A szellemi toborzás kihívásai a magyar autóiparban

Darányi Réka (2023) A szellemi toborzás kihívásai a magyar autóiparban. Faculty of Finance and Accountancy.

	PDF Darányi_Réka_BBFR78.pdf Hozzáférés joga: Repository staff only until 2028. December 01.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (54kB)
	PDF szakdolgozati-osszefoglalas_sajat.pdf Hozzáférés joga: Repository staff only until 2028. December 01.. Download (355kB)
	PDF Szakdolgozat értékelés_Réka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (152kB)
	PDF szakdolgozat-biralat_EE Darányi_Réka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (75kB)
	PDF Darányi Réka_2023.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (197kB)

Abstract

Dolgozatom során a szellemi toborzás kihívásait vizsgáltam a magyar autóiparban. Célom az volt, hogy minél szélesebb körben feltárjam a kihívásokat és így javaslatokat tudjak adni rá. Bemutatásra kerültek a szellemi toborzással kapcsolatos eszközök, módszerek és a folyamat, hogy hogyan történik. A dolgozat során nagy szerepet kapott a közösségi média is, hiszen napjainkban meghatározó szerepet tölt be, ahogyan a munkáltatói márkaépítés is, mert sokaknak fontos, hogy milyen hírnévvel rendelkezik a munkáltató, akiknél dolgoznak, vagy akikhez csatlakozni szeretnének. A magyar munkaerőpiac helyzetét is fontos megvizsgálni a témával kapcsolatban, mert nagy befolyása lehet a járműiparra magas foglalkoztatottsági szint vagy alacsony munkanélküliségi ráta esetén. A külföldi munkavállalás lehetősége szintén veszély lehet a vállalatok számára, tekintve hogy így a fiatal generáció a frissen megszerzett tudást kiviszi az országból, illetve a tapasztaltak pedig a birtokukban lévő szakmai, specifikus tudást.A kutatási kérdésem az volt, hogy mik a szellemi toborzás kihívásai a magyar autóiparban? A kutatáshoz a kvantitatív módszert választottam, amely egy kérdőíves felmérésben valósult meg. A kérdőívet 130 fő töltötte ki, ezen belül a generációkat tekintve a Z, Y, X és Baby Boomer generáció volt jelen. Hat hipotézist állítottam fel a kutatási kérdés mellé, amelyek közül négy leíró statisztikával, kettő pedig T próbával került eldöntésre. A kutatás alapján megállapítható, hogy sem a munkavállalók, sem a vállalatok nincsenek könnyű helyzetben. A legfőbb kihívások közé sorolnám azt, hogy bár nagyon sokan stabilnak és megbízhatónak találjak munkahelyüket, azonban mégsem terveznek hosszútávra. Ez következhet a motivációs eszközök-, a karrier- illetve az előrelépési lehetőségek hiányából. Illetve a külföldi munkavállalás lehetősége is nagyon sokaknál szóba jöhet. Azonban külföldi munkavállalás szándéka inkább a fiatal generáció esetében van jelen, ők nagyobb ambíciókkal rendelkeznek a témával kapcsolatban. A külföldi munkavállalással kapcsolatban a magasabb fizetést és a jobb életkörülményeket jelölték meg, mint legvonzóbb tényezők. Az idősebb generáció már nehezebben lép ki a megszokott életéből, és nehezebben költözik a családjával együtt külföldre. Náluk még fenn áll annak a nehézsége is, hogy sokan nem beszélnek idegen nyelveket, így sokkal nehezebben tudnának elboldogulni hazánkon kívül.Megállapítható, hogy vállalati oldalról az okozza az egyik legnagyobb nehézséget, hogy Magyarországon alacsony a munkanélküliségi ráta, így a legjobb szakembereknek biztosan van munkahelyük, így más vállalatoktól kell őket elcsábítani, viszont sok versenytárssal kell szembenézni egy-egy jelentkező kapcsán. Elmondható, hogy a munkaerőpiacon kiélezett a verseny és mindenki a legjobb szakembereket szeretné a magáénak tudni. A jelentkezők kapcsán az okozza az egyik legnagyobb nehézséget, hogy sok a pályakezdő jelentkező, akik nem rendelkeznek tapasztalattal, viszont a vállalat számára azok az előnyös jelentkezők, akiknek már van tapasztalatuk és kevesebb betanítást igényelnek. Viszont ennek ellenére is fontos szerepet játszanak a pályakezdő fiatalok a szervezet életében, hiszen általuk tudják kinevelni a jövő generációját, éppen ezért fontos őket már minél előbb a vállalat kötelékében tudni, akár gyakornoki programok keretében.Javaslataimat két szemszögből közelíteném meg, a munkavállalók és a munkáltatók szemszögéből. A munkavállalóknál az a fontos, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek, és amennyiben lehetőségük van, akkor már az egyetemi éveik alatt kezdjenek el dolgozni, hogy minél több dolgot tapasztaljanak meg és a későbbiekben könnyebben tudjanak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A másik fontos dolog, hogy tanuljanak nyelveket, hiszen hazánkban is rengeteg nemzetközi, multinacionális vállalat van, ahol elvárják az idegen nyelv tudását. A vállalatok részéről pedig fontos figyelmet fordítani a külföldi tapasztalatszerzési lehetőségre, így sokkal könnyebben tudják hosszú távon megtartani a munkavállalókat, illetve fontos figyelmet fordítaniuk a motivációs eszközökre is a generációk sajátosságait figyelembe véve.Összességében elmondható, hogy a magyar autóipar jelenleg nincs könnyű helyzetben, azonban ha a vállalatok tesznek a munkavállalók érdekeiért és nagyobb figyelmet fordítanak rájuk, akkor hosszú távon egy jobb eredmény várható.

Institution

Budapest Business University

Kar

Faculty of Finance and Accountancy

Department

Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék

Tudományterület/tudományág

UNSPECIFIED

Szak

Emberi Erőforrások

Item Type:	Thesis (UNSPECIFIED)
Uncontrolled Keywords:	autóipar, kiválasztás, közösségi média, munkaerőpiac, toborzás
SWORD Depositor:	User Archive
Depositing User:	User Archive
Date Deposited:	2024. Feb. 20. 17:49
Last Modified:	2024. Feb. 20. 17:49

Actions (login required)

View Item