Barbalics Mónika (2023) A távmunka és a home office lehetőségei és korlátjai, hatékonysági kérdései. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Barbalics_Mónika_O708IF.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Barbalics_Mónika.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (230kB) |
|
PDF
Barbalics Mónika_GM_VM.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (161kB) |
|
PDF
BA_B_Barbalics_Mónika.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (169kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban a Covid-19 világjárvány terjedésével előtérbe kerülő atipikus foglalkoztatási formák bemutatása mellett a távmunka és a home office összehasonlítására, előnyeinek és hátrányainak feltárására fektettem hangsúlyt. Értekézésemben részletesen kitértem arra, hogy a munkáltatók milyen eszközökkel segíthetik home office rendszerben történő munkavégzés során a munkavállalók ösztönzését és motiválását, hozzájárulva a munkavállalói elégedettség kialakításához, a munkavállalók megtartásához, illetve hosszabb távon a kitűzött vállalati célok eléréséhez. Primer kutatásom során a home office rendszer megléte, alkalmazása és a munkahelyi elköteleződés, illetve fluktuáció közötti kapcsolatot próbáltam feltárni olyan munkáltatók vonatkozásában, ahol heti három munkanapnál többet dolgoznak a munkavállalók home office-ban. A kérdőívem alanyai a 24 és 65 év közötti, leginkább gazdasági területen tevékenységet folytató munkavállalók. Felmértem továbbá azt is, hogy a home office rendszerrel járó rugalmas munkaidő-beosztás milyen mértékben járul hozzá a munkavállalók teljesítményének növekedéséhez. Kutatásom során részletesebb képet szerettem volna alkotni a vezetők home office során történő kommunikációjáról, illetve arról, hogy miként valósítják meg digitális térben az alkalmazottak szakmai támogatását, csapatuk összetartását, motiválását. A kutatás eredményeinek értékelését követően megállapítható, hogy nagyon szoros kapcsolat van a home office megléte és a munkahelyváltási hajlandóság között, amennyiben a munkáltatók megszüntetnék, vagy egy-két munkanapra redukálnák a home office-ban eltölthető munkanapok számát, a megkérdezett munkavállalók jelentős többsége elgondolkozna a munkahelyváltás lehetőségén. A második hipotézis tesztelését a minta kisebb csoportján belül, azoknál vizsgáltam, akik válaszadásuk során jelezték, hogy naponta nyolc óránál többet dolgoznak. Az értékelést követően megállapítást nyert, hogy a munkavállalók nem a rugalmas munkaidő-beosztásból adódó szabadság miatt pl.: családi, háztartási feladatok elvégzése kénytelenek naponta nyolc óránál többet is dolgozni, sokkal inkább a munkakörük jellegéből adódó leterheltség, munkamennyiség az, ami home office során is növelheti munkaidejüket. A kutatás eredményeként nevesíthető továbbá az is, hogy a munkavállalók 75%-a home office során sem tapasztal jelentősebb eltérést a szakmai vezető támogatásában. Ez tükrözi azt is, hogy a vezetők többségében sikeresen megküzdöttek a home office elterjedésével megjelenő speciális kihívásokkal.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment és Vállalkozás Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | atipikus foglalkozatási formák, Elköteleződés, hatékonyság, home office, motiváció, ösztönzésmenedzsment, távmunka |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Feb. 20. 17:49 |
Utolsó módosítás: | 2024. Feb. 20. 17:50 |
Actions (login required)
Tétel nézet |