A COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatásai

Veres András Attila (2023) A COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Veres_András_D6TJQN.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Veres_András.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (171kB)
	PDF BA_B_Veres_András.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)
	PDF szakdolgozat-biralat_Veres András Attila.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (231kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája, a COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatásainak vizsgálata volt. 2019-ben még senki sem gondolta volna, hogy hamarosan gyökeresen megváltozik mindenki élete az egész világon, függetlenül attól, hogy milyen szakmában dolgozott vagy tanult. 2020 elejétől kezdve a COVID-19 felborította mindenki megszokott napi rutinját, új helyzeteket teremtett, és olyan egészségügyi intézkedéseket kellett megtanulnia, melyek létezéséről mindazidáig sokan nem is tudtak, vagy nem hitték volna, hogy ilyen fontos lesz egyszer. 2019-ben, a járvány kitörése előtt, az Európai Unióországaiban dolgozó munkavállalók csupán 16,1%-a végezte legalább alkalomszerűenmunkáját otthonról, míg hazánkban ez az arány jóval az európai átlag alatt volt, alig érte el az aktív munkavállalók 5%-át (Statista, 2020).A KSH felmérése szerint, a járvány kitörése után, 2020-ban Magyarországon a home office-ban dolgozók aránya, már 17%-ra emelkedett (KSH, 2021). Látva, hogy milyen komoly problémákkal nézhettek szembe a munkavállalók, szakdolgozatom célja az volt, hogy felmérjem a korábban még kevésbé elterjedt atipikus foglalkoztatási forma jelenlegi megítélését, és hatásait hazánkban.A dolgozat elkészítése előtt, több kérdés is megfogalmazódott bennem.A home office-ra való átállás, mennyire érintette negatívan a dolgozókat? A home office okozott-e pozitív változásokat a munkavállalók mindennapjaiban? A home office mellett a távmunka,mennyire került előtérbe a vállalatok esetében?Mennyire tartják produktívnak a home office keretein belül végzett munkákat a munkavállalók?Éppen ezért a célom az volt, hogy megpróbáljam megérteni az összefüggéseket az általam kijelölt csoportravonatkozó jellemvonások felfedezésével. Ehhez feltáró jellegűkvantitatív kutatási módszert alkalmaztam, és az online kérdőívezés technikájával igyekeztem minél több, home office-ban dolgozó magyar munkavállaló véleményét felmérni.Szakdolgozatomban abevezetést követően,az elméleti felvezetőbenáltalánosságban ismertettem a COVID-19 járványt, majd bemutattam, hogy miket nevezünk atipikus foglalkoztatási formáknak, valamint, hogy ez hogyan kapcsolódik a home office fogalmához. Kitértem arra, hogy mi a különbség a köznyelvben gyakran kevert távmunka és a home office között, és hogyan mosódtak el közöttük a határok a COVID-19 miatt. Ismertettem a két munkaformalehetséges előnyeit és hátrányait is. A dolgozat ezt követőrészében, átfogóan összegeztem, hogy a koronavírus járvány milyenmunkaerőpiaci változásokat hozott a világegyes pontjain. Bemutattam, hogy a járvány nemzetközi téren, hogyan változtatta meg az otthoni munkavégzést. Továbbá mindezek fényében, megvizsgáltam a márlétező magyar kutatásokat is és összefoglaltam azok eredményeit. Ezután prezentáltam a kutatásom eredményét, és értékeltem azt.A kutatásomhozmérhetőszámokra, valamint viszonylag nagy minta elemszámra és statisztikai elemzésre volt szükségem. Az adatok felvételéhez kérdőíves kutatástkészítettem.A kérdőív és a mai technológia lehetővétette számomra, hogy minél több potenciális alanyt érhessek el, az onlinekérdőívemmel.Dolgozatomban, a zárt kérdéstípust alkalmaztam.A szakirodalmi kutatáshoz, közel azonos eredményeket kaptam a saját kérdőíves kutatásom során. A felállított négy hipotézisemből, kettőt sikerült igazolnom, kettőt pedig el kellett utasítanom. A kérdőíves kutatásom eredményei alapján úgy vélem, hogy a homeoffice-ra történő átállás, az idősebb generációt érintette negatívan. Nekik okozott inkább nehézséget az, hogy az otthoni munkavégzés átállását, és technikai megoldásait megtanulják, többeknek új tudás megszerzésére volt szükség, és nem is rendelkeztek otthon a megfelel munkaeszközökkel. A fiatalabb generáció és a hipotézisemben említett 25 év alatti korosztály, sokkal lazábban értékelte a home office-ra történő átállást, mint az idősebb munkavállalók. Anagyvállalatok és a középvállalatok körében, könnyebben ment a home office bevezetése. Ahome office mellett, az óvodák és iskolák is időszakosan ugyan, de áttértek a digitális oktatásra, mely szintén nehezítette az otthonról dolgozó szülők munkáját, hiszen akisgyermekkel nekik kellett foglalkozni, és tanulni nagyon sok esetben. A szakirodalmi és akérdőíves kutatásom alapján is úgy vélem, hogy a home office-nak jelentősebb volt a pozitívhatása, mind a gazdaságra (vállalatokra), mind pedig a munkavállalókra. Az út, amin elindultunk a home office tartós bevezetésére járható, és vállalható, és úgy vélem, hogy ezen a véleményen nem egyedül vagyok.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	home office, koronavírus-járvány (COVID-19), kvantitatív módszerek, munkavégzés, munkáltató, pandémia, távmunka
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:48
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:48

Actions (login required)

Tétel nézet