Agilis projektmenedzsment módszertanok implementációja a szoftveriparban

Bicskei Balázs (2023) Agilis projektmenedzsment módszertanok implementációja a szoftveriparban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BICSKEI_BALAZS_W2YYYQ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF avdh_igazolas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (145kB)
	PDF BICSKEI_BALAZS_W2YYYQ_OSSZEFOGLALO.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (235kB)
	PDF Bicskei Balázs.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (196kB)
	PDF Szakdolgozat-biralat-es-javaslat_20231211.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A szoftveripar alapvető fontosságú az információs technológia területén és a modern gazdaságban. Az iparág a számítógépes programok fejlesztésével, tervezésével és értékesítésével foglalkozik. A szoftverek általában számítógépek, okostelefonok, tabletek és egyéb eszközök működését vezérlik, és számos területen alkalmazzák őket, mint például az üzleti alkalmazások, az adatbázis-kezelés, a szórakoztatóipar, az oktatás, az egészségügy és az autóipar. Az agilis projektmenedzsment módszertanok kutatása és alkalmazása rendkívül releváns a szoftveriparban, és több okból is érdemes foglalkozni velük: Az agilis projektmenedzsment módszertanok célja, hogy növeljék a projektek hatékonyságát és eredményességét. Az agilis megközelítés lehetővé teszi a gyors adaptációt és a rugalmas tervezést a változó igények és körülmények között. Manapság már szinte minden szoftveriparban tevékenykedő cég azzal hirdeti magát, hogy agilisan működik, viszont saját és sok, szintén a szoftveriparban dolgozó ismerősömnek, kollégámnak az a véleménye, hogy főképp a nagyvállalatoknál tevékenykedő agilis csapatok sokszor nem, vagy nem megfelelően alkalmazzák az agilis projektmenedzsment módszertanokat, sokszor olyan szinten, hogy ahogy valójában működnek, az szinte már nem is tekinthető agilisnak. Ennek kapcsán azt szeretném kutatni, hogy a különböző agilis csapatok tagjai milyen agilis projektmenedzsment módszertanok szerint dolgoznak, hogyan ítélik meg az általuk alkalmazott módszertant, meglátásuk szerint mennyire áll közel az ő konkrét módszertani implementációjuk ahhoz, ahogy annak működnie kéne. Ezen kívül vizsgálni szeretném, hogy a konkrét implementáció „minősége” milyen hatással van az azt használók elégedettségére, továbbá, hogy mik azok a tényezők, amik befolyásolják az implementációk milyenséget. Egy mondatban összefoglalva tehát a kérdést: A különböző agilis módszertanok tényleges való életben történő implementációi valójában mennyire tekinthetőek agilisnak? Ennek eldöntése érdekében megvizsgáltam más, hasonló témakörben történt kutatást. Ezek alapján a vizsgálandó módszertanokat a Scrum, a Kanban és a Scrumban hármasára korlátoztam, mivel ezek kapcsán tudtam elképzelni, hogy az elemzéshez szükséges mennyiségű adatot tudok majd begyűjteni. Az adatgyűjtéshez használt minta semmiképpen sem tekinthető reprezentatívnak a teljes szoftveripar tekintetében, ezért nem alkalmasak arra, hogy a szoftveripar egészére érvényes állításokat fogalmazhassak meg. Azonban ahhoz elég adatot gyűjtöttem, hogy az eredményeket érdemes legyen megvizsgálni, valamint ahhoz, hogy a későbbiekben más kutatások ezen megállapítások alapján esetleg további vizsgálatokat folytathassanak. A kutatás eredményei alapján tehát a Scrum bizonyult a legtöbbek által használt módszertannak, ezt követte a Srumban és a Kanban. A módszertanok közül a használóik a Scrumban-al voltak a legelégedettebek, és a Scrum-ot használók a legkevésbé, ráadásul nem is elhanyagolható mértékben. Az implementáció értékelésében is ugyanez a sorrend állt fel, de itt már kisebbek voltak a különbségek. Az implementáció megfelelőségének tekintetében is a Scrumban végzett első helyen, a Kanban és a Scrum szinte azonos pontszámot ért el. Általában elmondható, hogy a megfelelőség kisebb volt, mint ahogy azt a kitöltők értékelték, de nem akkora mértékben, ezenkívül a többség nem sokban eltérő értékelést adott az implementációhoz, mint ami annak megfelelősége volt. Ezen kívül megállapítható, hogy a vizsgált minta tekintetében erős korreláció és regresszió fedezhető fel az implementáció megfelelősége, és az arra adott értékelés tekintetében, és ennél gyengébb a saját értékelés függvényében. A projekt mérete kapcsán nem volt kimutatható semmilyen eltérés a megfelelőség tekintetében, viszont az üzleti terület esetén igen, bár ennek kapcsán igen kevés adat állt rendelkezésre. Ezen túl szintén nem volt semmilyen kimutatható különbség a módszertanokkal kapcsolatos vállalati tréningek kapcsán. Úgy gondolom, hogy míg arra jó volt a kutatás, hogy megmutassa, hogy igen is megfigyelhető az a jelenség, hogy a különböző agilis módszertanok implementációi nem teljesen felelnek meg az azokban leírtaknak., azt azért nem merném kijelenteni, hogy ezek a módszerek a nap végén ne lennének agilisnak tekinthetőek. Azt gondolom, hogy mivel a jelenség maga megfigyelhetőnek tűnik, így érdekes lenne megpróbálni felkutatni azt, hogy mik játszanak szerepet a jelenség meglétében? Mik azok a tényezők, amik hatással lehetnek rá, külön kitérve itt az általános szervezeti dolgokra, mint a szervezeti kultúra és hierarchia, a menedzseri szint hatásaira, illetve természetesen a tényleges csapattagokhoz köthető elemekre.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	agilis módszertan, kanban, kérdőíves felmérés, projektmenedzsment, SCRUM, scrumban
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 20. 17:52
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 20. 17:52

Actions (login required)

Tétel nézet