Derivatív és exotikus termékek árazása, Black-Scholes modell változatai

Bakró-Nagy Máté Benő (2023) Derivatív és exotikus termékek árazása, Black-Scholes modell változatai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bakró-Nagy_Máté_Benő_FLEGR9.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Bakró-Nagy_Máté_Benő.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (236kB)
	PDF Bakro Nagy review.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (3MB)
	PDF BA_B_Bakró-Nagy_Máté_Benő.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (753kB)

Absztrakt (kivonat)

Manapság, a modern pénzügyi életben egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyi eszközök egy csoportja, a szakdolgozatomban is vizsgált származtatott termékek vagy másik nevükön derivatívak. Az opció az egyik legpopulárisabb fatája a származtatott termékeknek. Az opciós ügylet egy olyan szerződés, amely esetén a befektető jogot vesz arra, hogy a jövőben egy előre meghatározott időpontban vagy időpontokban használhassa azt, anélkül, hogy kötelezettsége lenne annak használatához. Azért választottam szakdolgozatomnak ezt a témát, mert véleményem szerint a mélyreható elemzése, kifejezetten fontos, hiszen rendkívül releváns, kifejezetten az általam választott pénzügyi szolgáltatások specializációhoz, továbbá hasznos lehet a jövőbeni tanulmányaim alatt. Dolgozatomban bemutatok három opcióárazási módszert, amelyek segítségével azt határozom meg, hogy mi az értéke egy opciónak. Az opció vásárlója, akkor realizálhat profitot az ügyletből, ha nem fizet opciós díjat, vagy csak annyit fizet, hogy az opció lejárati napján az árfolyam optimális számára. Az opció kiírójának egy olyan opciós díjat kell meghatároznia az opció eladásakor, amivel nyereséges pozíciót zárhat. Szakdolgozatomban arra szeretnék rávilágítani, hogy hogyan lehet meghatározni egy opció valódi értékét. Az opciókkal először szervezetten a tőzsdén a 1970-es évek elején kezdtek el kereskedni, viszont az opciók gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, jóval azellőt, hogy hivatalosan is kereskedési tárgyakká váltak volna. Napjainkra ezekkel az ügyletekkel való kereskedés óriásivá nőte ki magát, az opciók népszerűsége elsősorban a spekulatív és fedezeti tulajdonságaiknak köszönhető. Amennyiben az árfolyam a kívánt irányba mozdul, akkor nyereség realizálható, ugyanakkor a veszteség korlátozott. Ezen tulajdonságok végett a tőzsdén és mellette az OTC piacon is jelentős szerepet tudhatnak maguknak az opciók. Dolgozatomban ismertetem az opciók általános jellemzőit, tulajdonságait, az opciós díjat, azt, hogy milyen tényezők milyen hatással vannak rá. Bemutatom milyen opció fajták vannak, „plain vanilla” és komplexebb exotikus változatok. Kitérek a binomiális fa opcióárazási modellre, amelynek egy és többperiódusú variációján keresztül ismertetem módszer működési elvét. Ezt majd összehasonlítom a Black-Scholes árazási modellel. Amelynek az eredeti egyenletet Black és Scholes 1973-as cikkében mutatták be, "The Pricing of Options and Corporate Liabilities" címmel, amelyet a Journal of Political Economy-ben publikáltak. Black-Scholes modell volt az első széles körben elterjedt matematikai módszer a részvényopciók értékének a kiszámítására. A modell a részvény árfolyamát, az opció lejárati idejét, kamatlábat, a lehívási árat és a volatilitást használja fel az eredmény meghatározásához. Az opcióárazási módszer számos feltételezéssel él, pozitívuma, hogy a modell folytonos és folytonos kamatlábakat alkalmaz, ami pedig tükrözi a valós pénzügyi piacok jellemzőit. Ellenben nagy hátránya, hogy konstans volatilitás feltételezésével él, a volatilitást, pedig nem lehet túlságosan pontosan megfigyelni, hanem csak egy becsült értéket tudunk meghatározni. Ismertetem az európai osztalékot nem fizető részvényre szóló opció árazását, ezután szeretnék betekintést nyújtani a modell egy kiterjesztett változatába, amely segítségével egy osztalékot fizető részvényre szóló európai opciót fogok árazni. Utoljára Monte Carlo szimuláció opcióárazási módszert elemzem bemutatom, hogyan árazhatunk vele egy európai vételi opciót és azt, hogy a kapott eredmény hogyan közelít a Black-Scholes árazási formulából kapotthoz. Végül, de nem utolsó sorban szeretném még szemléltetni azt, hogy hogyan határozhatjuk meg egy komplexebb exotikus opciót Monte Carloszimulációval. Szakdolgozatomban azt a célt tűztem ki, hogy rávilágítsak az általam ismertetett opcióárazási modellek előnyeire, hátrányaira és megvizsgáljam az egyes módszerek közti összefüggéseket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	opció, opcióárazás, opciók kereskedése, opciós modell, származtatott termékek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 20. 16:37
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 20. 16:37

Actions (login required)

Tétel nézet