segítségével hogyan érhetők el a klímacélok és hogy milyen szerep hárul az egyes szereplőkre.Kutatási kérdések és hipotézisekAz alábbi kérdésekre keresem a választ, a hozzájuk tartozó hipotézisek alátámasztásának vagy megcáfolásának segítségével:1. A zöld finanszírozási eszközök érdemben segítik a fenntarthatóság előmozdítását?Hipotézis 1: A zöld finanszírozási módok előtérbe helyezésével hamarabb teljesíthetők a klímacélok.2. A jövőben erősödni fog a zöldkötvények piaca?Hipotézis 2: A szabályozási keretek folyamatos fejlődésének köszönhetően a zöldkötvények egyre inkább felváltják a hagyományos kötvények helyét a kötvények piacán.3. Mennyire elterjedt a zöld keretrendszerek és szabályozások figyelembe vétele a pénzügyi piacon?Hipotézis 3: A különböző zöld keretrendszerek és szabályozások segítségével visszaszorítható a greenwashing jelenség a pénzügyekben.Kutatási módszerekA hipotéziseim alátámasztásához primer és szekunder adatokra egyaránt támaszkodtam. Nagyobb részben szekunder kutatást végeztem, melyhez segítségemre szolgált számos magyar és nemzetközi szakirodalom, illetve riport, cikk és kutatás, hiszen a téma napról-napra egyre fontosabbá válik, és ezáltal a fellelhető irodalmi választék is egyre szélesebb. Azonban dolgozatom elkészítése során primer kutatást is végeztem, mélyinterjú formájában. A szakmai interjú által bővebb információkat szereztem a kutatási kérdéseimhez és hipotéziseimhez tartozó témakörökkel kapcsolatosan. Az interjút három kérdéskör köré építettem fel: zöld finanszírozás előmozdítása a klímacélok elérésének érdekében; zöld és fenntartható kötvények piaca; illetve greenwashing. Mindemellett egy esettanulmány segítségével bemutattam, hogy a greenwashing jelenség a zöld pénzügyeket sem kerüli el.Fejezetek rövid bemutatásaA bevezető gondolatok után, szakdolgozatom első részében kitértem a fenntarthatóságra, a zöld és fenntartható pénzügyekhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak ismertetésére, valamint a legfőbb zöld és ESG finanszírozási termékeket is bemutattam. Egy esettanulmány segítségével pedig a greenwashing problémára hívtam fel a figyelmet, amely a zöld pénzügyeket is egyre gyakrabban érinti. Ezen felül említést tettem a legfontosabb zöld keretrendszerekről és szabályozási környezetről, nemzetközi és európai uniós szinten egyaránt.A következő fő részben a zöld pénzügyek magyarországi helyzetét vizsgáltam meg. Kifejtettem, hogy Magyarország jelenleg holt tart a zöld átállásban. Miután bemutattam a hazai szabályozási környezetet, illetve összefoglaltam az MNB és a BÉT zöld kezdeményezéseit, a Magyarországon elérhető zöld termékekre is kitértem, a zöldkötvényekre koncentrálva. Továbbá röviden érintettem a greenwashing magyarországi helyzetét és a magyar karbon-ellentételezési piacot is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr.Márkus Anita
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Vallyon Andrea
Belső
főiskolai docens; Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék; KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: ESG, fenntarthatóság, klímacélok, zöld kötvények, zöld pénzügyek
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Feb. 22. 10:28
Utolsó módosítás: 2024. Feb. 22. 10:28

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet