Adódigitalizáció Magyarországon

Bánszky Katalin Lilla (2023) Adódigitalizáció Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Bánszky_Katalin_Lilla_DKMU3Z.pdf] PDF
Bánszky_Katalin_Lilla_DKMU3Z.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (919kB)
[thumbnail of BA_O_Bánszky_Katalin_Lilla.pdf] PDF
BA_O_Bánszky_Katalin_Lilla.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (292kB)
[thumbnail of szakdolgozat-biralat.docx.pdf] PDF
szakdolgozat-biralat.docx.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (227kB)
[thumbnail of BA_B_Bánszky_Katalin_Lilla_aláírt.pdf] PDF
BA_B_Bánszky_Katalin_Lilla_aláírt.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (405kB)

Absztrakt (kivonat)

Diplomamunkám témájának az adódigitalizáció Magyarországon címet adtam, ugyanis a hazánkban történő digitalizációs változásokat vizsgáltam az adózás területén. A két kutatási kérdésként a következőket fogalmaztam meg, melyekre kutatásaim során kerestem a választ, és a szakdolgozatomban ennek a kutatásnak a folyamatát ismertetem, és végül a kutatási eredményeket bemutatom. 1. Miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? 2. Miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A két kérdés megválaszolásához a kutatások során eltérő kutatási módszereket alkalmaztam, azáltal, hogy széleskörű és sokoldalú megközelítést választottam a témák feltárására. Az első kutatási módszer részeként alapos tartalomelemzést végeztem, míg a második kutatási módszerként kérdőívet készítettem, melyet a Connectax egyes ügyfelei számára e-mailen keresztül megküldtem. Ez a két kutatási módszer együttes alkalmazása lehetővé tette számomra a témák komplex megértését és a kutatási kérdések sikeres megválaszolását. A tartalomelemzés révén megszereztem a szükséges elméleti tudást, míg az kérdőív során konkrét szakmai vélemények segítettek a kutatásomban rejlő gyakorlati aspektusok feltárásában és megértésében. A magyar és az olasz adatszolgáltatási kötelezettség vizsgálata során az tapasztalható, hogy a két ország Adóhatóságának elvárásai meglehetősen hasonlónak bizonyultak, azonban néhány eltérés is felfedezhető. A legfontosabb eltérés az adatszolgáltatás menetével kapcsolatos, ugyanis Magyarországon a számlaadatokat az eladó kötelessége eljuttatni a vevő és az Adóhatóság által fenntartott OnlineSzámla rendszerébe, addig Olaszországban az eladó kötelezettsége a számla adatainak az Adóhatóság által alkalmazott adatszolgáltatási rendszer, vagyis SDI rendszerbe való elküldése, és az Adóhatóság gondoskodik az adatok ellenőrzéséről, majd ennek végeztével a vevő részére ezen adatok megküldéséről. A munkahelyemen nyújtott szolgáltatással kapcsolatos kérdőív készítésében rendkívül nagy figyelmet fordítottam arra, hogy megfelelő kérdéseket tegyek fel benne, melyre inden kitöltő válaszolni tud, és nagy figyelmet fordítottam arra, hogy a megfelelő, a kérdőív kitöltése szempontjából olyan ügyfelek részére küldjem meg, akik a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkeznek, így releváns információkat tudnak visszaadni. A kérdőívre adott válaszokat összegyűjtöttem, majd a diplomamunkámban részletesen elemeztem, a válaszokra visszajelzést, véleményt, esetleg az egyes válaszadókról plusz információt szolgáltattam a válasz teljes érthetőségének fontosságát szem előtt tartva. Az első kutatási kérdés, mely szerint, hogy miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? A tartalomelemzés során nyilvánvaló vált, hogy az adódigitalizáció fontos szerepet tölt be hazánk mindennapjaiban, és az Adóhatóság célja elérésében, mely a gazdaság fehérítése, rendkívül nagy szerepet játszik. Az adódigitalizáció hazánkban tehát a gazdaság fehérítése, és az adóelkerülés végett kiemelkedően fontos. Az olaszországi rendszerhez képest a magyarországi rendszer hasonló, de a legfőbb eltérés az adatszolgáltatás folyamatában található, így az olaszországi rendszer modellje optimálisabb a hazánkban alkalmazott modellhez képest. A második kutatási kérdésem, mely szerint a miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A válasz egyértelmű, az adózóknak szükségük van a sikeres számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése miatt, és bár a beüzemelési folyamatban akadtak egyes ügyfelek számára nehézségek, összességében és hosszútávon teljes mértékben hatékonyabbá és egyszerűbbé tette az adózók mindennapjait

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Németh Lilla
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Sándor Ágnes
Belső
tudományos munkatárs; Kiválósági Központok

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adódigitalizáció, adóhatóság(ok), API dokumentáció, digitalizáció, folyamatábra, NAV, NAV Online számla, token, XML
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Feb. 20. 17:53
Utolsó módosítás: 2024. Feb. 20. 17:53

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet