Japán turizmusának keresleti, kínálati jellemzői és a poszt-Covid időszak trendjei

Hajagos Levente (2023) Japán turizmusának keresleti, kínálati jellemzői és a poszt-Covid időszak trendjei. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

	PDF Hajagos_Levente_VW5H5X_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (688kB)
	PDF Hajagos Levente_opponensi_Fábián Tamás.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (175kB)
	PDF Hajagos Levente Bsc Konzulens Karsai Árpád.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (133kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témájának elsősorban a Japán, mint célországba irányuló kiutazások, turisztikai kereslet-, és kínálati szegmenseinek ismertetését, valamint a pandémia időszakát követő turisztikai trendek vizsgálatát választottam. Döntésemet indokolja a nagy volumenű turistáskodás, az egzotikus keleti kultúra egyre inkább feltörekvő kezdeményezései, Japán turisztikai nemzetté válása és az abban rejlő kiaknázatlan lehetőségek, valamint saját tapasztalataim és érdeklődési köröm befolyásoltsága. A japán gazdaság növekedése a pandémiás időszakot követően nemzetközi viszonylatokra való tekintettel gyarapodott, ezzel gazdagítva az érdeklődők élményközpontú motivációját, és érkezéseinek számát. Az túlturistáskodás jelensége egy aktuális, jelenkori tényező melynek vizsgálata és kiértékelése is témám jelentős részét képezi, valamint, hogy az erre vonatkozó megoldások, ennek a problémának a kezelése hogyan nyilvánul meg akár marketingstratégia, vagy turisztikai trendek szempontjából. Saját érdeklődési köröm vonzatában fontosnak tartom megemlíteni az ország szeretetét, valamint személyes meglátogatására irányuló igényemet is, mely már régóta álmom. Szeretném, ha az általam leírtak tanúbizonyságot kapnának az ott eltöltött kiutazásom során akár a cseresznyefa virágzás, vagy a kora őszi időszakok kezdetén. Szeretnék elmélyedni a japán kultúra, valamint természeti-, ember alkotta attrakcióiban, hogy autentikus élményben tudjam az olvasóimat részesíteni. A szakdolgozatom során később említett overtourism hatása alá kerülő Tokión, az ország utazásainak centrumán felül megtekinteném többek között Japán más, kevésbé látogatott helyszíneit is, mint az északi Hokkaido-t, vagy a déli régiókat összefogó Kjúsú tartományt. Arról készítettem felmérést, hogy az ország turizmusa hogyan változott a’90-es évek kezdetétől napjainkig és ennek fényében milyen innovatív intézkedéseket vezettek be, hogy a látogatói nagy részét jelen esetben is a beutazó csoportok külön-külön szegmenseinek változó körű aspektusai képzik. Elengedhetetlen a látogatók turizmusban vállalt szerepe, hogy milyen utazást befolyásoló tényezők hatására jelenik meg ráfordított idő, korosztály szabadon elkölthető jövedelem, társadalmi csoportok függvényében. Jelentős szerepet tulajdonítok az ország megközelíthetőségére, az ott eltöltött idő alatti utazási lehetőségekre, szálláshelyek foglalására, turisztikai trendek alkalmazására, mint a pandémia idejét követő elzárkózás turisták általi feloldására, mind érdeklődési kör, látványosságok, mind programok tekintetében; egyszóval a különböző szolgáltatások és látogató által igénybevett szolgáltatási csomagok vizsgálatát végeztem mely egy utazásszervezés, vagy utazásvezetés tekintetében fontosnak tekinthető. Egy jelenleg is aktuális képet szeretnék láttatni arról, hogy az adott területek felkeresése és a kultúra fenntartása közötti határvonal miként különül el egymástól. A témám feldolgozásában segítséget nyújt számomra a korábban kialakított társasági köröm, valamint a Magyarországon (Budapesten) lebonyolított Japán központú rendezvények (mint például: Apriori Cultura Nonprofit Zrt, Scruton – az értékalkotó közösségi tér – Japán kultúra világnapja) is. Az poszt-Covid korszakának elemzése az aktuális statisztikai adatok ellenére kevés áttekintést engedélyez, így a ’90-es évek elejétől számítottan 2022. évi újranyitásig, valamint az azt követő jelenkori felmérések alapján vontam párhuzamot az ország turisztikai jellemvonásai között, szakirodalmi áttekintésemet ezek alapján indokoltam. A dolgozatom során alkalmazott ábrák és képek mindazonáltal a jelenlegi időszakot hivatottak szemléltetni, forrásaim többségében JNTO (Japan Tourism Statistics), valamint JTB Tourism Research & Consulting Co. releváns feldolgozásán alapszik. Úgy vélem szakdolgozatom képes szemléltetni az ország jelenlegi helyzetét és az intézkedéseket, melyeket a járvány képezte buborékok megszüntetését követően vezettek be a turisztikai nemzet cím alátámasztásának érdekében: szót ejtek majd a hagyományos és újszerű programokról, mint a cseresznyefa virágzás online és fizikális megtekintése, a japán újévet köszöntő tradíciókon, barangolások a földrajzilag jelentős területek kapcsán (mint például: a Fudzsi-hegy). Az elnyugatiasodott társadalom értelmezése és a vele járó problémák, pozitívumok feltérképezése, és az ország turizmusban való elhelyezkedése, turisztikai kínálatának ismertetése részesül fokozott figyelemben. Átfogóan ezen a szempontok alapján készítettem a szakdolgozatomat, de a turisták szempontjából hangsúlyosabb szerepet tulajdonítottam az érdeklődési kör meghatározása után a legkedveltebb, leglátogatottabb helyszíneknek is. Több helyen megemlítem a koronavírust okozta gazdasági tényezőket, mely a 2019-es évtől kezdődően mai napig tapasztalható, a korábbiakban megfigyelt utazási szokások átértékelődtek, valamint jelen álláspont alapján mind kereslet-, mind kínálati oldalról is alkalmazkodni kell az újszerű turisztikai struktúrához, többek között a vírus több hullámban érkező mivolta végett. Szakdolgozatom tartalmi felépítése az előre meghatározott szerkezeti pontok alapján készült el. A szakirodalom áttekintése során először átfogóan a Japán turisztikai periódusairól esik szó, majd ennek vonatkozásában az utazók preferenciái által támasztott ösztönző tényezőkről (szabadidő, diszkrecionális jövedelem, motiváltság), turisztikai trendek alakulásáról alkotott kép alapján közelítem meg a témát. Elemzem a katasztrófaturizmus különálló szegmensét és az általa kínált kínálati jellemzőit az országnak. Bemutatom Japán keresleti tényezőit és a gazdasági piacának helyreállását. Kutatásom során szemléltetem mélyinterjú alanyom által jellemzett nemzetközi beutazó turistacsoportok tevékenységét és az élménybeszámolók által mutatott képet Japánról. A keleti ország kínálati- és keresleti piacát, valamint a Magyarországra érkező turisták rövid elemző összehasonlítását részletezem. Összegezve tehát, arra vonatkozóan kutattam a témámon belül, hogy Japán, mint a turizmus aktív résztvevője a poszt-Covid időszak következtében miként változott; továbbra is segíti a turizmus zökkenőmentes fejlődését, úgy, hogy kielégíti a beutazó célcsoportok igényeit, vagy az eddigiekben tapasztalt szerepének nem tud-e már eleget tenni bevezetett intézkedései, vagy a világ változó gazdasági mutatói révén.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Turizmus Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Japán, japán gazdaság, kereslet, kínálat, koronavírus-járvány (COVID-19), turizmus
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 20. 15:02
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 20. 15:02

Actions (login required)

Tétel nézet