Vezetői döntéstámogatás statisztikai módszerekkel történő adatelemzéssel a gyakorlatban

Suki Tibor (2023) Vezetői döntéstámogatás statisztikai módszerekkel történő adatelemzéssel a gyakorlatban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF SUKI_TIBOR_R81EH6.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. Május 09.. Download (2MB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (150kB)
	PDF BA_O_SUKI_TIBOR.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. Május 09.. Download (267kB)
	PDF Szakdolg bír Suki Tibor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (175kB)
	PDF BA_B_SUKI_TIBOR.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (402kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr">Szakdolgozatomban a munkám kapcsán aktuális problémára keresem a választ. Az egyik általam vezetett szervezeti egység erőforráshiánnyal küzd egy ideje és szeretnék megoldást találni rá. A szervezet organikus növekedésen ment keresztül az utóbbi években, közel 25%-kal nőtt az aktív ügyfeleinek a száma 2019-2022 között. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ez okozza-e, vagy az elmúlt években sorozatosan jelentkező piaci hatások, mint a koronavírus vagy az ukrán-orosz háború. Ez azért is lényeges kérdés, mert ha az ügyfelek számának növekedése a kiváltó ok, akkor a jelenség tartósan fenn fog maradni, míg a másik esetén nem feltétlenül igaz ez, így vezetői szinten eltérő döntésre lehet szükség a probléma kezelésére. Ennek kiderítésére statisztikai – idősoros, állapot-idősoros valamint korreláció – vizsgálatokat alkalmaztam.</p><p dir="ltr">A szervezet számlavezetési és SAP rendszereiből havi bontásban kigyűjtöttem az ügyfelek számát, valamint az ügyfelek tranzakcióinak számát, és ezek mellé kiszedtem azokhoz a feladatokhoz tartozó havi számokat, melyeket a háttérosztályon manuálisan végeznek el vagy közvetett módon kihatással lehet az elvégzendő feladatokra (feldolgozott vállalati események száma, kimenő devizautalások száma, panaszok száma és a megválaszolási idejük értékpapír állományok száma).</p><p dir="ltr">Először az vizsgáltam, hogy hogyan alakultak ezek a számok 2019-2022 között, amióta itt dolgozom. Megvizsgáltam az éves változást, majd havi bontásban is elemeztem a számokat, ahol a külső piaci hatásokra is kitértem a vizsgálat során. Ezt követően az adatokat korreláció vizsgálat alá vetettem, hogy megnézzem van-e kapcsolat az ügyfelek számának változása és az adott adat számának változása között. A vizsgálathoz a Spearman korrelációt használtam, ugyanis az nem érzékeny a kiugró értékekre és nem szükséges normális eloszlásúnak lenniük a vizsgált adatoknak. A korreláció vizsgálat előtt elvégeztem az adatok normalitás, valamint monotonitás vizsgálatát, ugyanis a Spearman korrelációt akkor alkalmazzuk, ha az adatok nem folytonosak, extrém értékeket tartalmaznak, valamint nem normál eloszlásúak. Ezt követően, miután meggyőződtem, hogy a Pearson korreláció nem, de a Spearman féle alkalmazható elvégeztem a vizsgálatot. Megvizsgáltam van-e kapcsolat az ügyfelek számának növekedése és a tranzakciószám változása közt, és eredményül azt kaptam, hogy nincs szignifikáns kapcsolat. A tranzakciószámokat leginkább külső hatások befolyásolták. Szignifikáns kapcsolat volt viszont az ügyfelek és a vállalati események, manuális devizautalások és az értékpapír állomány közt. Ez azt jelenti, hogy ahogy növekedett az ügyfélszám, kisebb vagy nagyobb mértékben az kihatott a feldolgozandó vállalati eseményekre vagy utalásokra, valamint az értékpapír állományra is. Nem volt szignifikáns kapcsolat viszont az ügyfélszám és a panaszok közt. Ellenben a tranzakciószám és a panaszok esetében, ott közepesen erős kapcsolat volt, ami azt jelenti, hogy a panaszok egy része a tranzakciókhoz köthetők. A vállalati események és az értékpapír állomány közt is kimutatható szignifikáns kapcsolat. Elvégeztem egy parciális korrelációt is ebben az esetben, ahol függetlenítettem az ügyfél változóval őket, és a vizsgálat eredményeként azt kaptam, hogy ebben az esetben viszont nincs szignifikáns kapcsolat. Ez a két változó természetszerűen teljesen független egymástól, de az ügyfelek aktivitása által, az által, hogy egyre diverzifikáltabb lett a portfoliójuk, és több különböző értékpapírban tartották a vagyonukat kihatással volt a vállalati&nbsp;események számára is. A parciális korrelációs vizsgálattal, azzal, hogy függetlenítettem az ügyfél változót be tudtam bizonyítani, hogy valójában semmilyen kapcsolat nincs köztük.</p><p dir="ltr">A vizsgálat által statisztikai módszerekkel sikerült alátámasztanom, hogy az ügyfelek számának növekedése igenis kihatással van az elvégzendő feladatokra, vagyis tartósan magas marad az erőforrás igény. A probléma kezelésére kettő lehetséges út van. Egyik az ha plusz embert veszek fel a területre. Ennek előnye hogy gyors, hátránya hogy a folyamat racionalizálása továbbra sem történik meg. A másik lehetséges út az utalások és a kötelező vállalati események automatizálása, melyből az első egy közepes, a második egy nagy méretű fejlesztésnek látszik. Ennek előnye, hogy megszűnik a humán erőforrás faktor, hátránya hogy hosszú távú megoldás, fel kell térképezni a megvalósíthatóságot és a fejlesztés költsége is jelentős lehet.</p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	háború, koronavírus-járvány (COVID-19), Oroszország, statisztikai adatelemzés, tőzsde, Ukrajna, vezetői döntés(ek)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:48
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:48

Actions (login required)

Tétel nézet