Vezetői döntéstámogatás statisztikai módszerekkel történő adatelemzéssel a gyakorlatban

Suki Tibor (2023) Vezetői döntéstámogatás statisztikai módszerekkel történő adatelemzéssel a gyakorlatban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF SUKI_TIBOR_R81EH6.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. Május 09.. Download (2MB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (150kB)
	PDF BA_O_SUKI_TIBOR.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2028. Május 09.. Download (267kB)
	PDF Szakdolg bír Suki Tibor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (175kB)
	PDF BA_B_SUKI_TIBOR.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (402kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a munkám kapcsán aktuális problémára keresem a választ. Az egyik általam vezetett szervezeti egység erőforráshiánnyal küzd egy ideje és szeretnék megoldást találni rá. A szervezet organikus növekedésen ment keresztül az utóbbi években, közel 25%-kal nőtt az aktív ügyfeleinek a száma 2019-2022 között. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ez okozza-e, vagy az elmúlt években sorozatosan jelentkező piaci hatások, mint a koronavírus vagy az ukrán-orosz háború. Ez azért is lényeges kérdés, mert ha az ügyfelek számának növekedése a kiváltó ok, akkor a jelenség tartósan fenn fog maradni, míg a másik esetén nem feltétlenül igaz ez, így vezetői szinten eltérő döntésre lehet szükség a probléma kezelésére. Ennek kiderítésére statisztikai – idősoros, állapot-idősoros valamint korreláció – vizsgálatokat alkalmaztam.A szervezet számlavezetési és SAP rendszereiből havi bontásban kigyűjtöttem az ügyfelek számát, valamint az ügyfelek tranzakcióinak számát, és ezek mellé kiszedtem azokhoz a feladatokhoz tartozó havi számokat, melyeket a háttérosztályon manuálisan végeznek el vagy közvetett módon kihatással lehet az elvégzendő feladatokra (feldolgozott vállalati események száma, kimenő devizautalások száma, panaszok száma és a megválaszolási idejük értékpapír állományok száma).Először az vizsgáltam, hogy hogyan alakultak ezek a számok 2019-2022 között, amióta itt dolgozom. Megvizsgáltam az éves változást, majd havi bontásban is elemeztem a számokat, ahol a külső piaci hatásokra is kitértem a vizsgálat során. Ezt követően az adatokat korreláció vizsgálat alá vetettem, hogy megnézzem van-e kapcsolat az ügyfelek számának változása és az adott adat számának változása között. A vizsgálathoz a Spearman korrelációt használtam, ugyanis az nem érzékeny a kiugró értékekre és nem szükséges normális eloszlásúnak lenniük a vizsgált adatoknak. A korreláció vizsgálat előtt elvégeztem az adatok normalitás, valamint monotonitás vizsgálatát, ugyanis a Spearman korrelációt akkor alkalmazzuk, ha az adatok nem folytonosak, extrém értékeket tartalmaznak, valamint nem normál eloszlásúak. Ezt követően, miután meggyőződtem, hogy a Pearson korreláció nem, de a Spearman féle alkalmazható elvégeztem a vizsgálatot. Megvizsgáltam van-e kapcsolat az ügyfelek számának növekedése és a tranzakciószám változása közt, és eredményül azt kaptam, hogy nincs szignifikáns kapcsolat. A tranzakciószámokat leginkább külső hatások befolyásolták. Szignifikáns kapcsolat volt viszont az ügyfelek és a vállalati események, manuális devizautalások és az értékpapír állomány közt. Ez azt jelenti, hogy ahogy növekedett az ügyfélszám, kisebb vagy nagyobb mértékben az kihatott a feldolgozandó vállalati eseményekre vagy utalásokra, valamint az értékpapír állományra is. Nem volt szignifikáns kapcsolat viszont az ügyfélszám és a panaszok közt. Ellenben a tranzakciószám és a panaszok esetében, ott közepesen erős kapcsolat volt, ami azt jelenti, hogy a panaszok egy része a tranzakciókhoz köthetők. A vállalati események és az értékpapír állomány közt is kimutatható szignifikáns kapcsolat. Elvégeztem egy parciális korrelációt is ebben az esetben, ahol függetlenítettem az ügyfél változóval őket, és a vizsgálat eredményeként azt kaptam, hogy ebben az esetben viszont nincs szignifikáns kapcsolat. Ez a két változó természetszerűen teljesen független egymástól, de az ügyfelek aktivitása által, az által, hogy egyre diverzifikáltabb lett a portfoliójuk, és több különböző értékpapírban tartották a vagyonukat kihatással volt a vállalatiesemények számára is. A parciális korrelációs vizsgálattal, azzal, hogy függetlenítettem az ügyfél változót be tudtam bizonyítani, hogy valójában semmilyen kapcsolat nincs köztük.A vizsgálat által statisztikai módszerekkel sikerült alátámasztanom, hogy az ügyfelek számának növekedése igenis kihatással van az elvégzendő feladatokra, vagyis tartósan magas marad az erőforrás igény. A probléma kezelésére kettő lehetséges út van. Egyik az ha plusz embert veszek fel a területre. Ennek előnye hogy gyors, hátránya hogy a folyamat racionalizálása továbbra sem történik meg. A másik lehetséges út az utalások és a kötelező vállalati események automatizálása, melyből az első egy közepes, a második egy nagy méretű fejlesztésnek látszik. Ennek előnye, hogy megszűnik a humán erőforrás faktor, hátránya hogy hosszú távú megoldás, fel kell térképezni a megvalósíthatóságot és a fejlesztés költsége is jelentős lehet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	háború, koronavírus-járvány (COVID-19), Oroszország, statisztikai adatelemzés, tőzsde, Ukrajna, vezetői döntés(ek)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:48
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:48

Actions (login required)

Tétel nézet