Igaz történetek a pénzügyi visszaélésekről…

Ady Renáta (2023) Igaz történetek a pénzügyi visszaélésekről…. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Ady Renáta_MSC_PÜ_igaz történetek a pénzügyi visszaélésekről....pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (699kB)
	PDF Ady Renáta_MCS_PÜ_Igaz történetek a pénzügyi visszaélésekről...összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (190kB)
	PDF Bírálat_Ady R.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (364kB)
	PDF Kérdés_Ady.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (201kB)
	PDF Ady Renáta bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (285kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom írása során megpróbáltam körbejárni, valamint felderíteni az Amerikai Egyesült Államok egykori 7. legnagyobb vállalatának, az energiamogul Enron Corporation-nek a 2002-es hirtelen csődjével és botrányával kapcsolatos eseményeket, a történések hátterét és ezek következményeit. Ez a Vállalat a 2000-es évek elején nagyon magas eredményeket ért el és nagyon sikeres volt mind vásárlóik, mind dolgozóik, mind pedig befektetőik köreiben. Az Enron cég 2001 év végén pár hónap alatt csődbe ment és meg is szűnt és magával sodorta a könyvvizsgálója cégért is az Artur Andersent. Abban az időben ez a könyvvizsgáló cég a BIG5-ba tartozott de belebukott abba, hogy pár dolgozója szemet hunyt az Enron vállalat beszámolóiban nem megfelelően kimutatott tranzakciók felett. A Big5 ekkor át is alakult Big4-á. A vizsgálódásaim során megismerhettem a Vállalat belső működésében fellelhető egyértelmű problémákat. Ilyen például az igazgatótanács nem megfelelő működése vagy a menedzsment által alkalmazott magas kockázatú, beszámolókban ki nem mutatott tranzakciók hatásai, stb. Körbejártam az Artur Andersent is. Az egész botrányhoz vezető út kiinduló pontja az Enron menedzsmentje volt, akik a magas szaktudásuknak köszönhetően felismerték a rendszer gyengeségeit, amit a saját hasznukra és gazdaságukra fordíthattak. További ilyen építőkőnek az állami szervezetek, szabályozók hiányosságait tekinthetjük. Akik mivel nem voltak tisztában az Enron valói helyzetével, így még engedményeket is adtak bizonyos törvények betartása alól, továbbá nem voltak képesek megfelelően ellenőrizni a feladatukban meghatározott tevékenységeket. Szintén külső intézménytől eredő gyenge pont a piaci szereplők, vagyis a hitelminősítők és a befektetéselemzők, akik félreárazták és nem jól mérték fel az Enron akkori helyzetét, mivel nem kértek elegendő mélységű és alátámasztott információt, amikor a részvényeik értékét és besorolását határozták meg. A számviteli törvényi szabályozás is problémás rész. Ha az alkalmazott standardok kellőképpen szabályozták volna, nem is tudott volna az Enron vállalat menedzsmentje olyan tranzakciókat folytatni, melyek halmozott kockázatot róttak a Vállalatra és pluszban még meg is tévesztették a beszámolók felhasználóit. Ezekhez támogatást adott a Vállalat könyvvizsgálója, az Artur Andersen, aki semmilyen információt nem közölt a külvilággal arra vonatkozóan, hogy az általuk vizsgált és magas hozamú befektetésként kezelt Vállalat milyen kockázatokat hordoz magában. Ezt követően alakult ki a SOX, hogy biztosítékul szolgáljon a jövőben.. Ma már a könyvvizsgáló vállalatokat is felügyelik és ellenőrzik állami szervek és különböző korlátozással segítik elő azt, hogy ne fordulhasson elő hasonló eset a jövőben. Szakdolgozatom végén a WorldCom vállalat számviteli csalását mutattam be, aki szintén számviteli botrányba keveredett. Számviteli trükkökhöz folyamodott, hogy fenntarthassa a folyamatosan növekvő nyereségesség látszatát és ezzel teljesítse az elemzők előrejelzéseit. A vállalat 2,8 milliárd dollárral csökkentette a tartalékban tartott összeget, és ezeket a pénzeszközöket bevételekké minősítette át. Ezt követően ugyanígy járt el a működési kiadásokkal, amelyek a WorldCom által más távközlési társaságoknak a hálózatukhoz való hozzáférésért fizetett összeget jelentették, "elrejtve" ezeket a kiadásokat hosszú távú tőkebefektetésekként. Az átsorolások révén a WorldCom további 3,85 milliárd dollárhoz jutott - a változtatások miatt úgy tűnt, mintha a vállalat 1,38 milliárd dollár nyereséget termelt volna. Ebbers, az alapító és vezérigazgató is egyben, a vállalaton kívülre manipulált számokat közölt és hamis benyomást keltett a piacon, valamint a WorldCom alkalmazottai és az igazgatótanács számára is, Myers, a vállalat kontrollere segítségével. Ebbers 2002 áprilisában felmondott. Májusban a hitelminősítők leminősítették a vállalatot a „junk” kategóriába. A belső ellenőrzési csoport kitatásai alapján az Audit felmentttem Sullivant is, valamint Myrs is felmondott. 2002. június 25-én a WorldCom nyilvánosságra hozta az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) és a nyilvánosság előtt, hogy 2001-ben és 2002 első negyedévében 3,852 milliárd dollár összegű átcsoportosításokat hajtott végre költségekből az eszközszámlákra. Néhány héttel később a vállalat csődöt jelentett. A csődöt követő napon a SEC pert indított a WorldCom ellen. A WorldCom összesen több mint 9 milliárd dollár értékben hajtott végre hibás könyvelési tételeket, hogy azt a benyomást keltse, hogy nyereséget termel. A SEC azt is kiemelte a jelentéseiben, hogy az Arthur Andersen súlyosan hiányos könyvvizsgálata is szerepet játszott ebben.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Amerikai Egyesült Államok, Artur Andersen, csőd, Enron, könyvvizsgálói felelősség, WorldCom
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 20. 14:36
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 20. 14:36

Actions (login required)

Tétel nézet