Bánszky Katalin Lilla (2023) Adódigitalizáció Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Bánszky_Katalin_Lilla_DKMU3Z.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (919kB) |
|
PDF
BA_O_Bánszky_Katalin_Lilla.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (292kB) |
|
PDF
szakdolgozat-biralat.docx.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (227kB) |
|
PDF
BA_B_Bánszky_Katalin_Lilla_aláírt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (405kB) |
Absztrakt (kivonat)
Diplomamunkám témájának az adódigitalizáció Magyarországon címet adtam, ugyanis a hazánkban történő digitalizációs változásokat vizsgáltam az adózás területén. A két kutatási kérdésként a következőket fogalmaztam meg, melyekre kutatásaim során kerestem a választ, és a szakdolgozatomban ennek a kutatásnak a folyamatát ismertetem, és végül a kutatási eredményeket bemutatom. 1. Miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? 2. Miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A két kérdés megválaszolásához a kutatások során eltérő kutatási módszereket alkalmaztam, azáltal, hogy széleskörű és sokoldalú megközelítést választottam a témák feltárására. Az első kutatási módszer részeként alapos tartalomelemzést végeztem, míg a második kutatási módszerként kérdőívet készítettem, melyet a Connectax egyes ügyfelei számára e-mailen keresztül megküldtem. Ez a két kutatási módszer együttes alkalmazása lehetővé tette számomra a témák komplex megértését és a kutatási kérdések sikeres megválaszolását. A tartalomelemzés révén megszereztem a szükséges elméleti tudást, míg az kérdőív során konkrét szakmai vélemények segítettek a kutatásomban rejlő gyakorlati aspektusok feltárásában és megértésében. A magyar és az olasz adatszolgáltatási kötelezettség vizsgálata során az tapasztalható, hogy a két ország Adóhatóságának elvárásai meglehetősen hasonlónak bizonyultak, azonban néhány eltérés is felfedezhető. A legfontosabb eltérés az adatszolgáltatás menetével kapcsolatos, ugyanis Magyarországon a számlaadatokat az eladó kötelessége eljuttatni a vevő és az Adóhatóság által fenntartott OnlineSzámla rendszerébe, addig Olaszországban az eladó kötelezettsége a számla adatainak az Adóhatóság által alkalmazott adatszolgáltatási rendszer, vagyis SDI rendszerbe való elküldése, és az Adóhatóság gondoskodik az adatok ellenőrzéséről, majd ennek végeztével a vevő részére ezen adatok megküldéséről. A munkahelyemen nyújtott szolgáltatással kapcsolatos kérdőív készítésében rendkívül nagy figyelmet fordítottam arra, hogy megfelelő kérdéseket tegyek fel benne, melyre inden kitöltő válaszolni tud, és nagy figyelmet fordítottam arra, hogy a megfelelő, a kérdőív kitöltése szempontjából olyan ügyfelek részére küldjem meg, akik a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkeznek, így releváns információkat tudnak visszaadni. A kérdőívre adott válaszokat összegyűjtöttem, majd a diplomamunkámban részletesen elemeztem, a válaszokra visszajelzést, véleményt, esetleg az egyes válaszadókról plusz információt szolgáltattam a válasz teljes érthetőségének fontosságát szem előtt tartva. Az első kutatási kérdés, mely szerint, hogy miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? A tartalomelemzés során nyilvánvaló vált, hogy az adódigitalizáció fontos szerepet tölt be hazánk mindennapjaiban, és az Adóhatóság célja elérésében, mely a gazdaság fehérítése, rendkívül nagy szerepet játszik. Az adódigitalizáció hazánkban tehát a gazdaság fehérítése, és az adóelkerülés végett kiemelkedően fontos. Az olaszországi rendszerhez képest a magyarországi rendszer hasonló, de a legfőbb eltérés az adatszolgáltatás folyamatában található, így az olaszországi rendszer modellje optimálisabb a hazánkban alkalmazott modellhez képest. A második kutatási kérdésem, mely szerint a miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A válasz egyértelmű, az adózóknak szükségük van a sikeres számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése miatt, és bár a beüzemelési folyamatban akadtak egyes ügyfelek számára nehézségek, összességében és hosszútávon teljes mértékben hatékonyabbá és egyszerűbbé tette az adózók mindennapjait
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | adódigitalizáció, adóhatóság(ok), API dokumentáció, digitalizáció, folyamatábra, NAV, NAV Online számla, token, XML |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Feb. 20. 17:53 |
Utolsó módosítás: | 2024. Feb. 20. 17:53 |
Actions (login required)
Tétel nézet |