Az e-egészségügyi rendszer működési mechanizmusának elemzése

Szekeres-Veresegyházy Balázs (2023) Az e-egészségügyi rendszer működési mechanizmusának elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szekeres-Veresegyhazy_Balazs_RRF3A7.pdf] PDF
Szekeres-Veresegyhazy_Balazs_RRF3A7.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (648kB)
[thumbnail of BA_O_Szekeres-Veresegyhazy Balázs.pdf] PDF
BA_O_Szekeres-Veresegyhazy Balázs.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (230kB)
[thumbnail of szekeres_veresgyházi.pdf] PDF
szekeres_veresgyházi.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (176kB)
[thumbnail of BA_B_Szekeres-Veresegyházy_Balázs.pdf] PDF
BA_B_Szekeres-Veresegyházy_Balázs.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (954kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">Ahogyan Európában, úgy a magyarországi egészségügyi rendszernek is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek közé a problémák közé tartozik az öregedés, bizonyos társadalmi problémák és a várható élettartam növekedése. A gyógyítás hatékonyságának javulása az orvosi kezeléseknek köszönhető, viszont emellett az egészségügyben egyre kevesebb a szakember, aki a növekvő létszámot kezelni tudná. Ez kevesebb beteg-orvos kapcsolatot és több nem megfelelő ellátást okoz, ami növeli a rossz betegélmények számát. A fenti megállapítások tükrében nem volt kérdés, hogy egy jelentős egészségügyi rendszer átalakításra volt szükség, ami az új e egészségügyi rendszer megalkotását eredményezte. Világszerte több ország indított nemzeti szintű e-egészségügyi rendszert. A kormányzati támogatás ellenére azonban számos kezdeményezés végrehajtása lassú, mivel változással szembeni ellenállásba ütközik. Ezeknek a rendszereknek a megvalósításakor ez gyakori jelenségnek számít. Az egyik legnagyobb kihívást a megvalósításnak a magas költségek jelentik, mivel ezek nagy beruházások, amihez sok hardver és szakember szükséges. A probléma másik oldala pedig az, hogy a megalkotott rendszereknek igen magasak a karbantartási költségei és a folyamatos újítás is elengedhetetlen részét kepézi, ami szintén folyamatos forrásokat igényel. A dolgozatom céljául azt tűztem ki, hogy megvizsgáljam a magyarországi elektronikus egészségügyi rendszert. Mennyire működik hatékonyan, vagy milyen esetleges hibák vannak benne. Egy patikai vezetővel készült mélyinterjú során kiderült, hogy mit lehetne fejleszteni az EESZT-ben. Magyarország a digitális egészségügy szempontjából jól teljesít, ha a környező országokkal együtt vizsgáljuk. A rendszer fejlődésének egyik katalizátora a COVID-19 vírus volt, mivel a pandémia idején kiderült, hogy milyen hatékonyak lehetnek bevezetett lehetőségek, így ez a terület további támogatásokat kapott. Az egészségügy digitalizációja felvet számtalan etikai, jogi és társadalmi kérdést, hiszen nem feltétlenül elegendő kizárólag az, ha az új technológiai megoldásokat beépítjük az ellátó rendszerbe. Fontos kérdés az is, hogy az orvosok és pácienseik hogyan tudják alkalmazkodni és adaptálódni az új technológiákhoz. Éppen ezért a digitális egészség egy transzformációt is jelent a technológiai változáson kívül, ami magában foglalja az orvos-beteg kapcsolatot, az egészségmenedzsmentet és a döntéshozatalt. A kutatásom során megvizsgálom, hogy a Magyarországon élő emberek miként vélekednek az itthoni e-egészségügyről. A hagyományos orvoslást az új technológiák segítségével sokkal hatékonyabbá lehet tenni. Ide lehet sorolni például a Big Data-t, a telemedicinális eszközöket, a felhőalapú informatikát, a mesterséges intelligenciát és az IoT-t (Internet of Things). Külön fogalom jelent meg ezeknek a technológiai újításoknak: Internet of Health Things. A dolgozatban utánajárok a digitális egészségügyi technológiáknak és megvizsgálom a smart technológiák fajtáit és a telemedicinális eszköz implementációit, ezen kívül kitérek a kórházi és a sürgősségi ellátásban használnak digitális megoldásokra is. Ezeket az eszközöket fokozatosan fejlesztik és használatuknak elterjedése növekszik. A hospitális ellátáson kívül is vannak ilyen eszközök, amik már a magyar rendszerben is jelen vannak, viszont itt még fel lehet fedezni olyan technológiai területeket, melyek más országokban már jelen vannak itthon viszont még nem. A gyógyszertári vezetővel készült interjú folyamán kiderült, hogy ebben fejlődési tendencia van, azaz egyre több ilyen eszközre érkezik támogatás és kerül fel a rendszerbe, úgyhogy mindenképpen indokolt ezeknek a vizsgálata. A mobil alkalmazások területén is van már Magyarországon precedens, úgyhogy ezeknek is utánajárok a kutatásomban. A dolgozatom végére a feltett kérdéseimre választ kaptam, ugyanis megtudtam, hogy milyen körülmények között sikerült bevezetni az EESZT-t Magyarországon, milyen problémák merültek fel és arra milyen lehetséges megoldások léteznek, milyen digitális technológiák vannak és azok itthon mennyire terjedtek el, valamint, hogy milyen kilátások vannak a jövőben az érintett területeken.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Gubán Ákos
Belső
főiskolai tanár; Gazdaságinformatika Tanszék; PSZK
Tibor Arnold
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: e-egészségügy, EESZT, eHealth, eHealth system, eHealth technology
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jan. 24. 15:48
Utolsó módosítás: 2024. Jan. 24. 15:48

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet