Veres András Attila (2023) A COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.
![[thumbnail of Veres_András_D6TJQN.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
Veres_András_D6TJQN.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Veres_András.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (171kB) |
|
PDF
BA_B_Veres_András.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
|
PDF
szakdolgozat-biralat_Veres András Attila.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (231kB) |
Absztrakt (kivonat)
<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><div title="Page 51"><div><div><p>Szakdolgozatom témája, a COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatásainak vizsgálata volt. 2019-ben még senki sem gondolta volna, hogy hamarosan gyökeresen megváltozik mindenki élete az egész világon, függetlenül attól, hogy milyen szakmában dolgozott vagy tanult. 2020 elejétől kezdve a COVID-19 felborította mindenki megszokott napi rutinját, új helyzeteket teremtett, és olyan egészségügyi intézkedéseket kellett megtanulnia, melyek létezéséről mindazidáig sokan nem is tudtak, vagy nem hitték volna, hogy ilyen fontos lesz egyszer. 2019-ben, a járvány kitörése előtt, az Európai Unió országaiban dolgozó munkavállalók csupán 16,1%-a végezte legalább alkalomszerűen munkáját otthonról, míg hazánkban ez az arány jóval az európai átlag alatt volt, alig érte el az aktív munkavállalók 5%-át (Statista, 2020).</p><p>A KSH felmérése szerint, a járvány kitörése után, 2020-ban Magyarországon a home office-ban dolgozók aránya, már 17%-ra emelkedett (KSH, 2021). Látva, hogy milyen komoly problémákkal nézhettek szembe a munkavállalók, szakdolgozatom célja az volt, hogy felmérjem a korábban még kevésbé elterjedt atipikus foglalkoztatási forma jelenlegi megítélését, és hatásait hazánkban.</p><p>A dolgozat elkészítése előtt, több kérdés is megfogalmazódott bennem. A home office-ra való átállás, mennyire érintette negatívan a dolgozókat? A home office okozott-e pozitív változásokat a munkavállalók mindennapjaiban? A home office mellett a távmunka, mennyire került előtérbe a vállalatok esetében? Mennyire tartják produktívnak a home office keretein belül végzett munkákat a munkavállalók?</p><p>Éppen ezért a célom az volt, hogy megpróbáljam megérteni az összefüggéseket az általam kijelölt csoportra vonatkozó jellemvonások felfedezésével. Ehhez feltáró jellegű kvantitatív kutatási módszert alkalmaztam, és az online kérdőívezés technikájával igyekeztem minél több, home office-ban dolgozó magyar munkavállaló véleményét felmérni.</p><p>Szakdolgozatomban a bevezetést követően, az elméleti felvezetőben általánosságban ismertettem a COVID-19 járványt, majd bemutattam, hogy miket nevezünk atipikus foglalkoztatási formáknak, valamint, hogy ez hogyan kapcsolódik a home office fogalmához. Kitértem arra, hogy mi a különbség a köznyelvben gyakran kevert távmunka és a home office között, és hogyan mosódtak el közöttük a határok a COVID-19 miatt. Ismertettem a két munkaforma lehetséges előnyeit és hátrányait is. A dolgozat ezt követő részében, átfogóan összegeztem, hogy a koronavírus járvány milyen munkaerő piaci változásokat hozott a világ <span style="font-size:1rem;">egyes pontjain. Bemutattam, hogy a járvány nemzetközi téren, hogyan változtatta meg az otthoni munkavégzést. Továbbá mindezek fényében, megvizsgáltam a már létező magyar kutatásokat is és összefoglaltam azok eredményeit. Ezután prezentáltam a kutatásom eredményét, és értékeltem azt.</span></p></div></div></div><div title="Page 52"><div><div><p>A kutatásomhoz mérhető számokra, valamint viszonylag nagy minta elemszámra és statisztikai elemzésre volt szükségem. Az adatok felvételéhez kérdőíves kutatást készítettem. A kérdőív és a mai technológia lehetővé tette számomra, hogy minél több potenciális alanyt érhessek el, az online kérdőívemmel. Dolgozatomban, a zárt kérdéstípust alkalmaztam.</p><p>A szakirodalmi kutatáshoz, közel azonos eredményeket kaptam a saját kérdőíves kutatásom során. A felállított négy hipotézisemből, kettőt sikerült igazolnom, kettőt pedig el kellett utasítanom. A kérdőíves kutatásom eredményei alapján úgy vélem, hogy a home office-ra történő átállás, az idősebb generációt érintette negatívan. Nekik okozott inkább nehézséget az, hogy az otthoni munkavégzés átállását, és technikai megoldásait megtanulják, többeknek új tudás megszerzésére volt szükség, és nem is rendelkeztek otthon a megfelel munkaeszközökkel. A fiatalabb generáció és a hipotézisemben említett 25 év alatti korosztály, sokkal lazábban értékelte a home office-ra történő átállást, mint az idősebb munkavállalók. A nagyvállalatok és a középvállalatok körében, könnyebben ment a home office bevezetése. Ahome office mellett, az óvodák és iskolák is időszakosan ugyan, de áttértek a digitális oktatásra, mely szintén nehezítette az otthonról dolgozó szülők munkáját, hiszen a kisgyermekkel nekik kellett foglalkozni, és tanulni nagyon sok esetben. A szakirodalmi és a kérdőíves kutatásom alapján is úgy vélem, hogy a home office-nak jelentősebb volt a pozitív hatása, mind a gazdaságra (vállalatokra), mind pedig a munkavállalókra. Az út, amin elindultunk a home office tartós bevezetésére járható, és vállalható, és úgy vélem, hogy ezen a véleményen nem egyedül vagyok.</p></div></div></div><br><p></p>
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | home office, koronavírus-járvány (COVID-19), kvantitatív módszerek, munkavégzés, munkáltató, pandémia, távmunka |
| SWORD Depositor: | Archive User |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
| Rekord készítés dátuma: | 2024. Jan. 24. 15:48 |
| Utolsó módosítás: | 2024. Jan. 24. 15:48 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
