Az adóterhelés és az adózási morál összefüggései

Zán Márk (2023) Az adóterhelés és az adózási morál összefüggései. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Zán-Márk_KYGI80.pdf] PDF
Zán-Márk_KYGI80.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Zán_Márk.pdf] PDF
BA_O_Zán_Márk.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (158kB)
[thumbnail of BA-Zán Márk_Az adóterhelés és az adózási morál.pdf] PDF
BA-Zán Márk_Az adóterhelés és az adózási morál.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (161kB)
[thumbnail of BA_B_Zán_Márk.pdf] PDF
BA_B_Zán_Márk.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (333kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align: left;">Ez a dolgozat az adóterhelés és az adózási morál összefüggéseit hivatott vizsgálni. Bevezetésként elmondom, hogy miért fontos a szakdolgozat témájának a vizsgálata, általánosságban milyen kihívásokkal kell megküzdeniük az adórendszereknek és egy kis történelmi kitekintés az adóztatás bölcsőjébe, hogyan alakult az ki és milyen módszerekkel próbálták meg elkerülni az adófizetést. Hipotézisem a következő: Az adóterhelés növekedése negatívan befolyásolja az adózási morált, míg az adócsökkentés ösztönző hatással lehet az adófizetőkre, és javíthatja az adózási morált. Dolgozatom kezdő fejezetének nyitásaként az adórendszerek alapelveivel indítottam, felsorolásra kerültek az általánosságban elfogadott alapelvek és hogy azok miként befolyásolják az adórendszert és annak társadalmát. Ezt követően a kormányzati feladatokat szerettem volna bemutatni, azonban azok behatárolása viszonylag nehéz feladat, így felsorolásra kerültek az általánosságban elfogadott feladatok és milyen esetekben kerülhetnek új kormányzati feladatok meghatározásra (kitértem a pandémia által igényelt kormányzati beavatkozásokra). Következett a közteherviselés alapelvei, mely törvény rendelkezik róla. Következő fejezet az adózási morál. Ebben a körben hazai és nemzetközi szakértői publikációk alapján kerestem az adózási hajlandóságot befolyásoló tényezőket. Éves OECD jelentések, kérdőívek, interjúk és szakmai megnyilvánulások alapján azt a következtetést vontam le, hogy az adófizető jövedelmi helyzete, az adókulcsok, az ellenőrzés valószínűsége, a büntetés mértéke és az iskolázottság kerülnek ki főbb befolyásoló tényezőkként, azonban ez nem minden társadalmi rétegre kiterjedő befolyásoló halmaz. Következőkben az adóterhelésről, annak pozitív és negatív hatásairól, illetve annak csoportosításáról ejtettem szót. Kifejtésre kerültek az adók csoportosítása: mértékük, adófizetési kötelezettségük, adó hatókörük és tárgyuk szerint azok részletes magyarázatukkal és példákkal. Majd az adórendszer jövedelem-elosztása került elemzésre, ebben az alpontban leginkább OECD és Európai Bizottsági tanulmányokra és szakmai publikációkra hagyatkoztam, miszerint összefüggés van mindennemű állami kiadás és a háztartások anyagi életszínvonala között. Kiderült, hogy amely országokban nőtt a pénzbeli állami támogatás, ott a megnövekedett a hosszantartó munkanélküliségi ráta Végezetül a gazdasági, szociológiai és pszichológiai elméleteket hasonlítottam össze. Gazdasági szempontból az optimális adórendszer fogalmát elemeztem, ami napjainkban azért is aktuális annak ellenére, hogy gyakorlatilag lehetetlen a megvalósulása, mivel kimerült az adóstruktúra terjeszkedési lehetősége, azaz rendkívül nehéz olyan adónemet bevezetni, ami jelentős költségvetési bevételt generál. Ennek okán megnőtt a már érvényben lévő adók fokozatosabb és megfontoltabb elosztásának igénye. Szociológiai szempontból a társadalmi szolidaritás és egyenlőség elvére vezethető vissza a témakör, amik biztosítják a közös javak és szolgáltatások finanszírozását. Ezen elméletek azt vizsgálják, hogy hogyan hat az adórendszer a társadalmi csoportok viselkedésére, különös tekintettel a szegényekre és gazdagokra. Pszichológiai oldalról vizsgálva azok a költségek, amelyek az adóelkerülés vagy büntetésen kívül egyéb pénzügyi költségekkel járnak, fontos szerepet játszanak az adócsalás elkerülésében. Leginkább a nyilvános megszégyenítést és az attól való félelmet emelném ki mint pszichológiai költségforma. Hipotézisem összegzéseként, miszerint az adóterhelés növekedése negatívan befolyásolja az adózási morált, míg az adócsökkentés ösztönző hatással lehet az adófizetőkre, és javíthatja az adózási morált, azt a konklúziót szeretném levonni, hogy NEM egyértelműen kimondható. Azt lehet mondani, hogy a magas adóterhelés lehet, hogy negatívan befolyásolja az adózási morált, mert a magas adóterhelés miatt az emberek hajlamosak lehetnek az adóelkerülésre vagy az adócsalásra. Ugyanakkor az adócsökkentés önmagában nem feltétlenül jelent pozitív hatást az adózási morálra, és az adófizetők hajlandóságára is hatással lehetnek más tényezők. Végezetül egy véleménykinyilvánítás található amiben elmondom, hogy a szakdolgozati kutatómunka során szerzett tapasztalatokkal bölcsebben milyen fejlesztéseket és változtatásokat látok szükségesnek<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Fellegi Miklós
Belső
egyetemi docens; Pénzügy Tanszék; PSZK
Horváth Gyöngyi
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adó jellegű kötelezettségek, adórendszer(ek), adózási magatartás, kutatások, magyarországi adórendszer
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jan. 24. 15:49
Utolsó módosítás: 2024. Jan. 24. 15:49

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet