A pénzügyi tudatosság mérése, az infláció hatása a magyar háztartások pénzügyi döntéseire

Boros Csenge (2023) A pénzügyi tudatosság mérése, az infláció hatása a magyar háztartások pénzügyi döntéseire. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Boros Csenge (ASIO2C) szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Boros Csenge (ASIO2C) összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (304kB)
	PDF Bírálat_Boros.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (478kB)
	PDF PÜ Bírálati lap Boros Csenge aláírt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az utóbbi évek számos gazdasági esemény érte az egész világot. Megtapasztalhattuk, hogy milyen egy világjárvány, gazdasági recessziós és infláció. Sajnos ezek az események mind súlyos következményekkel jártak, amik közvetve és közvetetten befolyásolták az emberek mindennapjait. Számos országban megugrott a munkanélküliség aránya, ezzel párhuzamosan megnőtt az elvándorlás és külföldi munkavállalás száma is. Mindemellett a devizaárfolyam romlása is jelentős hatást mért az államadósságra és devizahitelekre. Nem meglepő tehát, hogy egyre fontosabb szerepet játszik a mindennapi életünkben a pénzügyi tudatosság, a következetesség és alkalmazkodás képessége. Szakdolgozatom témájának éppen emiatt a rendkívüli aktualitás miatt választottam a pénzügyi tudatosságot, valamint fő kérdéskörének azt, hogy az infláció hogyan befolyásolja a magyar háztartások pénzügyi döntéseit, megtakarítási szokásait. Azonban ahhoz, hogy pontosan megértsük, hogyan függ össze mindez, valamint milyen hatással van az infláció a magyar háztartások mindennapjaira, először tisztáznunk kell néhány fontos fogalmat, mint például az inflációt és a pénzügyi tudatosságot. Az infláció általában negatív jelentéssel bír mindenki számára. De mit is jelent pontosan? A legegyszerűbb megfogalmazásban a pénzünk elértéktelenedését jelenti. Sokféle inflációtípus létezik, például keresleti, kínálti, defláció és optimális infláció, melyeket árindexekkel mérnek. Az árindexek az átlagos árszintek arányát mutatják meg két időpont között, melyek általában egy évet ölelnek fel. Fontos azonban kiemelni, hogy az infláció nemcsak negatív hatásokkal járhat, hanem nem kívánt költségnövekedéssel is. Ezek a hatások mind befolyásolják a mindennapi életünket, pénzköltési szokásainkat, valamint a megtakarítási szokásainkat is érintik. Ebben az összetett kontextusban kiemelkedő szerepet vállal a pénzügyi tudatosság, mint egy bonyolult és viszonylag nehezen mérhető magatartásforma. A pénzügyi magatartás szorosan összefügg a pénzügyi kultúra, műveltség és attitűd fogalmával. A pénzügyi kultúra segítségével megszerezhetjük azt a tudást, amivel hatékonyan kezelhetjük pénzügyeinket, így pénzügyi biztonságra tehetünk szert. Ugyanakkor a pénzügyi műveltség sokszínű lehet, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy két személy azonos szintű pénzügyi műveltséggel rendelkezik, mégis eltérő pénzügyi döntéseket hozhatnak különböző kultúrájuk miatt. A pénzügyi tudatosságra tehát egyaránt hatással van a műveltség, a kultúra és az egyének értékrendje. A pénzügyi biztonság alapja a megtakarítás. Az életünk minősége is annak függvényében változik, hogy mennyire tudjuk megfelelően kezelni a költségvetéseinket, hogy a mindennapi kiadások mellett takarékoskodni is tudjunk. Az öngondoskodás alapvető fontosságú, így a pénzünk felhasználásában való helyes döntésnek kiemelt jelentősége van, ahogy a tervezés során a tudatosságnak, naprakészségnek és utánajárásnak. A pénzügyi tervezés célja, hogy felkészüljünk a várt, valamint a nem várt eseményekre egyaránt, emellett elérjük a kitűzött céljainkat. Na de mi a helyzet a magyar háztartások pénzügyi szokásaival és megtakarításaival? Primer kutatásom keretein belül kiderült, hogy a magyarok többsége tudatos a pénzügyeiket tekintve, ugyanis beosztják előre, hogy mire, mennyit költenek, emellett költségvetést is készítenek. A megtakarítási ismeretük azonban – saját bevallásuk szerint – közepesnek tekinthető. Továbbá a kutatás során kiderült, hogy az inflációs válság hatására az emberek csökkentették havi megtakarításuk összegét, valamint ennek mértéke átlagosan a jövedelmük 10%-a. Ez sajnos rávilágít arra a tényre, hogy a válaszadók többsége kénytelen volt lemondani a megtakarításairól, hogy a mindennapi szükségleteit fedezni tudja, mely magas kockázatot jelent. Egy nem várt kiadás során fedezetképtelenek lehetnek, vagy a munkahelyük elvesztése esetén sem rendelkeznek megfelelő mértékű vésztartalékkal. A kapott válaszok alapján arra következtetésre jutottam, hogy a jövedelem nagysága és a megtakarítás mértéke között szoros összefüggés van, vagyis az, aki kevesebbet keres, kevesebbet is tud félrerakni, és fordítva. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a nehézségek ellenére a válaszadók többségének a jövedelme általában fedezi saját, illetve családjuk havi kiadásait. Úgy gondolom, hogy a jelenleg javuló tendenciát mutató magyar infláció elérhető közelségbe került, hogy egy számjegyűre redukálódjon. Bízom benne, hogy a 2024-es év egy stabilabb és kiszámíthatóbb gazdasági helyzetet hoz majd, ami megkönnyíti a háztartások mindennapjait, növelve ezzel a megtakarítások összegét is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	infláció, megtakarítás, pénzügyi döntések, pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 20. 17:51
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 20. 17:51

Actions (login required)

Tétel nézet