Hazánkban "sporttá" vált az adóelkerülés

Tóth Georgina Brigitta (2023) Hazánkban "sporttá" vált az adóelkerülés. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tóth Georgina B. - Hazánkban sporttá vált az adóelkerülés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Tóth Georgina - szakdolgozati osszefoglalas javított.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (215kB)
	PDF Tóth Georgina szakdolgozat bírálat 2023.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (194kB)
	PDF BA_B_Tóth_Georgina_Brigitta.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>A dolgozatomat arra a hipotézisre építettem, hogy hazánkban a 27%-os áfakulcsnak köszönhetően magas az adóelkerülések mértéke és nemzetközi szinten is élenjárunk a feketegazdaság méretét tekintve. A feketegazdaság fogalma Magyarországon szerintem mindenki számára ismerős, hiszen a közmédiában és ez által a köztudatban is sokat emlegetik ezt a témakört. Dolgozatom során bemutattam a feketegazdaságot általánosan, bemutattam milyen fogalmi meghatározásai léteznek, hiszen maga a feketegazdaság, mint fogalom nehezen definiálható, így a meghatározása több szempontból is megközelíthető. Összefoglaltam, hogy milyen kapcsolat áll fent a feketegazdaság és a korrupció között, itt kitértem Magyarország 2022-es korrupció értékelési indexére az Európai Unión belül, s bemutattam, hogy hogyan alakult az ország korrupciós indexe 2012 és 2022 között. Tanulmányoztam a rejtett gazdaság hatásait, az okait és a résztevevőket befolyásoló tényezőket. Ezt követően a rejtett gazdaság méretének áttekintésére tértem át, ezen belül is a méretének meghatározásának módszereit mutattam be részletesen, majd ábrázoltam és elemeztem a 2022-es rejtett gazdaság méretét Magyarországnak és néhány hazánkkal szomszédos országnak az Európai Parlament tanulmányából. A következő részben a rejtett gazdaság megfékezésének lehetséges kormányzati módszereit ismertettem. Az elmúlt éveket megvizsgálva röviden ismertettem néhány gazdaságfehérítő tevékenységet, többek között a jövedéki adós termékek elektronikus fizetését, a készpénzkorlát bevezetését, az azonnali fizetési rendszer bevezetését, a POS-terminálok telepítési programját és a pénzügyi tudatossági stratégia elfogadását. Ebben a részben külön kitértem azon sikeres gazdaságfehérítő intézkedésekre, amelyeket az áfacsalások megakadályozására hozott létre a kormány. Kis nemzetközi kitekintéssel bemutattam az online pénztárgépek bevezetését, az EKÁER rendszer bevezetésének sikereit az áfacsalások kiszűrésére, valamint az eSzámla pozitív hatását az adóhatóság feladatának ellátására. Megemlítettem még a fordított adózás gazdaságfehérítő célját, vagyis, hogy a vállalkozók között ne kerülhessen sor fiktív számlázásra. Röviden ismertettem a magyar kormány által 2021-ben felállított Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot, és a megalakulásától várt előre lépéseket a még nagyobb gazdasági fehéredésért. Az áfarés Magyarországi alakulásán keresztül szemléltettem a gazdaságfehérítés hatásait, hiszen hazánknak sikerült a 2010-es éveket követő 10 évben a kezdeti 22%-os áfarést 5,1%-ra csökkentenie. Ezt az eredményt szemléltettem pár környező és nagyobb nyugati országok áfaréseinek bemutatásával is, s megállapítottam, hogy a vizsgált országok közül Magyarországnak sikerült a legnagyobb mértékben csökkenteni az áfarését 2010 és 2020 között. A feketegazdaságban nagy szerepet töltenek be az áfacsalások, így a következőkben készítettem egy általános bemutatást az általános forgalmi adóról, s az adózási technikák fogalmait is ismertettem. Ebben a részben kitértem az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó EU-s szabályozásokra is, s egy ábrán keresztül igazoltam, hogy a Magyarországon mai napig érvényben lévő 27%-os áfakulcsa magasabb, mint a vizsgált országokban. A dolgozatomban említést tettem az áfacsalások elkövetési módszereire, s részletesebben kifejtettem a szervezett áfacsalások, vagyis karusszel csalások kialakulásának történetét, fogalmi meghatározását is. A következőkben pedig egy általam készített példán keresztül mutattam be, hogy hogyan zajlik egy két tagállamot érintő körhintacsalás. Részletesen leírtam a folyamat minden lépését, kitérve a fiktív cégek bemutatására, majd a példám végén kiszámoltam, hogy az általam kitalált csalás, mekkora költségvetési hiányt eredményezne Magyarországon. A következő részben bemutattam, hogy a nemzetközi bűnügyi szervezeteknek mely törvényeknek kell eleget tenniük az együttműködés érdekében. Kitértem a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ ismertetésére és feladataira. &nbsp;Az utolsó fejezetben kifejtettem, hogy az áfacsalások felderítéséhez szükséges gyors információ cserének megvalósulásához az EU milyen rendszereket hozott létre (VIES, Eurofisc és TNA rendszer). Említést tettem még az Európai Bizottság által létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megalakulásáról, feladatairól és az EU tagállamokban mindegyikében megtalálható Koordinációs Iroda magyar megfelelőjéről. A szakdolgozatom következeteseként megállapítottam, hogy a bevezetett gazdaságfehérítő intézkedések hatásosnak bizonyultak, ezeknek köszönhetően pedig csökkent az áfarés nagysága Magyarországon, amivel megcáfoltam a dolgozatom elején ismertetett hipotézisemet. </p><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adócsalás, adóhatósági ellenőrzés, ÁFA, feketegazdaság, nemzetközi jogharmonizáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:48
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:48

Actions (login required)

Tétel nézet