Borbély Petra (2023) A kis- és középvállalatok finanszírozási sajátosságai. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
A kis- és középvállalatok finanszírozási sajátosságai.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (714kB) |
|
PDF
Összegzés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (213kB) |
|
PDF
Borbély Petra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (611kB) |
|
PDF
Borbély Petra szakdolgozat bírálat_hitelesitve.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (468kB) |
Absztrakt (kivonat)
A jogszabály alapján azok a szervezetekminősülnek kis- és középvállalatnak, amelyek létszáma maximum 249 fő, egy évreszóló nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszegenem éri el a 43 millió eurót. Mindemellett fontos kitétel, hogy ezekben aszervezetekben az állam vagy önkormányzat nem rendelkezhet közvetlen, sem pedigközvetett tulajdonrésszel, ami külön vagy együttesen túllépi a 25%-ot. Astatisztikai kategorizálás a létszám alapján történik. Ennek megfelelően azok avállalkozások, amelyek legfeljebb 49 fős létszámmal működnek kisvállalkozásnakminősülnek.Ezen belül a mikrovállalkozások kategóriája lett kialakítva,amelyek dolgozói létszáma nem haladja meg a 10 főt. A középvállalkozások pedig50 és 249 fő közötti létszámmal tevékenykednek.Az elmúlt néhány évtizedben számostanulmány számolt be arról, hogy a kis- és középvállalkozások gyakrabbantapasztalnak pénzügyi korlátokat, mint a nagyvállalatok. Ugyanakkor azt is többtanulmány megállapította, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés a vállalatnövekedésének meghatározó tényezője (pl. Beck et al., (2005), Malo - Norus,(2009), Adomako et al., (2015), Bongomin et al., (2017)).Tekintettel arra, hogy a kis- ésközépvállalkozások a foglalkoztatás, az innováció és a termelékenység jelentősrészét teszik ki, fontos, hogy a politikai döntéshozók és szabályalkotókmegfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a kkv-k növekedését befolyásolótényezőket illetően, különös tekintettel a finanszírozást meghatározó különfélekínálati és keresleti tényezőkrevonatkozóan (Becchetti - Trovato, 2002).Winborg és Landstrom (2001) kutatása rávilágít, hogy a pénzügyi problémákhátráltatják a kkv-k fejlődését és növekedését, ugyanis a legtöbb kkv nem tudhozzáférni a nagyvállalatok számára elérhető finanszírozási forrásokhoz.Carpenter és Petersen (2002) több mint1600 amerikai gyártócéget vizsgált meg, melynek eredményeképpen megfogalmazták,hogy ezeknek a cégeknek a növekedését leginkább a belső finanszírozás hiányakorlátozza. Hasonlóképpen Bruno és Tyebjee (1985) azt találta, hogy a külsőtőkével finanszírozott vállalkozások statisztikailag szignifikánsan magasabbnövekedést értek el az árbevételben és foglalkoztatás területén (a külsőforrásbevonás nélküli vállalkozásokhoz képest). A szekunder kutatásegyértelműen azt mutatja, hogy szoros kapcsolat van a finanszírozáselérhetősége és a kkv-k növekedése között, amely elvezet a finanszírozáshozvaló nehéz hozzáférés jelenségéhez.A finanszírozáshoz való hozzáférés arendelkezésre álló lehetőségek és a pénzügyi feltételek fennállásában keresendő(Fowowe, 2017). Ikasari et al. (2016) a finanszírozáshoz való hozzáféréstkeresleti és kínálati oldalon közelítette meg. A hiteligénylési oldalonproblémaként merül fel a bankszámla hiánya és az olyan hozzáférési akadályokfennállása, mint például a helyszín, a díjak, az átfutási idő, a megköveteltdokumentáció, a pénzügyi források, a finanszírozási preferenciák, ahiteligénylés elutasításának indokai, a pénzintézetek általi elutasítás okai,illetve a belső pénzügyi struktúrák. Eközben a hitelajánlatoknál olyanakadályokat kell a kkv-knak leküzdeni, mint a megfelelő termékek ésszolgáltatások megtalálása, a pénzügyi termékekkel kapcsolatos információkmegosztása és a biztosíték rendelkezésre állása.A finanszírozáshoz való hozzáférés fontosa pénzügyi növekedéshez és az üzleti teljesítmény fokozásához (Fowowe, 2017). Akülső finanszírozáshoz való hozzáférés elengedhetetlen a kisebb méretű vállalatokúj üzemi és berendezéssel kapcsolatos beruházásainak támogatásához (Harash etal. 2014). A külső források hiánya tehát nagyban akadályozhatja az eredményespénzügyi működést, ronthatja az üzleti életképesség kilátásait, valamintgátolhatja a növekedést, és hátráltathatja a kkv-szegmenst abban, hogy újáttöréseket érjenek el a finanszírozás terén.A primer kutatás eredményeiből isegyértelműen látható, hogy a választott négy építőiparban tevékenykedő kkvszerint is a működést leginkább hátráltató tényezőt a pénzügyi forrásokszűkössége jelenti, azonban lényeges problémát jelent a digitalizációs korlátés a humánerőforrás szűkössége is. A négy vállalkozás tőkeerős, így amit csaklehet, azt igyekeznek saját forrásokból finanszírozni. Amennyiben mégis külsőforrásbevonás válik szükségessé, akkor a kedvező kamatozású, államilagtámogatott konstrukciókat preferálják. A válság értelemszerűen mind a négy cégműködésére hatást gyakorol, azonban a hitelkínálati oldallal kapcsolatosjövőbeli várakozásaik pozitívak: a kkv-kat célzó pénzügyi termékek körefolyamatosan növekszik. Ezzel szemben a hitelkeresleti tapasztalataik ésvárakozásaik már kevésbé kedvezőek, ugyanis a megnövekedettműködési-finanszírozási költségek és a bizonytalan makrogazdasági környezetmiatt egyre kevesebb vállalkozás fog hitelt igényelni.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | bank- és hitelviszonyok, építőipar - építészet, kis- és középvállalkozás - KKV, vállalati finanszírozás, vállalati pénzügyek |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jan. 24. 15:50 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jan. 24. 15:50 |
Actions (login required)
Tétel nézet |