Tóth Georgina Brigitta (2023) Hazánkban "sporttá" vált az adóelkerülés. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Tóth Georgina B. - Hazánkban sporttá vált az adóelkerülés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Tóth Georgina - szakdolgozati osszefoglalas javított.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (215kB) |
|
PDF
Tóth Georgina szakdolgozat bírálat 2023.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (194kB) |
|
PDF
BA_B_Tóth_Georgina_Brigitta.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Adolgozatomat arra a hipotézisre építettem, hogy hazánkban a 27%-os áfakulcsnakköszönhetően magas az adóelkerülések mértéke és nemzetközi szinten is élenjárunka feketegazdaság méretét tekintve. A feketegazdaság fogalma Magyarországonszerintem mindenki számára ismerős, hiszen a közmédiában és ez által a köztudatbanis sokat emlegetik ezt a témakört. Dolgozatom során bemutattam a feketegazdaságotáltalánosan, bemutattam milyen fogalmi meghatározásai léteznek, hiszen maga a feketegazdaság,mint fogalom nehezen definiálható, így a meghatározása több szempontból ismegközelíthető. Összefoglaltam, hogy milyen kapcsolat áll fent a feketegazdaságés a korrupció között, itt kitértem Magyarország 2022-es korrupció értékelésiindexére az Európai Unión belül, s bemutattam, hogy hogyan alakult az országkorrupciós indexe 2012 és 2022 között. Tanulmányoztam a rejtett gazdasághatásait, az okait és a résztevevőket befolyásoló tényezőket. Ezt követően arejtett gazdaság méretének áttekintésére tértem át, ezen belül is a méretének meghatározásánakmódszereit mutattam be részletesen, majd ábrázoltam és elemeztem a 2022-esrejtett gazdaság méretét Magyarországnak és néhány hazánkkal szomszédosországnak az Európai Parlament tanulmányából. A következő részben a rejtettgazdaság megfékezésének lehetséges kormányzati módszereit ismertettem. Azelmúlt éveket megvizsgálva röviden ismertettem néhány gazdaságfehérítő tevékenységet,többek között a jövedéki adós termékek elektronikus fizetését, a készpénzkorlátbevezetését, az azonnali fizetési rendszer bevezetését, a POS-termináloktelepítési programját és a pénzügyi tudatossági stratégia elfogadását. Ebben arészben külön kitértem azon sikeres gazdaságfehérítő intézkedésekre, amelyeketaz áfacsalások megakadályozására hozott létre a kormány. Kis nemzetközikitekintéssel bemutattam az online pénztárgépek bevezetését, az EKÁER rendszerbevezetésének sikereit az áfacsalások kiszűrésére, valamint az eSzámla pozitívhatását az adóhatóság feladatának ellátására. Megemlítettem még a fordítottadózás gazdaságfehérítő célját, vagyis, hogy a vállalkozók között ne kerülhessensor fiktív számlázásra. Röviden ismertettem a magyar kormány által 2021-ben felállítottFenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot, és a megalakulásátólvárt előre lépéseket a még nagyobb gazdasági fehéredésért. Az áfarésMagyarországi alakulásán keresztül szemléltettem a gazdaságfehérítés hatásait,hiszen hazánknak sikerült a 2010-es éveket követő 10 évben a kezdeti 22%-osáfarést 5,1%-ra csökkentenie. Ezt az eredményt szemléltettem pár környező ésnagyobb nyugati országok áfaréseinek bemutatásával is, s megállapítottam, hogya vizsgált országok közül Magyarországnak sikerült a legnagyobb mértékbencsökkenteni az áfarését 2010 és 2020 között. A feketegazdaságban nagy szerepettöltenek be az áfacsalások, így a következőkben készítettem egy általános bemutatástaz általános forgalmi adóról, s az adózási technikák fogalmait is ismertettem. Ebbena részben kitértem az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó EU-s szabályozásokrais, s egy ábrán keresztül igazoltam, hogy a Magyarországon mai napig érvénybenlévő 27%-os áfakulcsa magasabb, mint a vizsgált országokban. A dolgozatombanemlítést tettem az áfacsalások elkövetési módszereire, s részletesebbenkifejtettem a szervezett áfacsalások, vagyis karusszel csalások kialakulásánaktörténetét, fogalmi meghatározását is. A következőkben pedig egy általam készítettpéldán keresztül mutattam be, hogy hogyan zajlik egy két tagállamot érintő körhintacsalás. Részletesenleírtam a folyamat minden lépését, kitérve a fiktív cégek bemutatására, majd apéldám végén kiszámoltam, hogy az általam kitalált csalás, mekkoraköltségvetési hiányt eredményezne Magyarországon. A következő részben bemutattam,hogy a nemzetközi bűnügyi szervezeteknek mely törvényeknek kell eleget tenniükaz együttműködés érdekében. Kitértem a Nemzetközi Bűnügyi EgyüttműködésiKözpont ismertetésére és feladataira. Azutolsó fejezetben kifejtettem, hogy az áfacsalások felderítéséhez szükségesgyors információ cserének megvalósulásához az EU milyen rendszereket hozottlétre (VIES, Eurofisc és TNA rendszer). Említést tettem még az EurópaiBizottság által létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megalakulásáról,feladatairól és az EU tagállamokban mindegyikében megtalálható Koordinációs Irodamagyar megfelelőjéről. A szakdolgozatom következeteseként megállapítottam, hogya bevezetett gazdaságfehérítő intézkedések hatásosnak bizonyultak, ezeknekköszönhetően pedig csökkent az áfarés nagysága Magyarországon, amivelmegcáfoltam a dolgozatom elején ismertetett hipotézisemet.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | adócsalás, adóhatósági ellenőrzés, ÁFA, feketegazdaság, nemzetközi jogharmonizáció |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jan. 24. 15:48 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jan. 24. 15:48 |
Actions (login required)
Tétel nézet |